Az ivásnak ugyanaz a törvénye, ami a szerelemnek: bárhol, bármikor, bárhogyan – vallotta Hamvas Béla. Szeretem írásait, gondolatai sokszor összecsengenek az enyéimmel, de ezzel nem tudok egyetérteni. A szerelemnek és az ivásnak is meg kell adni a módját, igyunk bármit is. A módja, a szokások, az italfogyasztás etikettje azonban folyamatos változásban van, ahogyan a világunk is. Erről beszélgettem Bitai Gergely sommelier-vel Budafokon, Budapest Bornegyedében.
Szemirámisz függőkertjétől a raklapkerten át fogasra akasztott növényekig mindenféle módon teret nyerhet az egyre népszerűbb vertikális kertészkedés. Ennek titkait gyűjtöttük most össze.
Réges-régen, amikor még az emberek élőszóval beszélgettek és a felhők legfeljebb bárányokat vagy esőt jelentettek, senki sem fényképezte le a vacsoráját. Hogy mit ettek eleink, azokat ékes szavakkal vetették papírra, vagy kivételes esetben vászonra festették, esetleg lerajzolták. Így az öreg szakácskönyvek megsárgult lapjain olvasott étel-meséknek leginkább képzeletünkben kell életre kelni.
A keleti filozófiában a tökéletes személy, az erkölcsös, nemes gondolkodású ember jelképe e gyönyörű virág, mely teljes nyílásban pompázik a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert nagy-tavában. E rendkívül látványos vízinövény minden évben újra és újra fölemelkedik a fényre a sötét, ragadós iszapból a víz fölé, ott bontja hatalmas leveleit és rózsaszínű virágait.
A hidegtűrő naspolya egy kevéssé ismert gyümölcs, talán azért, mert csak az első fagyok beköszöntével kezdi meg hódító útját. Kiváló lekvárnak, zselének, likőrnek, de ízletes sós ételekben is. A naspolyaszalszában van valami szédítő, melengető és valami ismeretlen báj, ami ellenállhatatlanná teszi. Beleszerettünk!
„Nem dekorkertek, nem látványkertek vannak minálunk, csak olyan vidéki kertek” – szabadkozott Kellerné Szász Anikó, a berhidai kertbarát kör vezetője. Éppen erre voltunk kíváncsiak: azokra az igazi, autentikus zöldséges kertekre. Arra, hogyan művelik kertjeiket ezek a fáradhatatlan asszonyok, miként változtak meg a kerttel kapcsolatos hagyományok a digitális világ megjelenésével. Vagy maradt-e, marad-e minden a régiben?
Van abban valami egzotikus, valami egészen izgalmas, amikor a gyümölcs a sóssal találkozik. A magyar konyhától sem idegen, bár sokan berzenkednek tőle. Igazán kár lenne kihagyni, mert úgy borzolják ezek az ízorgiák az ízlelőbimbókat, mintha a távol-keleti konyhák ínyencségeit kóstolnánk. Ha ott érdekesnek és finomnak találjuk a gyümölcsöt sósan, akkor miért ne lehetne a hazai gyümölcsökkel sósat játszani? A füst íze meg még pikánsabbá teszi az összhangot: füstölt hús, füstölt szalonna, füstölt sajt és édes gyümölcs egybekelve: mennyei! Amikor beköszönt az augusztus, és a kert elkezdi kínálgatni sorban a körtéket, akkor ki nem maradhat a kedvencem, a pikáns körtés kalács.
Amikor a szilva elkezdett potyogni a fáról, már tudtam, hogy a nyári szünidő felén túl vagyunk. Ilyenkor kosárba kellet szednem: a potyogósat a földről, a fáról a puhákat. Forgattam őket a kezemben, körmömmel mintát rajzoltam a hamvas héjára. Mire becipeltem a konyhába, már javában gyúrta a tésztát a dédnagyanyám. Morgolódott, hogy megint olyan soká elvoltam, mindig elvacakolok a fák alatt.
Megdobogtatta a szívemet, amikor aratóünnepre kaptam meghívást, mégpedig a határon túlra, egy alig 200 lelket számláló településre. Az aratás ünnepe mindig is fontos, talán a legfontosabb ünnepe a gazdálkodó embernek. Ilyenkor hálát adnak a termésért, a jól végzett munkáért. Az aratóünnep során nemcsak felelevenítettek néhány lassan feledésbe menő hagyományt, hanem sor került a búzaösszeöntésre is, amikor a tizenötmillió búzaszemhez, a Magyarok Kenyeréhez a muravidéki gazdák hozzátették a magukét is.
A grill-barbeque-smoker trendek mellett vajon van-e még, aki szalonnát süt? Csak szalonnát, hagymával? Botra tűzött, nagy gondossággal bevagdosott szalonnát, ami kakastaréjként nyílik ki az izzó parázs felett? Aminek zsírja simogatja az édes hagymafejet, majd a hófehér kenyérkaréjra csöppen, és szép lassan átitatva, fenséges ízötvözetet varázsol?
Nem mindenki rajong érte, sokan még nem is kóstolták. Pedig a gyümölcsök hússal tökéletes párosítások lehetnek! Emlékszem, amikor a rántott csirke mellé aranyszínű barackbefőttet kaptam, csak tátottam a szám. Ugyanígy a meggymártásos marhafelsál is meglepetésként hatott, mert odahaza nem volt szokásban. Aztán megtörtem a családi hagyományt, és most már kedvenccé vált egy sor hús-gyümölcs kombináció. Barack-szezonban ne csak sütiben és gyümölcslevesben gondolkodjunk! Járjon a barack együtt a szárnyasokkal, szaftos, könnyed nyári fogásokban.
Zebegény mindent kínál, ami kellemes a szemnek és a léleknek. Festői táj, a Dunakanyar gyöngyszeme. Ez ihlette meg Szőnyi Istvánt is, a Dunakanyar festőjét. Egykori lakóháza, kertje, műterme ma is látogatható, nyaranta festőiskolának ad otthon. Élettel teli kiállítóterei az ember és a természet kapcsolatának harmóniájáról mesélnek.
