A legtöbben csak Hillier Arborétumként emlegetik. Több mint 42 000 fának és cserjének ad otthont, és nem kevesebb, mint 12 000 taxont vonultat fel.
1953-ban alapította Harold Hillier, amikor sikerült megszereznie a Jermyn-házat és az ahhoz tartozó birtokot. Nem állt tőle messze a növények világa, ugyanis Edwin Lawrence Hillier fia volt, akit a tűlevelűek világszakértőjének is ismertek. Sir Harold minden utazásáról növényekkel tért haza, és a feljegyzések szerint részt vett annak eldöntésében is, hogy mit és hová ültessenek. “Gyakran lehetett látni szombat délelőttönként a kertben első főkertészével, Jack Brice-szal; Sir Harold egy marék címkével, Jack pedig egy maréknyi bottal jelölte ki a megfelelő ültetési helyeket”- írják róla az arborétum megemlékezéseiben.
A kert 1977-ben a Hampshire Megyei Tanácshoz került, 1997-ben pedig II. fokozatú műemlékként vették fel a Történelmi Parkok és Kertek Nemzeti Jegyzékébe. A csodás arborétumot folyamatosan fejlesztik: a gyűjteményt 18 kertész gondozza közel 200 önkéntes segítségével.
A Sir Harold Hillier Gardens-ben egyik évszak sem unalmas - köszönhetően a lenyűgözően gazdag növényállománynak. A világ egyik legnagyobb fa- és cserjegyűjteményével rendelkezik, és sok ritka faj is megtekinthető itt. A legkülönfélébb gyertyánok, somok, mogyorók, fagyalok, fenyők és tölgyek élnek meg itt, köztük nem kevesebb, mint 749 olyan fával, amiket fajuk legnagyobb, legszebb vagy legritkább fáinak tartanak Nagy-Britannia és Írország területén.
A Sir Harold Hillier Gardens ritka növények egész soráról ismert, köztük olyan fajokkal, mint az akár 90 cm hosszú leveleivel is díszítő Magnolia macrophylla subsp. dealbata, a Calycanthus x raulstonii 'Hartlage Wine', a Puya alpestris, a Citrus ichangensis vagy az Illicium mexicanum. Találhatunk itt Paulownia kawakamii fát, a Wollemia nobilis példányait, de a csodás Quercus monimotricha egy példánya is megmutatja magát.
Az arborétum számos ritka növény termesztése mellett több mint 200 veszélyeztetett növényfajt is gondozásába vett, emellett számos természetvédelmi programban vesznek részt, kiemelt figyelmet fordítva a biodiverzitás-programokra. A hatalmas terület és a rendkívüli növényállomány jó terepe a tudományos munkának is, de a fenntartók a környezeti nevelésre is nagy hangsúlyt fektettek, így létrehozták a Gyermekoktatási Kertet, ami magába foglalja a mediterrán, a tölgyes és a bambusz „tantermeket” egzotikus növényekkel és gyógynövényekkel fűszerezve. Van itt tó is, ami tele van szitakötőkkel, és egy kis zöldségeskert is.
Szinte felsorolni is nehéz azt a temérdek látnivalót, amit a kert kínál vendégei számára: a Gurkha Emlékkert, amit Nepál növény-válogatásával ültettek be, és a nepáli hegyi ösvényeken utazó teherhordók hagyományos pihenőhelyével egészítettek ki; a Himalája-völgy, ami azáleákkal, rododendronokkal és hortenziákkal van szegélyezve; a Magnólia sugárút; a Hangakert vagy a közel 70 pünkösdi rózsafajtát felvonultató Peony Border.
Az arborétum tava körül több mocsárciprust is megcsodálhatunk, míg a Tűzvölgyben észak-amerikai juharfákkal ismerkedhetünk meg. 1998-ban nyitották meg a Télikertet, ami 2014-es bővítése után 1,6 hektáron fogadja a látogatókat, ezzel Európa egyik legnagyobb télikertjének számít. Érdekessége, hogy újrahasznosított talaj és több ezer hampshire-i kertből származó kerti hulladék komposztálásából készült szerves komposzt (Pro-Grow) keverékéből jött létre, és még az öntözőcső is újrahasznosított anyagokból készült.
Itt húzódik az ország leghosszabb, kettős vegyes határa, és az Erzsébet királynő által 2003-ban ültetett fa is megcsodálható a területen. Sir Harold virtuális pajtájában növényismeretünk gazdagodhat, a réten pedig nyugalomra lelhetünk - és még így sem merítettük ki azt a rengeteg látnivalót, amit a Sir Harold Hillier Gardens kínál számunkra.
Érdemes hát felírni a bakancslistánkra, és meglátogatni legalább egy, de inkább két napra!
