A csilláros sárma (Ornithogalum refractum) a jácintfélék családjának képviselője – 1993 óta élvez védettséget Magyarországon, természetvédelmi értéke 5000 forint. Kis termetű, maximum 15 cm magasra törő hagymás növényünk, amelynek levelei szálasak, pár milliméter szélesek, behajló szélűek, és a virágzó szárnál legalább kétszer hosszabbak. A levelek középerén szennyes, zöldes-fehér csík húzódik, virágzata pedig ernyőszerű fürt, ahol az alsó kocsányok gyakran alig hosszabbak a felsőknél. Lepeljének színe tejfehér, a fonáki oldalon azonban zöldben pompázik, fehér szegéllyel.
Virágzására áprilistól számíthatunk, és egészen május közepéig gyönyörködhetünk benne.
Idehaza a Budai-hegység, a Gerecse, a Balaton-felvidék, a Bakony és a Mecsek területein találkozhatunk állományaival, de esélyünk van a Balfi-dombvidéken, a Kis-Alföldön, Mezőföldön és a Duna–Tisza közén, illetve a Tiszántúlon is találkozni vele.
Fotó: Flickr / Katya
A csilláros sárma mészkedvelő faj: a füves lejtők, homoki rétek, löszgyepek, és dolomit sziklagyepek jellemző növénye. Megismerését – oly sok más fajhoz hasonlóan – Kitaibel Pálnak köszönhetjük, aki a tőle megszokott lelkesedéssel és alapossággal ismertette meg hazánk természetkedvelőit ezzel az apró, ám annál díszesebb megjelenésű fajjal.
A múlt század közepén, a Nádorvárosi Köztemető parcellái közötti laza, homokos talajon még sokfelé találkozhattak volna a szeretteik emlékéhez érkezők, azonban mára már egyre inkább kiszorul az ember-járta területekről, és igazán becses állományaival az eldugottabb, természetközelibb területeken találkozhatunk.
Fotó: Wikipedia / Katya
Érdekesség, hogy a csilláros sárma a Paksi Atomerőmű területének jellemző növénye is volt, még a 2010-es évek elején is. A zöld felületeken, a parkolók körül és az északi bejáró mentén, az akácosok mellett jegyezték fel gyakori, ám szórványos állományait. Ráadásul a csilláros sárma a Hajógyári-sziget déli részének is értékes növénye: a sziget területeinek természeti értékeiről szóló beszámolóban száz körülire értékelik az itteni populáció egyedszámát.
A botanikai fórumokat olvasva szembetűnő, hogy a csilláros sárma egyike azon növényeknek, amelyet a leggyakrabban félrehatároznak. Sajnos a legtöbb esetben rokonával, az ernyős sármával (Ornithogalum umbellatum) keverik össze. Ez leginkább abból a szempontból lehet fontos, hogy míg a csilláros sárma védett, az ernyős sárma közönséges növényként van nyilvántartva, így könnyen megeshet, hogy rossz határozás esetén a védett faj kerül a gyűjtők kezébe, ami az állományok romlásához, csökkenéséhez és a faj veszélyeztetettségének fokozásához is hozzájárulhat.
Fotó: Flickr / Katya
A csilláros sárma állományai adott területeken akár gyakoriak is lehetnek, és a bolygatott területeken történő megjelenése, a gyomnövényzetben növekvő állományai és az útszéleken észlelt egyedek azt a hamis látszatot kelthetik, hogy nincs ok óvására. Ám védett növényről van szó, egyetlen egyedének leszakítása 5000 forintnyi bírságot von maga után.
Fotó: Wikipedia / Katya
Ajánljuk még:
„Kandi komló felhág a sövényre” – hajtásait kóstoltad már?
Ezerarcú fokhagymapótlék, amiből még olajat is készítettek eleink
Miért mondanánk le a zöldségek zöldjéről?
