Kávézacc a ház körül: áldás vagy átok?

A mintegy nyolcvan országban termesztett kávé a világ egyik legnépszerűbb itala, nem véletlen az sem, hogy a kőolaj után ez a második legnagyobb forgalmú árucikk a világon. Nagy mennyiségű szerves vegyületet (zsírsavakat, aminosavakat, polifenolokat, ásványi anyagokat és poliszacharidokat) tartalmaz, és felhasználása olyannyira sokoldalú, hogy a kávékészítés után fennmaradó „hulladékot” kifejezetten erre szakosodott ügynökségek gyűjtik össze, hogy aztán tovább értékesítsék a legkülönfélébb célokra. Nagy szükség van erre, ugyanis világszerte folyamatosan nő a kávéfogyasztás, ami a kávézacc, mint hulladék növekedését eredményezi.

A sokrétű felhasználás ellenére az összes zacc negyvenhat százaléka még mindig hulladéklerakókban végzi, ez pedig a benne található mérgező fenolvegyületek miatt környezetszennyezést okoz. A többi szerves hulladéktól eltérően a kávézacc számos környezetre káros vegyületet tartalmaz, amiknek ekkora mennyiségben történő ártalmatlanítása komoly terhet ró az érintettekre. Ami miatt mégis lát benne fantáziát a nagyipar, az a magas szervesanyag-tartalma: főleg a szénhidrát (45,3 százalék), a hemicellulóz (36,7 százalék) és cellulóz (8,6 százalék), valamint fehérje (8,5-13,6 százalék) értékes számunkra a zaccból.

Mire használható a kávézacc?

A kávézaccot többféle módszerrel (melegkezelés, mikrobiális biológiai lebontás és aerob fermentáció) fel lehet dolgozni, így csökkenthető toxicitása, ezáltal lehet belőle például a jövő élelmiszerének tápanyaga is.

Napjainkban használják a kávézaccot szerte a világon például komposztáláshoz, bioenergia előállításhoz vagy épp gombatermesztéshez. Hazánkban a Dél-Dunántúlon – ahol országos viszonylatban is sok csiperkegombát termesztenek – többen kísérleteztek azzal, hogy táptalajként a kávé lefőzése után fennmaradó kávézaccot használták a jelenlegi technológiák helyett. 

Az állattenyésztés is lehetőséget lát a kávéfőzés után fennmaradó sűrű őrleményben: kísérleti keretek között hízósertések takarmányához adják, körülbelül tíz százalékos arányban. Bár a kutatások e téren folyamatosak, egyelőre senkinek sem ajánlanám, hogy a kotyogós tartalmával etesse a család féltve őrzött malacait, ugyanis a zacc állati takarmányozásba történő bevezetésére nem annak beltartalmi értékei vagy egészségügyi előnyei miatt került sor, hanem a hulladékgazdálkodási szempontok miatt. Jelenleg is vitatják, hogy ez a tíz százalékos arány nem árt-e az állatok egészségének...

 

Kávé és növények: öntsünk-e zaccot a virágokra?

Sokan esküsznek rá, hogy a virágok szebbek és egészségesebbek lesznek, ha kávézaccal tápláljuk őket. Ebben van igazság, ugyanis a zacc humuszszerű növényi stimulánsként működik. Másrészt viszont a koffein és a fenolok mérgezőek a növényekre és a talaj mikroorganizmusaira.  Az elmúlt évek vizsgálódásai során kiderült, hogy a növényekhez komposztálás nélkül kiöntött kávézacc gátolja a növény növekedését, a brokkoli, a retek vagy a póréhagyma például ki nem állhatja a friss zaccot. A saláta viszont szereti: kutatások szerint esetében a friss zacc adagolásával is elérhető javulás, de a komposztált kávézaccal sokkal jobb hatást érhetünk el. Vagyis

felhasználás előtt a kávézaccot komposztálni érdemes, hogy valóban kifejthesse jótékony hatásait.

Sajnos itt még nincs vége a dalnak: a kávézacc komposztban történő felhasználása is kettős – egyrészt megsavanyítja a komposztált biomasszát, másrészt csökkenti annak sótartalmat. A kávézaccos komposzthalom sokkal lassabban lép az intenzív mikrobiológiai bomlás fázisába, ám nagyobb hatékonysággal ártalmatlanítja a gyommagvakat. Magyarán előnye és hátránya is sok van – hogy ne vessük el a sulykot, de használjuk ki a kávé adta lehetőségeket, a szakemberek azt javasolják, tíz százalékos arányban, komposztálva keverjük a táptalajhoz. Ilyen formán képes bizonyos betegségek elnyomására, és részben helyettesítheti a tőzeg használatát.

Kávézacc a ház körül

A többi jól ismert felhasználási mód nagyjából úgy igaz, ahogy ismerjük.

• A kávézacc a hűtőben elhelyezve valóban szagtalanítja a hűtőteret, mert mikromolekulái képesek szaganyagok megkötésére,
• Van némi rovarűző hatása, és bár szórására nem ugranak ki a bolhák a kutyából, a csigákat jó eséllyel távol tartja,
• A textilek színezésére is alkalmas a zacc, sötétbarna vagy narancssárga árnyalatú barna előállítására bevethetjük,
• Bár a három éve gyülekező hajcsomókat nem oldja fel, de mérsékelt lefolyótisztító hatása valóban lehet,
• Illetve finom súrolóként és bőrradírként is használható – de a karikákat nem tünteti el, ez egészen biztos.

A többi meg már történelem és legenda. Aki nem hiszi, jósoltasson kávézaccból!