A szárzellert nevezik angol- vagy halványító zellernek is. Kevesen ismerik, jellegzetes íze sokakat elriaszt. Pedig érdemes megbarátkozni vele, akár nyersen elrágcsálva valami fűszeres tunkolóval, vagy krémlevesnek, köretként is. Vízhajtó és gyulladáscsökkentő hatása, magas K és B vitamin, alacsony kalóriatartalma miatt a gyógyító zöldségek közé sorolhatjuk. Nálunk olykor az ünnepi asztalra is kerül. Ennek a receptnek elkészítése nem bonyolult, kicsit több időt kell rá szánni, de ezzel a rozmaringos sajttal töltött, kirántott zellerszárral a legelszántabb húsimádókat is levehetjük a lábukról.

Szeptembert írunk, a szüret és az iskola izgalma lengi be a napokat. Készülnek a befőttek, a kamrában sorakoznak a savanyúságok, a szőlőben már csattognak az ollók, a kert már kicsit fáradtan néz fel minden reggel. Az indián nyárral együtt elérkezett a tavaszi hagymások ültetésének szezonja is. Bármilyen furcsa is most színpompás ágyások, káprázatos virágládákat tervezgetni, itt az idő, hogy amikor beköszönt majd a kikelet, akkor minden már csak arra várjon, hogy megmutathassa a szépségét.

2002 nyara szakadatlan esővel, később óriási árvízzel telt. Augusztus végére kiderült az idő, és az erdő aljában annyi gomba termett, mint még sohasem – idén csak nosztalgiázhatunk erről a bőségről. Mint egy mesekönyv rajzolt képeslapjai, úgy tűnt a fák alja: hatalmas kalapú őzlábgombák, melegbarna vargányák, rókagomba és csiperkék hada várta, hogy kosárba gyűjtsük. Életemben nem láttam addig és azóta sem akkora gomba kínálatot, mint annak a nyárnak az utolsó napjaiban. Később az aprónép kérdezgette: megyünk megint gombászni? Hová lettek a gombák, ha nem látjuk őket az erdőben?

Teli van a fiók mélye parafa dugókkal? Elő velük! Egyik szép míves, a másikon olyan szép, cirkalmas felirat van, hogy kár volna veszni hagyni őket, ha némi fantáziával új életre is kelhetnek. Könnyen megmunkálható anyag, nagyszerűen lehet faragni, ragasztani, festeni – akár mindenkinek készíthetünk parafa dugóból ajándékot: a természetes anyagok kedvelőinek, borisszáknak és bor-nem-isszáknak is.

Tűztövis – tavasszal méheket csalogató, ősszel színes termésével madarakat tápláló, télen is zöld gatyaszaggató, az egyik legnépszerűbb sövénynekvaló. Íme 25 fontos tudnivaló róla.

Így, szeptember első napjaiban minden évben felsejlenek „paradicsomi” élményeim. De arra aztán még én sem számítottam, hogy egy meleg szeptemberi vasárnapon a paradicsom befőzésének mikéntjét kell elbeszélnem telefonban, miközben épp a tűző napon gyalogolok hazafelé.

Egykor nálunk sokfajta alma termett, egész évben volt a pincében zöld, sárga, bordó meg piros gyümölcs – és ezerféle módon készült belőlük finom étek. A töltött almák hol vacsoraként, hol pedig egy ünnepi ebéd fénypontjaként kerültek terítékre. A kivájásához alkalmas, több mint százhúsz éves karalábévájó ma is szolgálatban van, az almák üregét hasítom vele.

Az almatorták nyáron indulnak hódító útjukra, és kitartanak egészen tavaszig. Annyi változatuk van, hogy minden hétre juthat belőle valami új! Nálunk szinte almatorta-verseny van: minden háznál sülnek ezek az egyszerű vagy rafinált, furfanggal varázsolt ínyencségek. A délutáni kávé mellé vagy a hétvégi vendégségre tökéletes választás az egyik kedvencem, a napraforgómagos, mézes változat.

Szilvaszezonban a sütikből sem maradhat ki ez az édes gyümölcs. Amikor megsül a pite, tetején lesz benne valami kesernyés árnyalat, amiben benne van már az ősz, az édes gyümölcshúsban pedig az indián nyár édes öröme. A mentás cukor a tetején üde üzenet, frissességével jólesik a napsütésben. Ezt az aromás, zöld cukrot bármilyen mentával kipróbálhatjuk, variálhatjuk citromfűvel vagy bazsalikommal, a kerti sarkantyúka zsenge leveleivel. Mozsárban dörzsölve vagy aprítógépben egybezúzva, izgalmassá tesz minden falatot. Amíg van friss zöld fűszer a kertben vagy a párkányon, ne fukarkodjunk vele!

Semmi se vesszen kárba – ez lehetne a mottója a magmentő akciónak, amibe nem egy gondos háziasszony belefog nyaranta. Mert a kidobásra szánt maradványokból igenis hasznos tárgyak készülhetnek: mutatunk is rögtön hat felhasználási módot!

Természetes, hogy akinek kiskertje van, feltétlenül ültet néhány tő cukkinit. Könnyű termeszteni, a kezdő kertész is örömét leli benne. Olyan jó nézegetni május elején, amikor felpattan a mag, amikor kibújnak az első kis sziklevelek, ahogy szárba szökken a pici palánta. Azután, ha jó helyre talált, elkezd nőni, növekedni a cukkini, és augusztus végére felér a garázs tetejére. Vagy ellepi a komposztot, befutja a magaságyást, szétterül a virágoskertben.

Egy dinnye súlyának legalább harmada a héja. Míg édes, szaftos gyümölcshúst falatozzuk, érdemes ezen elgondolkodni. Ha már megtermeltük, vagy valaki más megtermelte, mi pénzt adtunk érte és hazacipeltük, akkor csak jó volna valamire hasznosítani! Íme, 7 tuti ötlet, ami mind dinnyehéjból készül, hogy semmi se vesszen kárba!