Mivel fűtsünk? Sorra vettük a lehetőségeket

Otthon

Mivel fűtsünk? Sorra vettük a lehetőségeket

A világban zajló folyamatok nap mint nap nem várt kihívások elé állítanak bennünket, és egyre inkább megkívánják az előrelátó, tudatos gondolkodást. Eddigi szokásainkat kénytelenek vagyunk megváltoztatni, sokszor gyökeresen, és olyan szerepekben, területeken kell helyt állnunk, amelyek ezidáig teljesen ismeretlenek voltak számunkra. Ezért is fontos már a nyári hőség közepette elkezdenünk azon gondolkodni, hogyan biztosítsuk otthonunk melegét akár extrém körülmények között is.

Az elmúlt évtizedekben hódított a földgáz alapú fűtési rendszerekre való áttérés, ám ez a tendencia a világban zajló folyamatok hatására szinte egyik napról a másikra megdőlni látszik. Az a generáció, aminek tagjai már a gázfűtés kényelmében nőttek fel, vajmi keveset ismernek azokból a megoldásokból, amelyek ezen kívül is rendelkezésünkre állnak. Pedig választási lehetőségünk van, ráadásul több is. Azt azonban fontos tudnunk, hogy mielőtt bármilyen hirtelen döntést meghozunk a gáz „elillanása” által okozott pánikunk közepette, jövőbeni fűtéssel kapcsolatos lépéseinknek komoly súlya lehet. És mivel felelősséggel tartozunk önmagunkért, egymásért, környezetünkért és az utánunk következő generációkért is, muszáj körültekintően tájékozódnunk, és minden szempontot figyelembe véve döntenünk. Ehhez pedig ismernünk kell a lehetőségeinket, azok működését, hatásait és következményeit is.

Lássuk tehát azokat a megoldásokat, amelyek után nyúlhatunk abban az esetben, ha valóban nem számíthatunk a földgáz melegére – történjen ez bármilyen okból is.

A háztartásunkban használt tüzelőanyagok fajtája mind kiadásaink, mind egészségünk szempontjából az egyik legjelentősebb tényező! Halmazállapotuk szerint lehetnek szilárd (fa, szén, fabrikett, pellet, mezőgazdasági tüzelőanyagok, kukoricaszár), folyékony (olaj) vagy légnemű (gáz) tüzelőanyagok. Gyakran találkozunk a fosszilis tüzelőanyag kifejezéssel is. Fosszilis tüzelőanyagnak nevezzük azokat a természetes energiahordozó anyagokat (ilyen a szén, kőolaj, földgáz), amelyek a bomlás folyamata során megkövült növényi és állati maradványokból jöttek létre az évmilliók alatt. Tudnunk kell, hogy kitermelésük és felhasználásuk károsítja a környezetet és rengeteg munkába kerül, ezért többnyire az áruk is viszonylag magas. A fosszilis energiahordozók mennyisége véges, a tudomány mai állása szerint a készletünk belátható időn belül elapad. 

Léteznek úgynevezett megújuló energiaforrások is. Ezek közé tartozik például a szél- a víz- és a napenergia, a geotermikus energia, illetve a biomassza is. Ezek használata elviekben nem károsítja a környezetet – bizonyos feltételek teljesülése mentén. Ugyanakkor a megújulókon belül az időjárásfüggő energiaforrásokból nyert energia tárolását nehéz megoldani. Továbbá a megújuló energiatermeléshez szükséges berendezések viszonylag drágák, az átlagfogyasztók számára kevésbé hozzáférhetőek, és előállításuk sem kifejezetten környezetbarát. Adott esetben negatívan is hathatnak az élővilágra, gondoljunk csak a vízerőművek működésére, amelyek akár tönkre is tehetik a folyók ökoszisztémáit. Vagyis körültekintően kell használni őket. Előnyük, hogy nem növelik a szén-dioxid-kibocsátást, illetve használatuk hosszú távon sokkal olcsóbb, mint a fosszilis forrásoké, hiszen azok kitermelése egyre nehezebb, vagyis egyre drágább.

