A kétnapos előadássorozat és hálózatépítés célja az volt, hogy megtalálják a legjobb megoldást a kultúrnövények biológiai sokféleségének növelésére, méghozzá a helyi élelmiszer-politikai programokon keresztül. Az előkészítő munkálatoknak és a rendezvényen megszületett megállapodásoknak köszönhetően sikerült kialakítani egy olyan ütemtervet, ami a közös jövőkép elérésére fókuszál.
Eszerint 2050-re minden európai önkormányzatnak olyan élelmiszer-politikai programmal kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi az egészséges élelmiszerek fenntartható előállítását, miközben egy gazdaságilag is életképes modellt kínál a helyi közösségeknek.
A rendezvényen kiemelték:
az agroökológiai szemléletű élelmiszer-politikai programoknak a kultúrnövények biológiai sokféleségét is tartalmazniuk kell,
így erre a területre is komoly fókuszt kell helyezni, amikor a fenntartható jövő felé vezető utat tervezzük.
Ebben pedig kiemelt szerep jut a helyi vetőmagoknak, amelyek nélkülözhetetlen elemei az agroökológai szemléletű élelmiszer-rendszereknek, és amelyek biztosítják az adott környezetnek megfelelő, sokszínű és kiegyensúlyozott növényi alapanyagok elérését.
„A találkozón olyan önkormányzati, illetve egyéb szervezeti kezdeményezések kerültek bemutatásra, amelyek fenntartható és egészséges helyi élelmiszerrendszerekkel segítik elő a kultúrnövények biológiai sokféleségének növelését” – olvashatjuk az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet beszámolójában. Kiemelték Jérémy Camus, Lyon (Franciaország) alelnökének előadását, aki egy „magtól a tányérig” elnevezésű élelmiszer-politikai programot mutatott be.
„Lyon létrehozott egy 6000 m²-es nagyvárosi magbankot és egy kísérleti állomást az alkalmazkodott fajták felszaporításához. A magokat ingyen bocsátják a helyi gazdálkodók rendelkezésére egy részvételi nemesítési program keretében, és a magokból előállított élelmet a helyi iskolák menzáin használják fel a következő években” – szerepel a közleményben.
Termelői Piacok Világszövetségé
Az összefogás jó gyakorlatai olyan apróbbnak tűnő lépésekből épülnek fel, mint a termelői piacok támogatása vagy a hagyományos kultúrnövények közétkeztetésbe történő visszavezetése, amelyek mind azt a célt szolgálják, hogy
a városban élő lakosság a hagyományos fajták által őrzött értékek visszavezetésével, a biológiai sokféleséget megteremtve vehesse fel a küzdelmet a klímaváltozás ellen.
Carmelo Troccoli, a Termelői Piacok Világszövetségének vezérigazgatója kiemelte, hogy a mezőgazdasági sokféleség közel 75%-át már elveszítettük az élelmiszer-rendszerek iparosítása és globalizációja miatt, és kiemelte azt is, hogy a biológiai sokféleséget meg kell becsülni. Őt idézve: „Minden helyi piacon történő vásárlás egy szavazat a fenntarthatóságra és a kultúrnövények biológiai sokféleségének megőrzésére”. A találkozón elhangzott az is, hogy
az élelmiszer lehet „a város megújulásának” egyik eleme a jövőben,
és hogy az erre épített változás számos társadalmi, gazdasági és környezeti hasznot is hozhat.
Az ÖMKi beszámolója szerint az esemény a Granollers Nyilatkozat jóváhagyásával zárult. Ez a dokumentum egy olyan jövőképet mutat be, amely szerint 2050-re minden európai önkormányzat olyan helyi politikával fog rendelkezni, amely támogatja az egészséges élelmiszerek fenntartható módon történő termelését a település régiójában, miközben tisztességes megélhetést is biztosít a közösség számára.
Ebben az elgondolásban az agroökológiát és a biogazdálkodást alapvető keretrendszernek tekintik,
és a helyi közösség által kezelt közjóként a kultúrnövények biológiai sokféleségét helyezik az élelmiszerrendszerek középpontjába.
A nyilatkozat konkrét intézkedései:
- a biogazdaságokból, illetve biológiai sokféleséget támogató gazdálkodásból származó termékek előnyben részesítése az élelmiszerek közbeszerzése során;
- a közösségi magtermesztés támogatása befogadó és állandó városi kertekben;
- az ökológiai vetőmagtermesztési és nemesítési szektorban működő kis- és középvállalkozások támogatása;
- a rövid ellátási láncok (helyi piacok és kisboltok) erősítése a bioélelmiszerek és a biológiai sokféleséget támogató gazdálkodásból származó élelmiszerek esetében;
- közösségi magbankok létrehozása;
- az élelmiszerekkel kapcsolatos közösségi szemléletformálás.
Ezek mellett azonban számos más területen is változásra szólít fel, olyan jól megfogalmazott intézkedések mentén, mint a bioélelmiszerek kötelező minimum arányának meghatározása vagy az agroökológiai gyakorlatok alkalmazása esetén adott előnyök, kedvezmények, elismerések.
Fontos kiemelnünk Francesco Cagnola, a Milánói Városi Élelmiszerpolitikai Paktum titkárságának munkatársa által elmondottakat, miszerint „Amikor a kultúrnövények biológiai sokféleségéről beszélünk, akkor a városi élelmiszer-termelést gyakran úri huncutságnak tekintik, viszont komolyan kell vennünk. Az európai városlakóknak is tevékenyen részt kell venniük a folyamatban.”
Látható tehát, hogy a városban kialakított zöld terek, az itt létrehozott közösségi kertek, a lakóházak közötti aprócska ágyások, a magánkertekben termelt hagyományos fajták és a legkülönfélébb magbörzék mind fontos szerepet játszanak egy élhető települési jövő kialakításában.
A korábban divathóbortnak tartott városi kertészkedés mára már a fenntarthatóság egy fontos pillére lett, és ahogyan az írásunkból is kiderült:
arra kell törekednünk, hogy a rendelkezésünkre álló területeken a lehető legsokszínűbb kultúrnövény társítást alakítsuk ki.
A biológiai sokféleség ugyanis elengedhetetlen feltétele az életnek, és bizony ezen a téren bőven van még mit visszahoznunk!
Nyitókép: 123RF
Forrás: Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
