Halloween party vagy Harry Potter délután? Az őszi esték fénypontjai az ilyen összejövetelek. Olyan finomságokat ajánlok hozzá, amelyek nálunk évek óta slágerek! Nekem külön öröm, hogy most már a fiatalság süt-főz, készítik a jól bevált fogásokat. Rám a megszervezésen túl az a nemes feladat vár, hogy minden évben valami meglepetéssel rukkoljak elő.

Fazekakban mosolygó muskátlik, színesre festett autógumikba ültetett virágok az árok szélén. Tarka növénygyűjtemény a kiszuperált monitorban, salátaköltemények a mosógépdobban. Kerti törpék, műanyagmadarak, betonvirágok – giccsek-e, vagy a kert szép díszei? Erre keressük a választ, és nem biztos, hogy megtaláljuk.

Októberben itt a tökszezon, és nagyon menők a fekete sütemények. A mi egyik kedvenc muffinunkban nincs semmi ördögi: csupa jó alapanyag, aromás fűszerek, elkészítése pedig roppant egyszerű: csak összekeverem, beleöntöm, megsütöm. A sütőtökös töltelék teszi egészen ragyogóvá és ellenállhatatlanná. Akár uzsonnára, akár a délutáni kávéhoz, vagy egy hétvégi összejövetelhez.

Táplálkozásunk magán viseli ősi vadászmúltunk jegyeit. Szeretjük a nagy, ünnepélyes lakomákat, ahol tudat alatt újrateremthetjük az ősi vadászok örömteli zsákmányfelosztó rituáléját. Sokszor persze nem jutunk friss vadhoz, viszont a vad apróhús szinte mindig rendelkezésre áll. A vadpörköltön, a tárkonyos vadragulevesen túl készíthetünk olyan fogásokat, amelyekben a zamatos vadhús az ősz zöldségeivel lép frigyre. Szeretem az ilyen egytálételeket, mert egyszerűen elkészíthetők. Amelyik pedig együtt sül készre a sütőben a köretként kínált rozmaringos pogácsákkal, az egyik nagy kedvencünk. Míg ellenállhatatlan illatok gomolyognak a sütő felől, azalatt szépen meg is teríthetjük az asztalt!

Őszirózsa: a tavasz színeit hozza addig, míg a lomb aranyra-vörösre vált. Rózsaszínben, lilában int búcsút a nyárnak, ha akarod, a balkonon is.

Ott éldegélnek egy nagy, fedeles vödörben. Szépen falják a nekik juttatott konyhai hulladékot, készítik az értékes gilisztakomposztot. Olykor megvizsgálom vörös fejüket, ám ezt ők nem nagyon kedvelik, a fény zavarja őket, inkább visszamenekülnek a nedves, langyos félkész komposztjukba, lakmározva munkálkodni. Tavasszal kincset ér majd az addig végzett munkájuk.

Ha elindul a vonat, előkerül az úti elemózsia. De tényleg, csak mi, magyarok eszünk, amikor utazunk? Tapasztalataim szerint nem. Mindenki más is eszik, iszik. Legfeljebb nem olyan fűszereseket, messziről illatozót. És nem olyan heves szenvedéllyel.

A sütőtök annyi mindenre jó: októbertől februárig ki sem fogyhatunk a tökös ötletekből! Ez a tökfasírt valóban tök jó, mondhatnám, hogy tökéletes. Szendvicsbe, főzelék feltétként, körettel vagy pikáns mártással vacsorára. Nálunk rendszeresen készül, mert tényleg nem lehet megunni a sütőtök eme átváltozását. Egyéni fűszerezéssel pedig személyre is szabhatjuk, mert mehet bele akár chili, gyömbér, rozmaring vagy valami illatos, távol-keleti fűszerkeverék is. Vegetáriánus hamburgerben is megállja a helyét!

Stájerországot Ausztria zöld szívének is nevezik, a Dél-Stájer régióra pedig pontosan ráillik az „osztrák Toszkána” becenév. Már az utazás tervezgetésekor elvarázsoltak a szőlőkkel borított domboldalak képei, a völgyekben megülő pára, a gerinceken büszkén sorakozó nyárfák sora. Élőben pedig még szebbnek találtam mindezt – ráadásul nem is kellett sokat utazni, hogy láthassam!

Van kedvenc épületed? Tudod-e, milyen színű a szomszédod háza? Szoktál-e gyönyörködni, szép homlokzatokban, hívogató kapualjakban? Van olyan középület, amit kívül-belül ismersz? Van-e olyan épület, ahová szívesen bekukkantanál, amit örömmel végigjárnál? Októberben, az Építészet Hónapjában, az Építészet Világnapja környékén sok helyen nyílik lehetőség épületbejárásokra, városi sétákra. De mi lenne, ha ettől függetlenül, idén másként néznénk a közvetlen környezetünkre, felemelnénk tekintetüket és a felfedezők kíváncsiságával szemlélnénk az ismerős épületeket?

Mi a közös a chiliben és a csokiban? Mindkettőből lehet szenvedély! Két fogást is hoztam nektek: a chilis csokoládéleves és a chilis-csokis csirke receptjét.

A látszat csal: ha a térképre nézünk, láthatjuk, hogy a hazánk és Ausztria közötti határ nem követi a különböző természeti térségek határát – a Fertő-tó maga határ. A tó környéke 8000 év óta különféle kultúrák találkozópontja, a természeti értékek mellett népi építészete is jelentős, kastélyai érdekes látnivalók, ősszel pedig válogathatunk a borfesztiválok között. A réteken, legelőkön, a nádas- és vízi világban több száz madárfaj talál költő- és áttelelő helyet, lepke-, szöcske- és bogárfajok, valamint a tengerpartot idéző, sótűrő növények és csodaszép orchideafajták édenkertje is egyben.