Az Európai Unió országaiban jelenleg a napenergia felhasználásának térnyerése a legmarkánsabb. Lakossági szinten napkollektor és napelem segítségével járulhatunk hozzá a fűtési rendszer környezetkímélőbb működéséhez, emellett országunkban a geotermikus energia mennyisége uniós szinten is kiemelkedő.

A geotermikus fűtést egy hőszivattyú végzi, ami a talaj vagy a talajvíz hőmérsékletéből nyeri a hőt.

A talajból nyert hőt a zárt szivattyúrendszer a csöveken keresztül a lakásunkba juttatja, illetve a benne lévő kompresszor a kívánt hőfokra emeli a hőmérsékletét (minél kisebb hőkülönbséget kell áthidalni, annál gazdaságosabb a rendszer). Nyáron a folyamatot megfordíthatjuk, így a geotermikus energia hűtésre és fűtésre is felhasználható. A rendszer működtetéséhez elektromos energia szükséges, de arányaiban nem sok: a jelenlegi gázárak mellett ötödére csökkenhet a fűtésszámlánk, ha a légkondicionáló működtetését is hozzávesszük, a töredékére csökken a fűtésre és hűtésre költött összeg. Napelemmel kombinálva pedig jelenleg ez a leghatékonyabb megújuló energia alapú rendszer. Ha nincs lehetőségünk a hőszivattyú talajszondáinak elhelyezésére, hiszen ahhoz kell egy kert vagy udvar, akkor levegős hőszivattyún is gondolkodhatunk, ezeket levegőkazánnak is nevezik. Ezek hatékonysága elmarad a geotermikus rendszerétől, de még mindig olcsóbb a működetésük, mint a gázkazánoké. Érdemes felkeresnünk a területen jártas szakembert, mert otthonunk adottságainak alapos felmérése mellett ő tud dönteni a legjobb lehetőségről. Magyarországon pedig jóval kisebb szén-dioxid-kibocsátással jár a használatuk, mint a gázé, hiszen a villanyáram-termelésünk egy jó része karbonmentes. 

A biomassza az egyik legfontosabb szerves anyag bolygónk ökoszisztémájában. Ez a biológiai úton létrejövő szervesanyag-tömeget takarja, amely az elhalt állati és növényi szervezeteket foglalja magába. És mivel folyamatosan „termelődik”, illetve magas fűtőértékkel bír, megújuló energiaforrásnak tekintjük. Ide soroljuk a fűrészport, pelletet, szalmát és a tűzifát is. Ahhoz viszont, hogy a tűzifa valóban megújuló energiaforrás legyen, számos feltételnek kell egyszerre teljesülnie: alacsony energiaigényű otthon, fenntartható gazdaságokból származó faanyag, megfelelő fűtőrendszer, stb. A fa fajtája, nedvességtartalma sem mindegy.

Mit kell tudnunk a fatüzelésről?

Az Agrárminisztérium és a Hermann Ottó Intézet egy közös kampányban igyekezett minden fűtéssel kapcsolatos tudást átadni a hazai lakosságnak: Fűts okosan! címmel. A tájékoztató anyagokból megtudhatjuk, hogy a légszennyezettség világszerte az egyik legjelentősebb egészségügyi kockázati tényező, és a kisméretű szállópor kibocsátásához a legnagyobb mértékben a lakossági fűtés járul hozzá (több, mint 80 %-kal). Tehát nem mindegy, mivel és hogyan fűtünk. 

Míg a földgáz használata során a veszélyes kisméretű részecskekibocsátás elhanyagolható,

a szilárd tüzelőanyagok elégetésekor nagy mennyiségű károsanyag kerülhet a levegőbe.

