Az ősz utolsó csemegéi kerülhetnek a kamrapolcra

Itt vannak rögtön a körték: novemberben érik Napóleon vajkörtéje, aminek középnagy, harang alakú, sárgászöld gyümölcseiből sokfélét készíthetünk. Aszalhatjuk, és ily formán egyik felét csokiba is márthatjuk: kellemes kísérője lehet egy-egy mélyebb esti beszélgetésnek.

Főzhetünk belőle kompótot, lekvárt, natúr levet és akár körteszörpöt is, de a fahéjas, fűszeres körtelekvárnak sincs párja a vidéken.

Fotó: 123RF 

Ugyancsak most érik a Colona téli vajkörte, aminek muskotályos illata szinte már egyedülállónak számít, vagy a Miskolc vidékein egykor nemesi fajtának számító Zemphoria Gregoire, aminek messze földön híres volt ízletességéről, egyedi zamatáról.

Almából sincs hiány: a Masanczki hagyma-alma lapos, sajtalakú, élénk világossárga gyümölcse igazi ínyencségnek számít, és mivel kifejezetten egy gazdag léalmáról lévén szó, tökéletes alapanyaga lehet a novemberi rostos almaleveknek. Nemrég még kedvelt volt „Muckenheim téli korona-almája” (Muckenheims Winter-Kron-Apfel) is, aminek gyümölcse középnagy, golyó-alakú, fénylő világos-zöld, vörös csíkozattal. Zamatos húsa nemcsak finom, de rendkívül jól tárolható is: korabeli leírások alapján akár egy évig is megőrzi zamatosságát. Ha mégis a befőzés mellett tesszük le voksunkat, akkor sokféle finomságban gondolkodhatunk:

aszalt alma, almalekvár, almakompót, fahéjas almaszósz, almazselé, almasajt és almatea is szerepelhetnek a repertoárban.

Fotó: 123RF  

Sajnos az idei nyár és a meleg ősz kissé áthúzta a számításokat, ezért ahány táj az országban, annyi szüretelési idő az igaz, de a nagykönyv szerint most van szezonja a csipkebogyónak és más erdei bogyósnak is. Nálunk sajnos az extrém meleg és a tűző nap tönkretette az ide csipkebogyó termést, de vannak olyan vidékek, ahol szép számmal szedhető a vadrózsa termése. Készíthető belőle hecsedlilekvár, de akár tea vagy őrlemény is, és bátran egybefőzhetjük más gyümölcsökkel is – például mikor almalevet készítünk. Hasonlóan kosarunkba kerülhet a kökény is, ami nemcsak gyümölcszselének kiváló, hanem házi pálinkának is. Gyűjthetünk még galagonyát, de a szelíd gesztenye is elérhető még itt-ott. Készíthetünk belőle gesztenyepürét, amit fagyasztva sokáig tárolhatunk, de akár rumos gesztenyebefőtt is kerülhet a kamrapolcra.

Szedhetünk még naspolyát, birset, diót és mogyorót is, ráadásul

az igazi birsalmasajthoz elengedhetetlen egy kevés dió is,

úgyhogy érdemes összehangolnunk a folyamatokat.

Fotó: 123RF  

Talán a naspolya az, mi fejtörést okozhat, de nem érdemes aggódni: kiváló lekvár, chutney, zselé és aszalt gyümölcslap is készülhet belőle. A mogyoró jól fog jönni az ünnepi sütésnél, főzésnél, a dió pedig alapvető élelmiszere a családnak – no persze azt se felejtsük el, hogy igen drágán mérik, így mindenképpen érdemes kihasználnunk azt, amit kertünk ad belőle.

Zöldségek közül a kelbimbó kerülhet kosarunkba, a paszternák, a póréhagyma és a sütőtök. Ezek közül

a tökből lekvár, chutney vagy savanyúság/befőtt készíthető, a paszternák pedig kiszárítva lesz hasznunkra, mint kiváló levesízesítő.

A kelbimbó savanyúságként eltehető, de érdemes megpróbálkoznunk azzal is, hogy előre lefőzzük a levest belőle, és a kész levest tesszük el télire.

Fotó: 123RF  

Végül, de nem utolsó sorban a meleg miatt még bőven szüretelhetjük a legtöbb fűszernövényt is, belőlük pedig számtalan finomság készülhet. Nagy hasznunkra lesz a vajban eltett fűszer, amit jégkockakészítőben formázunk kockákra, és a fagyasztóban tárolunk. Rendkívüli ízélményt tud nyújtani az olajban, fokhagymával eltett fűszernövény is: eszméletlen húsokat süthetünk belőle. Természetesen száríthatjuk is fűszereinket, így akár a teljes ételízesítő polcot a saját terményeinkkel tölthetjük fel.

Nyitókép: 123RF