Az alapvető összefoglalókban úgy olvashatunk róla, mint egy nem humánpatogén baktériumról: egy olyan faj, amely bár megfertőzheti az ételt, csak nagyon ritkán okoz ételmérgezést. Akkor most hogy is van ez? Egy baktérium, ami ételmérgezést okozhat, de mégis hasznos, sőt: a vele történő együttélés kifejezetten ajánlott?
Tegyük rendbe ezt a bacillus-ügyet!
A szénabaktérium számos leírásban és helyen utunkba akadhat: ő felelős a kenyérfélék nyúlósodásáért, miközben talajjavító baktériumként is alkalmazzák. Az általa termelt enzimek mosószerek adalékanyagjai lehetnek, és egy korábban Bacillus natto néven ismert törzsét a japán natto-nak nevezett étel nagyüzemi előállításában is használták.
De a sornak itt még közel sincs vége: másik törzse, a QST 713 (Serenade néven találkozhattunk vele a reklámokban) természetes gombaölő hatású, így biológiai irtószerként, gombaölő permetszerként alkalmazzák. Használták még amiláz enzim előállítására, robbanóanyagok lebontására, radioaktív hulladékanyagok tárolásakor és immunstimulánsként is – az alternatív gyógyászat még ma is alkalmazza.
De hogy jutott el idáig ez a baktérium, és hogyan lett ennyi emberi termék és tevékenység alapja vagy hasznos segítője? Azt biztosan tudjuk róla, hogy Christian Gottfried Ehrenberg írta le először 1835-ben, akkor még Vibrio subtilis néven. Ezt az elnevezést Ferdinand Cohn változtatta meg Bacillus subtilis-re 1872-ben. Pár évtizeddel később már az alternatív gyógyászatban használták fel, méghozzá a korábban említett immunstimuláns hatása miatt, ugyanis
úgy vélték, hogy fogyasztásával erősíthető az immunaktivitás – kiváltképp bizonyos specifikus ellenanyagok kiválasztása.
1946-tól már amerikai reklámokban is felfedezhetjük, mint az emésztőrendszeri megbetegedések, illetve a rotavírus kezelésének lehetőségét. Népszerűsége Európában is töretlen volt, mindaddig, amíg meg nem jelentek az első antibiotikumok, és át nem vették a piac teljes uralmát.
A szénabaktérium azonban nem adta olyan könnyen magát: kifejezetten szívós baktériumfaj hírében áll, ami
szinte mindenütt megtalálható: a földben, a vízben, a levegőben, de az állatok és az emberek gyomor-bél traktusában is.
A talajnak egy széles körben elterjedt, általános baktériuma. Alapvetően a gyökereken él, de egyes törzsei a növényekben is megtalálhatóak. Jellemző tulajdonsága, hogy más ismert Bacillus-fajoktól eltérően nem képes élni és növekedni oxigénmentes környezetben.
Az agrárium számára legfontosabb hasznot biokontroll mechanizmusaival hoz, amelyek mind közvetett, mind közvetlen formában megvalósulnak. A szénabaktérium ugyanis közvetlenül fellép más mikrobák ellen: különféle antibiotikumokat termel, amelyek segítik a növényt a kórokozók elleni védekezésben. Közvetett módon pedig stimulálja a növény növekedését, és aktiválja védelmi mechanizmusait. A szakemberek hamar rájöttek, hogy a talajba kijuttatva, más jótékony baktériummal szimbiózisban segíti a foszfor oldását, továbbá fokozza a stressztoleranciát a termesztett növényekben. Ezen tulajdonságaiból kifolyólag az egyik olyan hasznos faj, amely kiemelt helyet foglalhat el a klímaváltozás elleni küzdelemben, az éghajlatváltozás következtében megnövekedett stressz-szint csökkentésében, ezáltal a fenntartható termelési rendszerek nagy segítője lehet a jövőben.
A Bacillus subtilis-t nemcsak a mezőgazdaság alkalmazza egyre nagyobb lelkesedéssel, hanem az élelmiszeripar és az orvostudomány is. A szénabaktériumnak ugyanis kiváló probiotikus hatást tulajdonítanak:
jótékony probiotikumnak számít, ami segít az egészséges mikrobiális egyensúly megteremtésében.
Növeli a hasznos baktériumok populációját a bélrendszerben és gátolja a káros baktériumok szaporodását, ezáltal gyakorlatilag fenntartja a bél egészségét.
Mivel arra is sikerült rájönniük a szakembereknek, hogy kiváló fermentációs képességekkel rendelkezik, az élelmiszeriparban különféle élelmiszerek fermentálására is alkalmazzák. Képes lebontani az élelmiszerekben található összetett anyagokat, aminek hatására jótékony fermentációs melléktermékek keletkeznek. Ezeknek a szerteágazó folyamatoknak köszönhető az is, hogy mindenféle mesterséges és ártalmas adalékanyag nélkül érhető el az ételek jó íze és magasabb tápértéke.
Az orvostudományban a patogének elleni antagonista hatását használják ki különféle emberi betegségek leküzdésében, és mivel képes lebontani bizonyos környezeti szennyezőket, már a környezeti kármentesítésben is szerepet kapott: komoly kísérletek zajlanak azzal kapcsolatban, hogyan segíthet a víztestek és a talaj tisztításában.
Olyan innovatív projektekben alkalmazzák különleges tulajdonságait, mint például a méhek nélküli mézkészítés,
ami első hangzásra nem feltétlenül hordoz pozitív üzeneteket, de ha belegondolunk abba, hogy a biodiverzitás csökkenésével és a vegyszerek uralta világ terjeszkedésével rohamosan csökken beporzóink száma, akkor lehet, hogy egyszer még nagy hasznát vesszük az ilyen fejlesztéseknek.
Nyitókép: Wikipedia / Adrian Daerr
