
Egyik legkedveltebb egynyári növényünk, az estike különlegessége, hogy alkonyatkor bontja illatozó virágait, így azoknak a rovaroknak is kedvelt növénye, amelyek a nap végén indulnak begyűjtő útjukra. Mivel magjai fényre csíráznak, vetése egyszerű: elég csak elszórnunk az apró magocskákat. A legjobbat azzal tesszük kertünknek, ha szakaszosan vetjük, így a virágzását is elhúzhatjuk, ami nemcsak nekünk lesz jó, hanem a minket körülvevő megannyi apró segítőnek is.
Vetés után hat héttel már virágzik is, és az egyik legjobb szegélynövény hírében áll.
Másik kedvenc fajunk a fehér fátyolvirág, amely 60-80 cm magas, lazán elágazó, kevés levelű, ámde megannyi virágot bontó növénnyé fejlődik. Bár virágzási ideje nagyon rövid, vetés után hat héttel már virágzik, ezért folyamatosan vethető. Érdemes is gondoskodnunk róla, hogy hónapokig legyenek virágzó példányai kertünkben, mert számos rovar zsong majd körülötte. Nem mellesleg kiváló virágkötészeti alapanyag: csokorlazítónak is ideális. A tűző napfényt és a sovány, száraz talajt kedveli: akkor fejlődik jól, ha minimum napi 6 órát éri a nap.

A kerti kankalin virágmagjai számos színváltozatban kaphatók: a vöröstől a világoskéken át egészen a citromsárgáig. Nevelése nem igényel sok gondoskodást, de a humuszos, jó vízáteresztő talajt meghálálja.
A forró nyári napokban félárnyékban érzi jól magát,
ezért érdemes olyan helyre ültetni, ahol később a lombkorona árnyékába húzódhat. Kiválóan mutat sziklakertben, de a rézsűkkel is elboldogul. Egyedül a meszes talajt nem szereti, és a pangó vizet is rosszul viseli.

A sárgaviola virágai nemcsak szépek, de illatosak is – nem hiába kedvelik annyira a beporzók. A napos helyet és az enyhén meszes talajt kedveli, vízigénye közepes, azonban a forró nyári napokon jobb rendszeresen öntözni. Ma már számtalan sárga árnyalatú változata elérhető, így még variálhatjuk is a kompozíciót. Kétéves növény, így virágzás után magot is foghatunk, amelyet következő évben kedvünk szerint felhasználhatunk ágyásaink szabad helyein.
Jól mutat a gyöngyike, a hanga, a tatárvirág és a pázsitszegfű mellett is, de a napvirág és az árlevelű lángvirág is kedves szomszédai.

Természetesen számtalan csodaszép virág magjai vethetők a tavasz legszebb hónapjában: a bögrevirág, a dísztök vagy a díszkukorica is ezek közé tartozik. De most lehet szabadföldbe vetni a margarétát, a lampionvirágot, a csillagfürtöt és a kokárdavirágot is, akárcsak az illatos ibolyát, a gyűszűvirágot vagy a keleti mákot. Az extrémebb vagy épp hagyományosabb fajokat kedvelők sem maradnak választék nélkül: számos őshonos és vadvirág magjai rendelhetők meg az interneten a megbízható hazai termelőktől, kertészetekből – sok helyen már kész virágválogatás-csomagokként is.
A vetéshez általános tanácsunk az, hogy
mindig laza szerkezetű, porhanyós földbe kerüljenek a magok – figyelve arra, hogy mely fajok csíráznak napfényre, és mely fajokat kell földdel betakarni.

A kelés időszakában kiemelten fontos, hogy a föld ne száradjon ki, és a vízellátás folyamatos legyen- így csak akkor vállaljuk be a virágok vetését, ha gondoskodni tudunk a kezdeti időszak kiemelt figyelméről. Máskülönben a sikerélmény elmarad, ami kedvünket szegheti a kertészkedéstől. Kár lenne érte, hiszen a májusi napsugarak ölelésében végzett kerti munka gyógyító erejével kevés dolog vetekszik..
Nyitókép: Sárga viola – Fotó: 123RF
