Aki év közben hozzászokott, hogy ehető virágokkal tegye gazdagabbá és ünnepélyessé az étkezéseket is, nem kell lemondania erről télen sem. Mutatok pár tippet, hogyan lehet a nyári kert velünk együtt a téli ünnepeken is!

A borleveseknek minden szőlőtermelő nép étlapján ott a helyük. Van, ahol édesen készülnek, tojássárgájával sűrítve, fahéjjal, szegfűszeggel, szerecsendióval, sáfránnyal. Kerülhet bele habgaluska, pirított zsemlekocka, tészta, hajdinagombóc. A rajnai borvidék borleveshez tejszínt csorgatnak, fahéj és citromhéj adja a zamatához a pluszt, grízgaluska mosolyog benne. Móron süteményt mártogatnak a csészében kínált, édes levesbe. 

Ellenállhatatlanul mutat a hidegtálon, a sós sajt és az édes, kissé karamellizált cékla nyerő páros együtt. Nem csupán vegetáriánusoknak!

Talán nem sikkes ide, Budapest XVI. kerületének keleti végébe kirándulni, pedig legendák és krimibe illő történetek színhelyeit rejti. Van itt csordogáló kis patak, tájház, ami a fővárosban az egyetlen, továbbá van itt valami vidéki báj. Őrzi Mátyás király, Petőfi, Aulich Lajos, Batthyány Ilona emlékét: látogass el Cinkotára!

A téli kert ízletes zöldsége karakteres ízű, és nem kíván semmi mást, csak egyszerűséget. Olyan társítást a serpenyőben, ahol hasonlóan erős jellemekkel sül össze. A fokhagyma és a füstölt kolbász éppen megfelelőek ahhoz, hogy egy remek vacsorát rázzunk össze percek alatt. Olykor azért még egy kis tejföllel is meg lehet öntözni, ha még szeretnénk valami plusz krémes, savanykást hozzá.

Nem lapulevél, nem is gyümölcs, hanem zöldség és gyógynövény: ez a rebarbara. Néhol mérgező, máshol éppen nagyon finom. Hogy ne tévedj vele nagyot, jegyezd meg ezt az 5×5 tudnivalót!

Van, ahol úgy tartják, a betlehemi csillag nem tudott elhalványulni, és ezüst esőként lehullva csillagos virágszőnyeggé varázsolta az Alpok hegyi legelőit. Más történet szerint a virágok teremtésének kezdetén egy szerény kis virág maga elé engedte a többit. Megálmodta már élete célját, ezért megkérte a Teremtőt, olyan helyre jelölje ki az élőhelyét, ahol a legközelebb van hozzá. Így került a szédítő magasságokba, ahol a fű se sarjad, ahonnan látja földi társait, játszi szellők hozzák-viszik az üzeneteiket, és közel van a Jóistenhez.

Szeretem a sütemények tésztáját zöldre színezni, legyenek akár sósak, akár édesek. A kis ünnepi fenyőfáim is zöld színben pompáznak, porcukor-zúzmara idézi rajtuk a téli hótakarót. Szépen díszítik az asztalt, azután pedig desszertként ropogtatjuk el őket. És mitől lesznek zöldek? Forrázott és pépesített spenótlevéltől, csalánlevéltől, petrezselyemtől. A növények íze éppen csak átsejlik a tésztán, a színe viszont idézi a téli erdőt. Ajándékba is adhatjuk, kartonpapírból vágott talapzaton, celofánzacskóba csomagolva.

A téli ünnepkör fűszerei majdnem minden zöldséget ünneplőbe öltöztetnek. Ebben a rakott, sütőből elővarázsolható fogásban a lilakáposzta a főszereplő. Akár a maradék párolt lilakáposzta is új életre kelhet benne – a narancs, a csillagánizs és a bors pedig elképesztően jó a pirított sajt alatt!

Jobban csúszik a korty, kevésbé száll a fejünkbe a bor: ebben segít a borkorcsolya. Ha összehangoljuk a bort és a hozzávaló falat ízét, akár különleges gasztronómiai élménnyé válhat egy egyszerű finomság isis. Kipróbált, borhoz jó falatok – természetesen borajánlóval!

Vannak városok, amelyek visszavonzanak. Nemrég jártam Sopronban, ősz volt, az előadásom után egy Szilvási-regény nyomán barangoltam, már nem először. Télen újra a hűség városa lett a célpont, ezúttal legkisebb leányommal. Neki eddig Sopron a VOLT Fesztivál volt, akadt így elegendő felfedeznivaló – mindkettőnknek. Esténként a kékfrankos nyomába eredtünk, és remek fehéreket leltünk.

Ha még lapul naspolya a kosarakban, arra árva, hogy szépen megpuhuljon, akkor mindenképpen jó hozzá egy olyan recept, amivel az ünnepet fényesítheti ez a zamatos, édes gyümölcs. A mákkal ötvözve még gazdagabb, még különlegesebb lesz!