A legszennyezőbb a szén, ennél jobb megoldás a fa használata. A fa tüzelése nem ördögtől való, de komoly körültekintést igényel! Számos szempontot figyelembe kell vennünk ahhoz, hogy se a környezetünket, se az egészségünket ne károsítsuk.

A legalkalmasabbak a keményfák, mint a tölgy, bükk, akác és gyertyán. Ha vegyes tüzelést (vagyis szenet és fát együtt) alkalmazunk, akkor szóba jöhet a nyár, az éger és a kőris is. A puhafák nem alkalmasak tüzelésre, a fenyőfajták például magas gyantatartalmuk miatt esnek ki, a gyümölcsfáknak pedig alacsony a fűtőértékük. Ezek károsítják a tüzelőberendezéseket és a kéményt is, ezért még nehezebb időkben is jobb kerülni őket.

Tűzifa használata esetén talán a legfontosabb, amire figyelnünk kell, az a nedvességtartalom. A tűzifa nedvességtartalma 20 százalék alatt van. A NÉBIH Tűzifát csak okosan! tájékoztatójából azt is megtudhatjuk, milyen apróbb részletekre érdemes odafigyelnünk. „A tüzeléshez szükséges légszáraz állapotot megfelelő helyen való szárítás után a fa csak a kivágásától számított legalább 8-10 hónap után éri el. A nedves tűzifa nem csak nagyobb mennyiségű tüzelőanyag eltüzelését igényli, hanem a lényegesen nagyobb mennyiségű finom szállópor formájú korom képződésével nagyobb környezetterhelést okozunk, és ezzel saját magunkat észrevétlenül mérgezzük is.”

Tehát a frissen kitermelt zöld, élőnedves fa tömegének felét a víz adja.

Ebben az állapotban, a magas víztartalom miatt fűtőértéke alacsony, hiszen a víz elpárologtatásához szükséges energia elvész – tehát tüzelése gazdaságtalan, környezetszennyező, ráadásul a tüzelőberendezést is károsítja. Minden tíz százaléknyi többletnedvesség kilenc százalékos fűtőérték-csökkenéssel jár! Általában egy-másfél év kell ahhoz, hogy a víztartalom 15-18 százalékra csökkenjen, ezt az állapotot nevezzük légszáraz fának.

A NÉBIH tájékoztatójának mellékleteként elérhetünk egy olyan listát is, amelyben a leggyakrabban tapasztalt trükkök, átverések szerepelnek. Érdemes átolvasnunk, sok hasznos tanács van benne. Ezenkívül részletes leírást is kapunk a különböző fafajták tulajdonságairól, és arról, mire kell odafigyelnünk a vásárlás során. A hatóság arra biztat, mindig őrizzük meg a bizonylatot, és ha úgy érezzük, megtévesztés áldozatai lettünk, írjunk panaszt a NÉBIH számára (eutr [at] nebih [dot] gov [dot] hu), de javasolt értesíteni a fogyasztóvédelmi hatóságot is.

Fatüzelés esetén nagyon komolyan kell vennünk a légszennyezés jelenségét. A nem megfelelő minőségű tüzelőanyag (nedves fa, különböző anyagokkal kezelt, például lakozott, vagy préselt faanyag), a megfelelő mennyiségű oxigén hiánya, az elégtelen füstelvezetés, a kémény valamilyen hibája vagy dugulása, az elöregedett, karbantartás nélkül üzemelő készülékek mind-mind hatalmas károkat okozhatnak. A nem megfelelően kiszárított fa esetében az alacsony égési hőfok miatt a fából felszabaduló gázok nem égnek el, hanem a hő helyett füst, korom és vizes kátrány keletkezik. Ha sok kátrány rakódik le, elzárja a füst útját és halálos szén-monoxid-mérgezést is okozhat, valamint néhány év alatt szétmarhatja a falazott kéményt, ami akár össze is dőlhet.

