A nekünk oly kedves túró a tejüzemben lefölözött tejből készül, oltóanyag hozzáadásával. Zsírtartalmától függően lehet krémesebb vagy rögösebb: régen a jó túrót kövérnek is nevezték. Aki házi tejből, odahaza készíti el a túrót, az tudja, milyen az igazi, hófehér, zsíros túró. Amikor a gyermekeim kicsik voltak, a közeli tehenészetből hoztuk a tejet. Olykor megnéztük a bocikat is persze, akikre az ablakból is ráláttunk: a vadvirágos réten legelésztek. Az volt igazán a tej! Sosem fölözték le, sűrű volt és illatos, legtöbbször még langyosan érkezett. Rendszeresen készült belőle, aludttej, vászonkendőn csöpögtetett túró. A savónak örült a cica meg a kutyus, a házi túróra pedig nagyon kellett vigyázni. Nem azért, mintha meg akart volna romlani, hanem mert apró kezek kilopkodták a hűtőből.

A remény jelképe, Észtország nemzeti virága, nálunk az utóbbi években női keresztnév. Ragyogó kéksége vonzza a tekintetet és üdítően hat a lélekre. Ezzel a kékkel pettyezi a vidám réti csokrokat, a búzamezők szélét a pipacs ellenpontjaként. Összeszedtem minden fontosat a kék búzavirágról!

Utazni nem pusztán azt jelenti, hogy valahonnan valahová elmegyünk. Utazni annyi, mint úton lenni: úton lenni önmagában is boldogság. Az utazás azzal a pillanattal kezdődik, amikor elhatározzuk magunkat, hogy útra kelünk, felfedezni indulunk. Hogy mivel és hogyan, abban van választási lehetőségünk. Érdemes-e a vonatot választani a kiruccanásokhoz, nyaraláshoz? Én azt gondolom, mindenképpen!

Olyan sokféle befejezése lehet a címben szereplő mondatnak! Kertészkedni gyerekekkel öröm és kihívás egyben. Legyen vonzó nekik a kerti munka: mutassunk meg mindent: a magvetéstől a palántázáson át az összes kerti tevékenységet! Sosem tudhatjuk, kit, melyik rész fog éppen megfogni. Lehet, hogy a kártevők lesznek érdekesek számára, vagy a pillangók, de van, akiket a talajlakók csigáznak fel, mások pedig a gyümölcsszedésben jeleskednek. A kert mindenkinek ad örömet és feladatot, akkor is, ha a lurkók inkább online művelik a földjeiket, virtuális növénytermesztést és állatgondozást folytatnak legszívesebben.

Országszerte piros pipacsmezőket ringat a szél. Olyannyira kívánatosak, olyan szépek, hogy szinte lehetetlen elmenni mellettük úgy, hogy ne akadjon meg rajtuk a szemünk. Tőlük piros a táj, íme, itt van a nyár, írja Váci Mihály. De mire jó a pipacs? Csokorba gyűjtöttem pár ötletet – és néhány fontos tiltást!

Tavasz végén jelenik meg a piacokon csinos kötegekbe fogva, a pirosas-zöldes levélnyelek tömege, a rebarbara. Sokan szinte észre sem veszik, mások nem ismerik, elmennek mellette, nem tudják, mi mindenre lehetne felhasználni. A friss, roppanva törő rebarbaraszárak közül a pirosas színűeket válasszuk, ezek általában ízesebbek, mint a zöld fajták! A rebarbara íze kellemesen savanykás, üdítő, ám akárcsak a birset, a rebarbarát is csak főzve élvezhetjük. Gyümölcsként bánunk vele leginkább, sós fogásokban ritkán találkozunk vele.

Hétköznap az egyszerű ételeket részesítjük előnyben. Kevés alapanyag, csak összekeverem, beöntöm a tepsibe, megsütöm, készen van – az ilyen sütemények a nyerők. A régi magyar konyha kedvelt tejpitéje jó választás, és annak sem kell nélkülöznie, aki nem fogyaszt tejet, vagy lisztet! Lehet diétás, vagy egy kis furfanggal akár ünnepivé válhat. Elronthatatlan – kivéve, ha sokáig hagyjuk a sütőben!

Az Európán átívelő Sisi-út bővelkedik látnivalókban. A kertkedvelők számára is varázslatos élményeket tudnak nyújtani e kulturális útvonal ikonikus helyei: a Császárvilla kertje, a Trauttmansdorff kastély Meranban, a parkok Bécsben. Ezek közül mutatok be néhányat, a kedvenceimet, amelyek nemcsak Erzsébet királyné emlékét, hanem lábaim nyomát is őrzik.

A zsemlegombóc az Alpok konyháiban olyan, mint nálunk a paprikás krumpli: minden valamirevaló háztartásban bármikor elkészíthető. Ahogy nálunk mindig van otthon burgonya, zsiradék, paprika és hagyma, úgy a hegyi házakban is mindig akad zsömle vagy kenyér betárolva. A finom, laktató és pénztárcabarát gombócok nyomába eredtünk!

Vidéki étterem – vajon mit jelent ez a kifejezés nekem, neked, bárki másnak? A kis, kockás abroszos vendéglőt akácfák árnyékában? Egy útszéli fogadót, ahol sofőröknek sütik a hatalmas rántott szeleteket, és kondérban mérik a pörköltet? Csárdát, amit annyi nótában is megénekeltek? Ismersz olyan vidéki éttermet, ahová bármikor szívesen visszamennél? Vagy olyat, amelyiknek jó szívvel adnál egy-két-három csillagot is? 

A virágok királynője, a rózsa nem csak színével, illatával bűvöl el. Mennyei finomságokat készíthetünk belőle, amivel megkoronázhatjuk az ünnepi étkezéseket. Most a legfinomabb krémes, habos, bársonyosan simogató finomságokból nyújtok át egy csokorra valót. Fontos, hogy csak tiszta, vegyszermentes, permetezetlen rózsákat szabad felhasználni étkezési célra!

Kincstár, illatokkal, színekkel és örökséggel teli – az acsádi Márk Rosarium világviszonylatban is egyedülálló gyűjteményét csodálhattuk meg. Van benne valami elbűvölő vidéki báj, ami a virágok királynőjét, a rózsát itt egészen más megvilágításba helyezi. A Márk Rosariumban nem csak a neves rózsanemesítő emlékét ápolják, rózsáit szaporítják. A kert hangulata, a nemes egyszerűséggel kialakított részleteket elvarázsolják az ide ellátogatót. Hogy mit tud a rózsa, amit eddig még nem vettünk észre rajta, azt itt mind megtapasztalhatjuk, akár minden érzékszervünket egyszerre bevetve is. A rózsakert megálmodójával, Pócs Margittal beszélgettem, akit rózsás körökben Macuként ismernek.