„A nő a család központja és éltető lelke, legfőbb ékessége és minden tudásának koronája a háziasság!” – Ezzel a kézzel írt bejegyzéssel ajánlotta nagynénémnek a jó anyósa A jó házikonyha című könyvet 1947-ben. Láthatóan nem túl sokat forgathatta a megajándékozott a becses ajándékot, amely végül szinte érintetlenül, a gyűjteményben kötött ki. Szép, méretes darab pedig, a recepteken kívül rendkívül tanulságos olvasnivalót kínál, és egy remek utazást ígér a XX. század polgári életébe.
Bimbós kel, kelbimbó: a zöldségesnél ott szerénykedik, és sokan nem tartják nagyra. Nekem párolva, tejföllel és pirított morzsával a legkedvesebb, de mivel nálunk mindenki szereti, sokféleképpen kerül az asztalra. Íme, néhány kedvenc kelbimbós receptjeinkből!
Öreg szőlő, öreg város, barokk hangulat és mediterrán életérzés némi magyar történelemmel: ezt kínálja két kedves kis szlovén város, Ptuj és Maribor. Mindenképpen érdemes útba ejteni őket, ha Szlovénia legnevezetesebb látnivalóihoz igyekszünk: a tengerpartra, Ljubljanába, a Bledi-tóhoz vagy a Postojna-cseppkőbarlangba.
A magos, sós sütemények közkedvelt ropogtatni valók. A tökmag egészséges, a tökmagliszt zöld színével, gazdag aromájával pedig még ízletesebbé teszi a sós finomságokat. Sütésnél mindenképpen keverjük finomliszttel, különben törékeny, morzsálódó tészta lesz a végeredmény!
Gondoltam, írok egy cikket a filléres főzésről, a maradékok maradéktalan hasznosításáról. De vajon érdekelne-e e bárkit, hiszen eleve takarékoskodunk, nem? Aztán a kisboltban egy beszélgetésnek lettem fültanúja – bevallom, matattam egy kicsit a dobozok közt, hogy hallgatózzak.
Ebben a fogásban azt szeretem, hogy egyszerű, és kivételesen finom ízek ötvöződnek benne. Igyekszem minél többféle gyökérzöldséggel gyarapítani a zöldség-ágyat. Amikor karamellizálódik, fenséges az illata! A bor ad hozzá egy kis pluszt: az fonja egybe a hús és a zöldség zamatát. Szinte minden diétába beilleszthető, hétköznapi vagy akár ünnepi fogás is lehet.
A barlangok olyanok, mint a föld változásaival vésett ősi dokumentumok. Az óriás jégbarlang a Dachstein-gleccser árnyékában, a Dobsinai-jégbarlang a Szlovák paradicsomban vagy az Aranyosfői-jégbarlang a Bihar hegységben – a Föld történetének jégbe zárt titkait tárják föl a látogatóknak.
Egyszer álmomban megjelent két hatalmas lilakáposzta: begördültek, és nem hagytak nyugodni. Reggel szinte ott éreztem a számban az ízét az álombéli káposztás-túrós, pikáns és üde kavalkádnak. A mustármag és a balzsamecet valami különösen izgalmas egyveleget alkotott, és még ránézni is boldogság volt. El is készítettem: egyszerűen, és akár magában, akár füstölt halfilével is megállja a helyét.
A négylevelű lóhere a természet egy különös játéka, aminek varázserőt tulajdonítunk. Egyiptomban a szkarabeuszbogár, a Távol-keleten a lótuszvirág, vagy a vörös denevér, Harry Potternél speciális szerencsefőzete, nálunk a lópatkó, a kéményseprő meg a lóhere az, ami az újév kezdetén jókívánságaink mellől nem maradhat el. De miért is?
Szeretek a természetből szerezni ihletet. Olykor egy tárgy, egy forma jön szembe, esetlenül vagy teljesen mellékesen, és mégis megcsillant valamit. Kerekedik belőle más, elvisz új dimenziókba, lehet vele játszani, gyönyörködni, örömet szerezni.
Év végén mindig előkerül a virsli, leginkább azért, mert könnyen, gyorsan tálalható. De a virsliben is lehet némi csavar, például, ha tésztába rejtjük, ha mustár helyett extra mártást kavarunk hozzá. Salátával akár vacsorának is jó, az év végi partira illik is!
Ritka vendég a konyhában a vadkacsa. Bár legtöbbször már nem kötjük a vadászati idényhez, hogy mikor kerüljön asztalra, mégis, ilyenkor, amikor már a fák levetették lombruhájukat, amikor megérkeztek a hideg szelek, valahogyan mindig jobban esik a vadhús. Akár vadasmártással elkészítve, akár lágyan simuló, aromákban gazdag zöldségpürével. Manapság a vadkacsáért elég a boltba menni, fagyasztott formában szinte bármikor hozzájuthatunk. Egyik kedvenc receptem igen ízletes, jó hétvégi fogás. A sütőben szépen megsülnek a madarak, de közben elkészülhet az éppen ide rímelő köret is: a káposztás cvekkedli.
