Hogyan csináld?

Kreatívan a lehullott lombbal: miért vétek bezsákolni, és hogyan hasznosítsuk a lehullott leveleket?

Egy ökológiai szemléletet bemutató előadáson hallottam először, hogy mikor a fák lombja ősszel lehull, akkor nem máshol van a helye, mint az alma mater körül, hogy meghálálja a fának azt a sok energiát, amibe került felnevelése és a koronán tartása. Szép gondolat, és nemcsak bölcseleti oldalról: valóban az az igazi körforgás, ha a lehullott lomb a helyén maradva, a bomlás során visszapótolja a földbe azt a sok tápanyagot, amit kivett akkor, mikor növekedni kezdett.

Azonosulva ezekkel a gondolatokkal, az első, amit javasolnék, az az, hogy hagyjuk ott, ahova esett. Vannak országok, ahol nagy társadalmi mozgalmak épülnek a „Hagyd a lombot!” felhívás köré, hozzáteszem: megalapozott elképzelések mentén. Mert nemcsak arról van szó, hogy a lomb átalakulva visszatérjen alma materéhez, hanem arról is, hogy

a helyükön hagyott falevelek számos ökológiai szolgáltatással járulnak hozzá környezetünk életben tartásához.

A legfontosabb mind közül a tápanyagok visszapótlása és a talaj takarása, ami segít bent tartani a nedvességet, megakadályozza a kiszáradást, az eróziót, és a fagyok idején védelmet nyújt a növények számára. Ezenkívül a falevelek közt megannyi apró élőlény talál menedékre, akiknek nélkülözhetetlen a lehullott lomb védelme ahhoz, hogy életben maradjanak, és később felnevelhessék utódaikat.

Fotó: 123RF

A XERCES SOCIETY Leave the leaves! mozgalma arra szólítja fel a kerttulajdonosokat, hogy gondolják át a kerti lombbal kapcsolatos elképzeléseiket. Olyan fontos tényekre hívják fel a figyelmet, mint az, hogy egy vékony falevélréteg nem árt a fűnek, és hogy

sokkal eredményesebb védelmet tudunk kialakítani akkor, ha nem aprítjuk össze a leveleket, hanem lehullott állapotukban gereblyézzük szét a kert különböző részeibe.

Amikor daráljuk a leveleket, akkor a köztük megbújó tojások, gubók és hernyók ezreit is elpusztítjuk – köztük számos, biodiverzitás szempontjából fontos fajt is. Gondolnunk kell arra is, hogy a hazai méhfajok között is számos olyan van, ami a talajban fészkel, így ha elvisszük a fejük fölül a védelmet nyújtó takarást, akkor sokkal nagyobb az esélye annak, hogy nem vészelik át a telet.

Természetesen mindez nem azt jelenti, hogy vadont kell csinálnunk az udvarunkból. Mindösszesen arról van szó, hogy érdemes átgondolnunk, hogyan célszerű a minimális energiabefektetéssel, a legkisebb beavatkozást eszközölve rendeznünk az őszi kertünket. Természetesen

a lehullott lomb tökéletes takarója a magaságyásoknak is, így ahol túl vastag a lombréteg, onnan hordhatunk át az ágyásokba, konyhakertekbe.

Fotó: 123RF 

Ugyancsak nagy hasznunkra lehet az éppen megszüntetni kívánt avaros terület átköltöztetése, azaz ha nagyon nem békéltünk meg a lehullott lombbal kertünk egy bizonyos szegletében, akkor egész egyszerűen hordjuk át egy másik, kevéssé frekventált helyre, ahol kupacba rendezve kiváló mini-ökoszisztémát alakíthatunk ki kertünk lakói számára.

Állatok tucatjai jelennek majd meg itt az idő előrehaladtával, akik számos ökoszisztéma-szolgáltatással járulnak majd hozzá kertünk egészségéhez is.

Ha igazán kreatívak szeretnénk lenni, akkor vegyük elő a pincéből a maradék csibehálókat, jutákat vagy zsákokat, és készítsünk kerti díszt a levelekből! Ha megtöltjük a zsákokat a lehullott levelekkel, akkor akár hóembert is készíthetünk, és ha a csibehálóból egy sima hengert formálunk, akkor egy olcsó és egyszerű lombtartót készíthetünk, aminek nagy előnye, hogy tavaszig itt őrizhetjük a leveleket, amelyek a tavaszi ültetések és kertélesztés során nagy szolgálatot hozhatnak.

Fotó: 123RF 

Ha új ágyásokat tervezünk, akkor bátran használhatjuk a leveleket egy rétegnek a feltöltés során, és a lasagne vagy a dombágyás kialakítása során is nagy hasznunkra lehetnek.

Ha farakás vagy téglarakás van az udvarunkban, a résekbe tömködve a lombot, kisállat- és rovarszállást készíthetünk, amelyekbe boldogan költöznek majd be a legkülönfélébb fajok.

Ha minden kötél szakad, az aprított lombot edényes növényeink takarásához is felhasználhatjuk, és ha valakinek van türelme és kedve hozzá, akkor tömörítve és összekötözve akár a növények tövét fedő fagyvédelmi levélpárnákat is készíthet az udvarán heverő levelekből.

Fotó: 123RF 

Végül érdemes megfontolnunk azt is, hogy egy hordóba gyűjtjük a felesleges lombot – némi csalánnal vagy más gyógynövénnyel vegyítve –, és a megszokott módon ázalékot készítünk belőle. Mikor kész a koncentrátumunk,

tiszta üvegekbe töltve későbbre is tehetünk el belőle, biztosítva azt, hogy edényes és szobanövényeink egész télen át megfelelő táplálásban részesüljenek.

Egy dolog egészen biztos: semmi szükség nincs a zsákolásra és az elszállíttatásra: a lehullott lomb számtalan formában és számtalan célból felhasználható. Nem szemét és nem felesleges rossz, hanem megannyi lehetőség, aminek kihasználása csak kreativitásunkon és igyekezetünkön múlik.

Nyitókép: 123RF

Ajánljuk még:

Aprócska virág, amiből még burnótot is készítettek hajdanán – az árvacsalán

A korabeli feljegyzések szerint azért kapta az „árva” jelzőt, mert rokonától eltérően nem szúr, és érintése nem okoz viszketést. Összevagdalt leveleit szeszben áztatva tüdővész elleni orvosságot készítettek belőle, és rostjai még finomabb szövetek készítésére is alkalmassá tették. Az árvacsalán színes virágai beterítik a tavaszi réteket, útszegélyeket és kerteket.