
„A kert az életem” – Zsófia választófejedelemné kertje Herrenhausenben
A történelem híres kertjeiA hannoveri Herrenhausenben található királyi kertet
Zsófia választófejedelemné alapította 1676 és 1714 között, aki állítólag azt mondta egyszer: „A kert az életem”.

Nem csoda, hogy egy igazi művészeti alkotássá vált, amelynek minden szegletében érezhető a természet nagyságának és nemességének tisztelete.
A kert ráadásul nemcsak szép, hanem rendkívül értékes is:
számos ritka növénynek ad otthont, amelyek a rokokó kertet és a reneszánsz virágágyásokat díszítik.

Tavasszal a magnóliák és a rododendronok, nyáron az évelők változatossága, ősszel a tavak környéke, télen pedig a mocsaras szegletek ejtik rabul a látogatókat – nem beszélve az üvegházakban pompázó nem kevesebb, mint 800 orchideáról és egzotikus növényről, amelyek a világ minden tájáról érkeztek ide.

Ebben a színpompás kertben tekinthetjük meg az egyedülálló Grotte-t is, ahol egykor a királyi udvar tagjai hűsöltek a forró nyári napokon, ma pedig a híres művész, Niki de Saint Phalle alkotása díszíti: a falakon és mennyezeten figurákkal, üvegmozaikokkal és kavicsokkal.

A barokk elrendezésű Grosser Garten (Nagykert) szinte változatlan maradt az elmúlt századokban, telis-tele szökőkutakkal. A Berggarten rendkívül gazdag felfedeznivaló növényfajokban, sok őshonos és egzotikus növény virágzik itt. A hely különlegessége, hogy évszaktól függően számos kiemelt természeti elemmel találkozhatunk, amelyek mindegyike a maga módján igyekszik visszaadni a természetközeli elrendezést és kertművészeti jelentést.

A hannoveri királyi ház nyári rezidenciája sajnos elpusztult a második világháborúban, de az eredeti épület helyén újra felépítették, ráadásul az eredeti terveknek megfelelően. A látogatók számára csak az oldalsó szárnyak nyitottak, cserébe viszont a Herrenhausen Palotamúzeumában ismerhetjük meg a hely történetét, és Zsófia választófejedelemné életét, aki még nyolcvan éves korában is minden egyes nap bejárta kertje apró szegleteit. A feljegyzések szerint 1714. június 18-án sétára indult a kertben, és séta közben esett össze.

A hely varázsát talán egy 1939-i évi leírás adja vissza a legjobban, amelyből most mi is idézünk: „250 000 buxus csemete szegélyezi ismét a barok kacskaringós virágágyait. Az elavult vízművek helyreálltak, a régi szobrok ismét állják az őrséget a tarka virágparterek tengelyében. Az elpusztult szobrok, vázák helyett korhű figurákat szereztek Észak-Németország régi kertjeiben.

Kilométerekre menő gyertyánsövények létesültek, egykori rajzok nyomán alkotott lugasok, külön kertecskék gyönyörködtetik a látogatót.
A régi kert egyszerű kiképzésű erdős sűrűi, sövénnyel körülkerített bosquettjei belsejében történelmi kertbemutatóval bővült Herrenhausen, ahol minden az elmúlt századok bájáról, talán a mai felfogás szerint groteszk szépségéről beszél.”.

Majd így folytatja: „Négy téglalap alakú mezőny középpontjában harang alakú szökőkutas medence, nyugodt pihenőpontot jelent a broderie parterre körívekkel, lantalakú idomokkal kiképzett cikornyás kiültetéseinek összeállításában.
A kiképzés annyiban különbözik az egykorú, XVIII. század eleji francia bárok kertektől, hogy itt a buxus girlandok közötti sávokat virágkiültetés uralja,
maga a buxus is pázsitra van alapozva…

Százezernyi Heliotropium és Ageratum tölti ki a nagy S-eket, rózsaszín és piros Begonia semperflorens világít a levelet megszemélyesítő íveléseken. Érdekes hatású az ugyancsak nagytömegű Helene Harms gumósbegonia. A fehér színt a díszutak fehér kvarctakarója biztosítja. Magukat a broderie kiültetéseket ugyancsak buxussal szegélyezett, 2 méter széles millefleure ágyak szegélyezik, egynyári virágból összeállítva.”

Egy biztos: még hosszasan lehetne írni a herrenhauseni kert szépségéről, azonban egy olyan kertkülönlegességről beszélünk, amelyet sokkal inkább bejárni és megcsodálni kell. Rövid bemutatásunk és a kert képei puszta kedvcsinálóként hathatnak, nem pótolva azt az élményt, amit a látogatás tartogat számunkra. Ha tehát olvasóink a környéken járnak, mindenképpen szánjanak egy napot a kert bejárására – valószínűleg életre szóló élmény lesz…
Nyitókép: 123RF
