Időzítés és hőmérséklet - ez kulcsfontosságú!
Két dologra nagyon figyeljünk oda: az egyik a lombhulláshoz történő időzítés, mert ilyenkor zajlik a tápanyag visszahúzódása a törzsbe, így lombhulláskor és az azt követő 1-2 hétben érdemes kerülni a metszési munkákat. A másik a hőmérséklet: fagypont alatt soha nem metsszünk, mert a mínuszokban a sebfelületek könnyedén fagykárt szenvedhetnek. Így tehát nem nehéz összerakni, hogy a ritkító metszésekre a lombhullás után, de még a fagyok beállta előtt kerülhet sor, ami az előrejelzéseket nézve egyáltalán nem lesz nehéz, hiszen igencsak enyhe időt mondanak novemberre.
Általános szabályok
Természetesen az általános metszési szabályokat most is be kell tartanunk: csak fertőtlenített, tiszta eszközzel metsszük fáinkat, hogy elkerüljük a betegségek átvitelét és a fa megfertőzését. Szerencsére lombtalan állapotban sokkal könnyebben átlátható a korona szerkezete, így ebből a szempontból könnyebb dolgunk lesz, már csak azért is, mert így könnyebben észrevehetjük az esetleges sérüléseket, eltávolítandó részeket.
Amikor koronaritkító metszésről beszélünk, akkor egy olyan kerti munkáról esik szó, aminek célja a fa egészségének, terméshozamának és fényellátottságának javítása. A jobb fény és légáramlás elérése érdekében ritkítjuk meg a korona belső ágait, felszabadítva a túlzsúfolt részeket, és ilyenkor vágjuk ki a gyengébb vagy keresztbe álló ágakat is. Ezzel a művelettel a termékeny, egészséges és erősebb ágak több esélyt és nagyobb támogatást kapnak, így jó kondícióban tarthatjuk kedvenc gyümölcsfáinkat.
Mikor érdemes metszeni?
Természetesen ahány ház, annyi szokás- és a kertjeinkkel kapcsolatos tanácsok biztos átadása sem egyszerű, hiszen az ország különböző részein más és más környezeti feltételek adottak, máskor és máshogy köszönt be a fagy, máshogy indul meg a tavasz, és más jelleget ölt a nyár is. Ezért sokszor egy olyan téma, mint a metszés, komoly parázs vitákat válthat ki, hiszen bizonyos területeken, bizonyos kultúrákban és adott feltételek mellett a tavaszi metszés a megszokott, máshol a nyár a metszések hónapja, míg sokan vannak olyanok is, akik az ősz mellett teszik le voksukat. Ebben a témában nem lehet, és talán nem is kell igazságot tenni - a metszés idejét mindenki legjobb tudása szerint, saját területének adottságaihoz mérten határozza meg.
Egy jó kertgazda ismeri a kertjét, fel tudja mérni, hogy melyik évszak mit hoz számára, és kellően éber szemmel veszi észre az aktuális környezeti hatásokat is.
Így fel tudja mérni azt is, hogy a tavaszi metszés rejthet-e magában fagykár veszélyt, a nyári metszést melyik fája tolerálja és melyik nem, és hogy az ősszel történő ritkítás fenyegethet-e a rothadás vagy a gombás fertőzések veszélyeivel, főleg csapadékos időjárás esetén. A megfelelő időpont kérdésében tehát nem tudunk és nem is adhatunk biztos tanácsot, csak annyit mondhatunk: ha a metszést őszre ütemezzük, akkor mindenképpen tartsuk be a fenti lombhullás és hőmérséklet alapszabályokat!
Technika
A vágás technikáját tekintve viszont érdemes tudni, hogy a jó metszés mindig oldalág felett, enyhe szögben, egyenes vágási vonallal történik - éles eszközzel, a lehető legkisebb sebet ejtve. Kis ágakhoz elég a 2 centiméternél kisebb ágakhoz kalibrált metszőolló is, de a közepes ágakhoz már 5 centis kivitelt válasszunk! A nagyobb ágaknál felesleges metszőollóval próbálkozni, ahogyan gyenge ágvágóval is, hiszen ezekkel csak roncsoljuk a szöveteket, ráadásul a vágás se lesz sikeres - nagy ágaknál már csak metszőfűrészben vagy maximum lépcsős vágásokban gondolkodjunk. A kisebb vágásoknál nem szükséges sebkezelőt alkalmaznunk, de ha úgy jön ki a lépés, hogy nagyobb ágat is el kellett távolítani a koronából, akkor mindenképpen kezeljük a sebfelületet az arra alkalmas sebkezelő géllel vagy házilag készített viaszos sebkezelővel!
Fajtánként más az ideális időpont
Tapasztalataim szerint az alma és a körte egészséges fa esetén jól tolerálja az őszi metszést; a meggy és a cseresznye könnyen könnyezik, ezért az őszi ritkítása előnyösebb lehet, mint egy nagyobb tavaszi metszés; a szilvát és a barackot mifelénk nem szoktam őszi metszésre ajánlani; a diónak pedig lassabb a sebgyógyulása, így sokkal óvatosabban metszeném. Ha túl sok ágat távolítunk el, akkor feleslegesen stresszeljük a növényeinket, akik erre nem várt terméskieséssel vagy hajtásrobbanással is reagálhatnak majd, ráadásul adott esetben komoly károkat is okozhatunk vele. Ezért a ritkító metszés lényege a fokozatosságban rejlik, és abban, hogy inkább legyünk visszafogottabbak, és alapozzunk egy későbbi korrigálásra. Ne feledjük: az őszi metszés kis ágakra, kisebb ritkításokra alkalmas, semmiképpen sem a nagy formálásokra!
Összegezve tehát: az őszi ritkító metszés egy karbantartó jellegű, a fa belső szerkezetének és egészségének javítására szolgáló visszafogottabb metszési munka, amit a lombhullás után, de a fagyok beállta előtt végzünk el, amikor a fák nyugalmi állapotba kerülnek.
A lemetszett részek aránya nem haladhatja meg a korona 15%-át, de a legjobb, ha 5% körül marad- a többit ráérünk kora tavasszal pótolni.
És ne feledjük: a saját kertünket nekünk kell ismernünk, és a szakirodalom csak egy mankó, amit a valós helyzetünknek megfelelően kell alkalmaznunk, elfogadnunk, vagy felülírnunk- attól függően, mit lát a szem, és mit tapasztal a kertész!
A gyümölcsfák környékét és érdemes megtervezni:
Tervezzünk társításokat gyümölcsfáink köré – jövőre meghálálják! | egy.hu