Kevesen tudják, hogy van egy viszonylag olcsó módszer a fa nedvességtartalmának ellenőrzésére, egy egyszerű digitáliseszköz segítségével. Felhasítunk egy rönköt, és a fa belső felületén mérést végzünk. Így még vásárlás előtt megbizonyosodhatunk arról, hogy valóban a megfelelő fát választottuk. Az eszköz pár ezer forintért megvásárolható, érdemes áldozni rá.

Az Európai Bizottság szerint a kültéri légszennyezettség évente 400 ezer idő előtti elhalálozást okoz Európában, és európaiak millióinál idéz elő súlyos megbetegedést. A háztartási fűtés légszennyezése, ami főként a fatüzelésből ered, az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az Európai Unióban évente 60 ezer idő előtti elhalálozást okoz. A legújabb kutatások azt is kimutatták, hogy a koromrészecskék lényegesen károsabbak, mint a légkör más anyagaiból képződött szervetlen részecskék. Ezen túlmenően a fatüzelés számos más mérgező anyag legfőbb forrása is, ilyenek a finom részecskék (PM2,5), az ultrafinom részecskék (PM0,1), a kátrány és a dioxinok is.

A legveszélyeztetettebbek a gyerekek, felsőlégúti problémákkal küzdők és az idősek.

Nagyon fontos tehát, hogy felelősségteljesen járjunk el. A Fűts okosan! kampány a fa mellet ajánlja még a fabrikettet is. Ez egy környezetbarát, természetes alapanyagból (faporok, faforgács, faapríték, erdőgazdasági melléktermék, fűrészpor), magas nyomáson, préseléssel készült tüzelőanyag. Nedvességtartalma alacsony (kb. 4-10 %), ezért sokkal jobb hatásfokkal rendelkezik, mint a tűzifa. Kandallóban, cserépkályhában is használható, mivel nem kormoz. Kimagasló fűtőértékkel rendelkezik, ami megközelítőleg kétszerese a frissen vágott fa fűtőértékének. A pellet a fabrikett alternatív megoldását jelentheti olyan otthonokban, ahol automatizált fűtési rendszert szeretnének üzemeltetni. Alapanyagául a fafeldolgozó iparban keletkező forgács és fűrészpor vagy tüzelőanyag céljából termesztett növényi anyag, illetve mezőgazdasági melléktermékek (szalma, különféle energianövények) szolgálnak. 1 kg pelletből kb. 4,7-5 kWh energia szabadul föl, amely nagyjából 0,5 m³ földgáz kiváltására alkalmas.

Az olcsó szén

A szén égetése során szén-dioxid képződik, és jelentős mennyiségű kén-dioxid is jut a levegőbe, amely nemcsak a savas eső egyik alkotóeleme, hanem kénsavvá alakulva és belélegezve súlyosan károsítja az élőlények nyálkahártyáját is. Mivel a lakossági tüzelőberendezések nincsenek ellátva megfelelő füstgáz-tiszítóval, a levegő minőségére gyakorolt káros hatása igen nagyfokú.

A legfiatalabb szén a lignit. Fűtőértéke 3,5-10 MJ/kg. Tüzeléstechnikai tulajdonságai nem jók. A lignit mind erőművi környezetben, mind lakossági kályhákban történő tüzelése nemcsak az éghajlatvédelmi célokkal ellentétes, hanem jelentős egészségügyi hatásokkal rendelkezik, rendkívüli módon rontja a helyi közösségek életminőségét. Felhasználására a háztartási tüzelőberendezések alkalmatlanok. A barnaszén és a feketeszén megkülönbözetése az égéshő alapján történik, előbbi fűtőértéke 17-20 MJ/kg körül ingadozik. A hazai barnaszén a fánál több szennyező anyagot tartalmaz, így elégésekor jóval több hamu és kén-dioxid keletkezik. A feketekőszenek nagyobb nyomás alatt, hosszabb ideig képződtek, ezáltal jobb minőségűek, magas fűtőértékkel rendelkeznek (17-33 MJ/kg). Elemiszén-tartalma kb. 80-91 százalék, széles körben felhasználható, magas fűtőérték és kis salakanyag-tartalom jellemzi. 

