A talajtrágyázás több ok miatt is az egyik legfontosabb teendőnk az őszi kertben: javítja a termőföld humusztartalmát, a talaj szerkezetét és segíti növényeink tápanyagfelvételét is- miközben lassan bomló anyagainak köszönhetően a tavaszi szezonra is felkészíti kertünk lakóit. A jó szerves trágya hatására nagymértékben javul a termőföld mikrobiális élete és a következő évi tápanyagpótlás is biztosított lesz.
Az őszi talajtrágyázást szeptembertől közepétől november végéig bármikor megejthetjük: egészen addig, amíg a talaj fagymentes.
Gyümölcsfák esetében érdemes lombhullás környékére időzíteni, így a legalkalmasabb az októberi hónap lehet, míg a veteményes esetében az utolsó termények betakarítása után, a talajlazítással együtt szoktuk elvégezni a trágyázást is.
Ha az istállótrágya mellett döntünk, akkor legalább hat hónapig érlelt trágyát válasszunk - így tud igazán érvényesülni humuszképző és mikrobiális életet támogató ereje. Nem beszélve arról, hogy a friss trágya perzselő hatása rendkívüli mértékben képes károsítani a gyökérzetet, ami akár féltett növényeink életébe is kerülhet.
Jó hír, hogy az elmúlt hónapokban megérlelt komposzthoz is bátran nyúlhatunk - ennek öt literje is elég lehet egy négyzetméterre. Az olyan zöldtrágya növények, mint a facélia (méhvirág, esetleg hernyóvirág) vagy a mustár, egészen szeptemberig vethetők és tavaszig bedolgozhatók a talajba - kiválóan javítják a talaj szerkezetét, és nitrogénkötő hatással is rendelkeznek.
Érdemes azt is átgondolnunk, hogy milyen típusú talaja van kertünknek, hiszen ez nagymértékben meghatározza az ideális szerves trágya fajtáját. Homoktalajokra például többféle támogatás is elkelhet: a trágyától kezdve a komposzton át egészen a zeolitig. Agyagos talajban jól jöhetnek az olyan lazító anyagok, mint a szalma, a homok vagy a komposzt, a savanyú talaj pedig hálás lehet egy kevés fahamuért vagy különféle kőzetőrleményekért is.
A kijuttatott trágyát érdemes legalább 10 centiméter mélyen bedolgozni a talajba, de kíméletesebb módszer, ha a trágyát a talajra terítjük, és egy vastagabb szalmaréteggel takarjuk le. Ha gyümölcsfáink körül trágyázunk, akkor a gyökérzónát úgy tudjuk megsaccolni, hogy az a lombkorona kerülete plusz 30 cm távolságban terülhet el kedvenc fáink alatt.
Ezzel az egyszerű becsléssel nagymértékben segíthetjük a helyes trágyakihelyezést: a törzs közvetlen közelét kikerülve egyenletesen adagolhatjuk ki plusz tápanyagainkat. Nem árt tudnunk, hogy a fiatalabb fák általában kevesebb utánpótlást igényelnek - ezeknél maximum 12-15 kg trágya a szakemberek által meghatározott mennyiség - míg az idősebb, már termőre forduló fák esetében akár 20-23 kg trágya is kikerülhet egy egyed alá.
A bogyósokat sem érdemes kihagynunk a sorból - ők is meghálálják a plusz gondoskodást. Általánosságban elmondhatjuk, hogy 6-8 kg trágyával számolhatunk négyzetméterenként, de természetesen ez számos szempont szerint változhat. Alapvető cél a mértékletesség: ne essünk túlzásba az adagok meghatározásánál sem, ha úgy ítéljük meg, hogy növényeink megfelelő tápanyaghoz jutnak, földjük jó, egészségük megfelelő, akkor elegendő kisebb adagokkal számolnunk! Sőt: jómagam még ennél is fontosabbnak tartom a mulcsozást, így azt javaslom, hogy inkább kevesebb trágya kerüljön ki, de a talajtakarással semmiképp se spóroljunk! Egy megfelelő takarás a kert egyik legnagyobb doktora lehet, ami számos területen segítheti haszonnövényeink mindennapjait - nem beszélve a talajélet egyensúlyáról.
Mire figyeljünk?
Ne forgassuk túl mélyre a kijuttatott trágyát - adott esetben talajba forgatás nélkül, vastag mulcs réteggel is megfelelő lehet. A talajtrágyázás helyes technikája elengedhetetlen ahhoz, hogy a kijuttatott anyagok valóban hasznosuljanak, és ne veszítsük el a tápanyagokat.
Ennek érdekében érdemes elkerülnünk a legalapvetőbb hibákat, amelyeket segítségként most mi is összegyűjtöttünk:
- A friss trágya kiégetheti a gyökeret, ezért kerüljük használatát!
- Semmiképp se essünk túlzásba a nitrogén kijuttatásával, mert az megindíthatja a hajtásnövekedést és komoly fagykárokhoz vezethet!
- Ne trágyázzunk a fák törzsének közvetlen közelében, mert az károsíthatja a kérget, és akár gyökérégéshez is vezethet.
- Ne dolgozzuk be túl mélyen a tápanyagokat, ugyanis a túl mély ásás felborítja a talaj szerkezetét, és károsítja a talajéletet.
- Mulcsozásnál figyeljünk arra, hogy megfelelő vastagságú legyen a takarás, ugyanis a túl vékony mulcs nem véd megfelelően, és nem látja el nedvességtartó- illetve kiszáradás elleni védelmi szerepét sem.
- Csak természetes anyagokat használjunk, kerüljük a műtrágyát és a vegyszereket vagy vegyszermaradványokat tartalmazó trágyákat! Ugyanígy kerüljük a betegségeket és kórokozókat rejtő növényi részeket is!
Őszbe öltözött a Zöld pagony
Fenntartható miniarborétum a fővárosban, ami példát adhat mindenkinek: így is lehet!
