Védett növényeink: a fiókás tyúktaréj

Apró termetű, általában tíz-tizenöt centiméter magasságú évelő növényünk, teljesen kopasz, tompán világos vagy középzöld színű. A fiókás tyúktaréj karcsú, hosszúkás szárának végét sárga virágai díszítik, amelyek március közepétől akár nyár elejéig színesíthetik a tájat.  

Gyertyános-tölgyesekben, tölgy-kőris-szil ligeterdőkben, azok tisztásain, illetve szegélyén élő faj – a Bereg-Szatmári sík jellemző növénye.

Előkerült már a Gömör-Tornai-karszt szlovákiai oldalán, közvetlenül a magyar határ közelében is, és bizonyítást nem nyert megfigyelései is ismeretesek. Felismerését segíti, hogy nemzetségének minden más hazánkban előforduló fajától megkülönböztethetjük egyetlen szárlevele és két vékony (1-2 milliméter széles), szálas tőlevele alapján. 

Fotó: Wikipedia / Krzysztof Ziarnek 

Szaporodása a mai napig kedvelt kutatási témája a fajjal foglalkozó kutatóknak, ugyanis e növénynél rendkívül érdekes a generatív és vegetatív szaporodásbeli tényezők együttes megléte. A fiókás tyúktaréj legtöbb egyede ugyanis steril, így csak vegetatív módon szaporodik. Egy 2012-es kutatás adatai szerint ráadásul olyan eset is ismert, amikor egyetlen egyed volt képes kolonizálni egy közép-európai elterjedési területet:

Észak-Németország erdőiben és a szomszédos Közép-Európa populációival elterjedt egész Skandinávia területén.

52 populációból származó 138 minta elemzése során rendkívül alacsony genetikai diverzitás mutatkozott: 138 mintából 136-ot pusztán egyetlen klónhoz rendeltek.

Érdekesség az is, hogy a növény pollenszemeinek maximum 20%-a életképes, a portokonkénti pollenszemek száma alacsonyabb, a szemek gyakran hibásak, illetve összetapadnak. Sok olyan populáció is ismert, ahol nem fejlődnek ki magok, így az európai elterjedési területen leginkább a vegetatív szaporodás jellemző.

Fotó: Wikipedia / Krzysztof Ziarnek  

A fiókás tyúktaréjt a Vankya ornithogali által okozott betegség is veszélyezteti, ami a leveleken és a száron egy centis elváltozásokat okoz, amelyek később felhasadnak, és sötét, feketés-barna porszerű spóratömeget szabadítanak fel. 

A tyúktaréj 1993 óta élvez védettséget hazánkban, természetvédelmi értéke 10 000 forint.

Állományainak csökkenését a legkülönfélébb antropogén hatások befolyásolták: a természetes élőhelyek csökkenő számától kezdve az emberi kéz által okozott természetkárosításon át egészen az értelmetlen gyűjtésig.

Fotó: freenatureimages / Hans Dekker

Karcsú termete miatt sokan hajlamosak azt hinni, hogy tipikusan csokorba való faj, aminek méretéhez képest nagy virágai szintén vonzóak az esztétikumra vágyó szemeknek, de szedése teljes mértékben értelmetlen, mert aligha gyönyörködhetünk sokáig szépségében. A gyűjtögetőkön kívül a túrásra és ásásra specializálódott vadak is képesek kárt tenni az állományokban, így ahol a fiókás tyúktaréj felbukkan, ott érdemes védelem alá venni.

A fiókás tyúktaréj jobban érzi magát és jobban is mutat természetes körülmények között, mint kertjeinkben, ezért értelmetlen hazahurcolnunk. Hagyjuk meg a természetnek, mert ott van igaz otthona!

Nyitókép: freenatureimages / Sonja Bouwman