
A feketéllő harangláb (Aquilegia nigricans) 2012 óta élvez védettséget hazánkban – egyetlen példányának természetvédelmi értéke 10 000 forint. Felálló szárú, maximum 60 centiméteresre nővő, mirigyszőrös évelő növényünk, amelynek levelei 2-3-szorosan hármasak és a levélkék hasogatottak.
A napsugarak erejére nyíló virágai körülbelül három centiméteresek, és jellemzően ibolyás-kékek, azonban olykor előfordul, hogy egy-egy tő rózsaszín virágokat nevel. Virágszerkezete jellegzetes: öt sziromszerű csészelevelet és öt mézfejtővé alakult sziromlevelet tartalmaz, ahol a mézfejtők nektártartó sarkantyúban végződnek.

A feketéllő harangláb virágzási időszaka májustól júliusig tart, és ha szeretnénk élőben is megcsodálni, akkor a nyirkos, sziklás erdőkben és hegyi réteken érdemes keresnünk.
Legnagyobb eséllyel a Zempléni-hegységben és a Bükkben találkozhatunk vele, de helyenként a Dunántúli-középhegységben is fellelhető.
Sokáig kedvelt kerti dísznövény is volt, így természetes állományai megsínylették a lelkes kertművelők átgondolatlan döntéseit.

Talán még ma is számos kertben találkozhatunk vele, azonban ezek a példányok jobb esetben már az alapfajhoz nagyban hasonlító kertészeti változatok.
Sajnos gyógynövényként is említik, de kipróbálásától és használatától mindenkit óva intünk, ugyanis a feketéllő harangláb mérgező növény.

Nevelése nem igényel nagy gondot: napos és félárnyékos helyen is jól érzi magát, azonban száraz területekre nem ajánlott, mert kifejezetten igényli a nedves, ám jó vízelvezetésű talajt. A faj jellegzetessége, hogy általában rövid életű, ám kifejezetten könnyen szaporítja újra magát, és hajlamos arra is, hogy rokonaival természetes úton hibrideket hozzon létre.

A faj populációjának legnagyobb része Közép-Európára koncentrálódik:
legjellemzőbb élőhelyei Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Romániában, Ukrajnában és Magyarországon találhatók.

Sajnos a fajjal kapcsolatos kutatások egyelőre gyerekcipőben járnak, így mind veszélyeztetettségi státusza, mind a fajt érintő ökológiai kihívások bizonytalanok. Egy-egy túránk alkalmával érdemes nyitott szemmel járnunk, és megfelelően biztos távolságból megfigyelnünk legapróbb részleteit is.
Nyitókép: 123RF