Nem véletlen, hogy 2005 óta tömegesen zárnak be a szénerőművek: a szén-dioxid mellett jelentős a higany és más nehézfémek, illetve az aeroszol-kibocsátásuk is.

Egy 2020-ban publikált kutatás szerint annak köszönhetően, hogy 2005 és 2016 között 334 szénerőmű zárt be az Egyesült Államokban, 26 610-el kevesebben vesztették életüket a légszennyezés nyomán fellépő egészségkárosodások következtében. Ráadásul a bezárt erőművek 25-100 kilométeres környezetében a kukorica- és szójaföldeken átlagosan 5 százalékkal több lett a termés. Hiába olcsó, a széntüzelés számos veszélyt rejt magában, ezért nem biztos, hogy megéri kockáztatni.

Bármilyen fűtést is választunk, igyekezzünk a fogyasztás minimalizálására törekedni! Ebben az egyik legnagyobb segítségünk a megfelelő szigetelés. A nem megfelelő szigetelés következtében akár a hő fele is elszökhet, ez pedig komoly költségekkel terheli pénztárcánkat. A megfelelő szigetelés a falak, a homlokzat, a padló és a tető esetében is elengedhetetlen. Ez átlagosan 12-15 cm vastag homlokzati hőszigetelést és minimum 20 cm padlásfödém-szigetelést jelent. A hőszigetelő anyagok összehasonlításakor a hővezetési képességüket érdemes megnézni, és a polisztirol helyett választhatunk fenntarthatóbb megoldásokat, például kőzetgyapotot. Fontos még a nyílászárók állapota: az épületek hőveszteségének átlagosan 15 százalékáért az ablakok felelősek. 

Bármilyen nehéz helyzetbe is kerülünk, nagyon fontos, hogy…

Soha ne égessünk hulladékot, PET-palackot, kezelt fát, bútorlapot, színes papírt, ruhát vagy üzemanyagot! A PVC égéstermékei közé tartozik például a foszgén vagy a dioxinok. A foszgén az első világháborúban harci gázként bevetve katonák ezreinek halálát okozta. A dioxinok egészségromboló hatása kiemelkedően sokrétű: nőknél meddőséget, torzszülött csecsemőket, férfiaknál impotenciát okoznak. Károsítják az immunrendszert és a hormonháztartást. A zsírszövetben elraktározódva felezési idejük 7–11 év. 

Ráadásul furánok is felszabadulhatnak, amelyek a szilárd részekhez tapadva kerülnek ki a környezetbe. A szilárd szennyezők nagyobb frakciói (5-10 mm) a felső légutakban letapadnak, a közepes frakciók (1-5 mm) a tüdőbe jutva roncsolják a tüdőhólyagokat, míg az ultrafinom részecskék (és vele együtt a kémiai szennyezők) közvetlenül a véráramba jutnak. A nehézfémek a szervezetben akkumulálódnak, onnan többé nem ürülnek ki. 

Egy-egy nehezebb időszakot átvészelhetünk, a legreménytelenebb helyzeteket is képesek vagyunk megoldani, de elveszített egészségünket aligha kaphatjuk vissza.

Ezért nagyon fontos, hogy alaposan mérlegelve, kellő ismeretek birtokában, a megfelelő szakember segítségét kérve készüljünk fel az előttünk álló fűtési szezonra, nehogy később kelljen megbánni elhamarkodott döntéseinket.

Végül hadd ajánljunk az Országos Meteorológiai Szolgálat információs felületét, ahol térképen követhetjük a levegő éppen aktuális állapotát. A magyar levegőminőségi index lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy jobban megértsék a levegő minőségét lakóhelyükön, munkahelyükön, naprakész információkat jelenít meg, így a felhasználók betekintést nyerhetnek az egyes régiók és városok levegőminőségébe.  

Ajánljuk még:

 
X
Már követem az oldalt