Jártál már megcsodálni a havasszépék virágzását a Jeli Arborétumban? Ha részese voltál már ennek a varázslatnak, akkor tudhatod, hogy a kert alapítója, gróf Ambrózy-Migazzi István az első világháborút követően elvesztette az általa tervezett és létrehozott arborétumát, és újabb helyszínt keresett növénygyűjteményének. Malonya után így született Kám határában a Jeli Arborétum. A „virágos gróf” életcélja az örökké zöldellő kertek megvalósítása volt, ennek nyomába eredtünk egy kora tavaszi napon Szlovákiába, Malonyára.
Sosem értettem, hogy miért is kellene lecsavarni a répáról a zöldet, a retekről a levelet, amikor megvásároljuk a piacon. Hozzátartozik a zöldséghez, és annyi mindenre felhasználható! Ma, amikor a zöldségek ára az egekbe szökik, amikor a kertben is egyre nagyobb kihívás a termesztés, meg kell becsülni minden ehető, finom növényi részt, még a zöldség zöldjét is!
A korallberkenye minden évszakban más arcát mutatja, igazi slágernövény a kertben. Piroslik, amikor más zöldül, zsenge hajtásai, mint a lángcsóvák, ringanak a szélben. Ha egyszer megismered, biztosan meg is szereted!
Anyukám ott született, ahol fehér nárciszok borították a hegyoldalt. A sziklabércek alá simuló rétek nárciszai kecsesen ringtak a szélben, a béke hírét hozva a messzeségből. „A semmi ágán ül szivem” – énekelhette a virágba borult almafa, s talán ez volt a hívójel, ami hazaszólította a családot Magyarországra.
A „zöld szószok” a tavasz változatosan elkészíthető, ezerízű mártásai. Kínálhatjuk őket húsok mellé, keverhetjük kifőtt tésztához, mártogathatunk bele zöldségchipszet. A lencséből készült labdák mellett főszerepbe kerülnek, és minél többféle kerti zöldből készítjük, annál tavasziasabb ízekben fog tobzódni.
Ami Londonnak a Temze, Párizsnak a Szajna, az Budapestnek a Duna. Ám gondolunk-e tényleg úgy a városra, mint egy vízparti, folyó menti településre? Vannak-e, voltak-e budai halételek, pesti halászok, fővárosi halárusok? Honnan a Halászbástya, a Vizafogó, a Ponty utca, a Halász utca, a halárus lány szobra a Kristóf téren? A halászmesterség nyomába eredtünk a Ferencvárosból a rakpartokon át a Vizafogóig.
„A háziasszony kötelessége, hogy jól, ízletesen főzzön. Ez olyan kötelesség, amitől nem mentesít sem anyaghiány, sem szükség, sem elfoglaltság! Mert minden anyag pótolható, olcsón és kevésből is lehet jól főzni, de még rövid idő alatt is” – írja bevezetőjében A ma szakácskönyve szerkesztője. A megsárgult és töredezett lapú, több mint 80 éves mű 500 oldalnyi terjedelemben tartogat hasznos tudnivalókat: olvasmánynak is remek, receptjei pedig változatosak és jók – bár lépten-nyomon meglepetésekbe botlunk benne.
Egy 15 évvel ezelőtti szavazáson a somlói lett a legnépszerűbb magyar édesség. Vajon, ha ma tartanánk ilyen közvélemény-kutatást, ma is a somlói vinné el a pálmát? Vagy az újragondolt sütemények trendje, a mentes térhódítása, a különféle étel-intoleranciák és allergiák nemzeti büszkeségünk egyikét, a somlóit is hátrébb sorolták a preferencialistán?
A tulipán ezer árnyalatával valósággal kiszínezi a tavaszi hónapokat. Adhatod cserépben, kötheted csokorba, gyönyörködhetsz benne a kertedben. Mutatjuk, hogyan csináld, hogy teljes pompájával hálálja meg a gondoskodást.
Vajon mit szólnak a fák, amikor a lombkoronájukban emberek sétálnak? Mire gondolnak a madarak, amikor az eddig védett fészekszinten gyerekek sivalkodnak? Lombkorona-tanösvényen járva sok új kérdés fogant meg a fejemben.
Évtizedek óta bűvöl el egy növény színével, illatával, tél végi ragyogásával. Apró gyermekként a születésnapomra kaptam egyszer egy szálat – illata mélyen bevésődött, és azóta mindig megdobogtatja a szívemet. Később képeken láttam, hogy messzi vidéken erdőt alkot: februárban fénylőt, sárgában tündöklőt, azúr vizekre nézőt – ott, ahol a nagy hegyek a tengerben nézik szikla-tükrüket. Idén meglátogattam.
Tölcsérjázmin, szebben szólva mandevilla, azaz álmaink növénye. Egy fantasztikus virág, amiről most 25 tudnivalót hoztam, hogy ha helyet adsz neki a kertedben, ne érjen meglepetés!
