„Csak vetek és aratok!” – Ruth Stout, a kapálásmentes konyhakert influenszere

Ruth 1884-ben született, és egészen sokáig városi lányként élte mindennapjait. 18 évesen New York-ba költözött, ahol ápolónőként, könyvelőként, titkárnőként és gyári munkásként is dolgozott. Viszonylag későn, 45 évesen ment férjhez, vidékre költözött, ahol 1930 tavaszán tette első kísérletét egy veteményes kialakítására. 

A kertészkedés első éveiben Ruth még a hagyományos technikákat és gyakorlatokat alkalmazta kertjében, hiszen nem sok ismerete volt a termelésről.

Aztán ahogyan egyre jobban belerázódott, más irányban kezdett gondolkodni. Elhatározását és szemléletformálását azonban egy másik, életszerű tényező is nagyban befolyásolta: túl sokat kellett várnia a talajművelő gépekre, amik gyakran késve szántották fel a talajt, ezzel is növelve az amúgy sem hosszú tenyészidőszakokat. Ruth tehát megunta a várakozást, és saját kezébe vette az irányítást.

1944 tavaszán úgy döntött, hogy nem fogja megvárni a szántót, ehelyett elülteti a magokat maga, és csak szimplán letakarja őket. Feljegyzései szerint nem várt sikert tapasztalt: amikor új kertrészt indított, az első évben trágyát szántott a rosszabb minőségű talajba, majd folytatta talajtakarással, amit egész évben a kertben hagyott. Legalább 8 hüvelyk vastag talajtakarót alkalmazva feltűnően jó hozamra számíthatott. Talajtakarásra a kéznél lévő anyagok kombinációját használta – ezek hasonlóak voltak a komposzthalmokban található anyagokhoz.

Korának bátor újítója szerint a konyhakerti művelésben nincs szükség ásásra. Tapasztalatai szerint egy egészséges kertben még azok a növények is vígan elélnek ásás és szántás nélkül, amelyeknek a nagy könyv szerint szükségük lenne rá.

Az évek előrehaladtával Ruth finomította technikáit: egész évben használható talajtakarót alkalmazott, ami gyakorlatilag kiküszöbölte a hagyományos kertészkedéshez kapcsolódó munkákat. A róla szóló film a maga nemes egyszerűségében mutatja meg az, hogy hogyan tud egy kertbarát kis időráfordítás mellett olyan konyhakertet fenntartani, ami szinte mindennel ellátja, amire a konyhában szüksége van. Ruth módszerével egy alig 15 négyzetméteres kiskertben is lehetővé válik az önellátás- miközben a természet védelme, kímélése is megvalósulhat.

Egyedi megközelítéseit, gyakorlati tanácsait publikálta is az Organic Gardening and Farming magazinban, valamint számos könyvet, útmutatót is írt.

Fotó: Wikimedia Commons

Miért annyira forradalmi, merész és különleges Ruth Stout munkássága? Gondoljunk csak bele: az 1930-as évek óta Amerikából terjedő, profitorientált, nagyüzemi mezőgazdaság gyakorlatilag évtizedekig bekebelezett mindenkit – elhitetve, hogy csak küzdelmes munka, sok pénz és halomnyi vegyszer által teremthetjük meg azt a termelési rendszert, ami képes ellátni bennünket. A műtrágya és növényvédőszerek uralta világ már azokban az években is azzal fenyegetett, hogy akár már száz éven belül tönkretehetjük termőföldjeinket, kimeríthetjük természetes bázisunkat, ezzel pedig élelmiszerellátási gondokat zúdíthatunk a nyakunkba. Ha jobban belegondolunk, és tovább nézünk az elkényelmesedett, modern fogyasztói társadalom függönyei mögé, akkor ez a világ talán már el is érkezett.  

Ruth Stout és az általa kidolgozott életigenlő, ember- és környezetbarát kertművelési gyakorlat nem más, mint a mai biokert és vegyszermentes-, vagy ökokert egyik alapköve,

amit azért is tartok nagyon hasznosnak, mert rendkívüli egyszerűséggel tárja a lehetőségeket a nézők és olvasók elé.

Fotó: Pixabay / speculator

Mindazoknak ajánlom Ruth munkásságát, akiket megijesztenek a nagy szavak, a bonyolultnak tűnő termelési rendszerek, vagy a szigorú szabályok és elvárások.

Konyhakertet mindenképpen érdemes Ruth módszerével kezdeni, mert kiváló alapot szolgáltat a mai keretek között folytatható fenntartható kertműveléshez.

Érdemes tehát betartanunk fő szabályait:

• ne műveljük a talajt feleslegesen,
• ne gyomláljunk feleslegesen,
• ne kapáljunk,
• ne permetezzünk feleslegesen!

Nincs szükség a műtrágyák használatára, sőt: egy kiegyensúlyozott kertben, ahol biztosítjuk a takarást és a tápanyagpótlást, ott még öntözésre sem igazán van szükség.

„Csak vetek és aratok” – ennyi az egész.