A Vízivárosról gyerekként azt képzeltem, hogy ott patakok csordogálnak, és csónakokkal közlekednek az emberek. De nem kellett csalódnom a valóságban: a 150 éves főváros különös ékszerdoboza ez a Várhegy és a Duna közé ékelt terület. Kanyargós utcákkal, hosszú lépcsősorokkal, parlamentre néző sétánnyal és tengernyi történettel várja, hogy felfedezzük.
„Áhítatosan nekiveselkedett a farsangi fánknak. Beszerezte a hozzávalókat száz főre: 5 kg lisztet, 6 tojást, 6 dkg vajat, 5 dkg porcukrot, 4 liter tejet, 1 liter rumot (csak 2 dl kerül a fánkba), 8 dkg élesztőt és 1 liter olajat. Lekvárral nem kellett gondolni, mert az erdélyi barát nagymamája küldött nyolc üveg csipkeízt” – így szól Bächer Iván farsangi fánk receptje az Íz-lelő című szakácskönyvben, amely nem is igazi szakácskönyv. Vagy mégis?
Mióta világ a világ, próbálja az ember a virágokból elcsenni az illatot, hogy a maga bőrén érezhesse. Csodálatos az az út, amit bejárnak az illatok a csöppnyi virágkelyhektől a míves üvegekig, hogy aztán hódításra, csábításra használja fel őket nők sokasága. Bepillantani a parfümgyárba annyi, mint elmerülni a virágok titkos rejtekeibe.
A könnyű, gyümölcsös desszertek mindig jólesnek. Ilyentájt sokszor kedvező áron lehet narancsot kapni, ám ezek a gyümölcsök néha nagyon savanyúak. Átvarázsolhatjuk gyümölcssalátának, tehetjük mézes-vaníliás joghurtba, vagy készíthetünk mennyei habos narancskrémet is, több-kevesebb méz hozzáadásával.
Nemszeretem-főzelék, megtűrt levelek a levesben? Vagy éppen a téli zöldségkínálat favoritja? A kelkáposzta ősszel olyan szemet gyönyörködtető, ha kézbe vesszük, és alaposan megfigyeljük, akár egy rózsa. Egymásra boruló, fodros levelei egymás után terülnek szét, ahogyan a rózsabimbó feslik a fényre, és még a színe is egy üde kavalkád, a zöld megannyi árnyalata. A haragoszöld külsők ölelik körbe az egyre haloványabb s így egyre zsengébb társaikat. Egész tavaszig lehet azután rájárni a télire eltárolt kelkáposztákra – addigra zamatosra érik vajszínű „szíve” is.
Felvágott helyett sokféle zöldségkrém kerül nálunk a kenyérre, de télen szeretjük a házi húspástétomokat. A kocsonyafőzésnél megmaradt bőrkét, zsírosabb, kocsonyás, kollagénnel teli részeket jól felhasználhatjuk a zöldségekkel gazdagított húspástétomhoz.
Ez eredetileg az orosz konyha specialitása, és számos formában létezik. Mióta rátaláltam erre a káprázatosan egyszerű, ám annál finomabb salátára, nem győzök eleget készíteni belőle. A látvány elvarázsol, az ízek összhangja tökéletes akkor is, ha az alapanyagok aránya nem mindig ugyanaz. Mindenképpen a tálalás, a gondos rétegezés az, amire e saláta készítésénél különösen ügyelni kell. Ha összekeverjük, akkor a legízletesebb, de a kinézete csöppet sem lesz vonzó. Eltűnik belőle a „mimóza-varázslat”, ami nevét is adja, hiszen a fehér felületre reszelt tojássárgája olyan, mint a hólepelre hullott, tél végén virágzó mimóza-virágok.
Azt hiszem, mindenkinek van egy emlékezetes Vilma nénije a szomszédból. A miénk az első emeleten lakott, kékpettyes kötényt hordott, és mindig finom sütiillat fodrozódott ki az ajtónyíláson a lépcsőházba. Amikor már tudtam olvasni, kibetűztem, hogy anyukám Vilma néni szakácskönyvét vette elő, fellapozta, és abból sütött, főzött szinte mindig. Később tudtam meg, hogy ez a két Vilma néni nem ugyanaz – de a szakácskönyv ott volt szinte minden konyhában. És most is ott lehet fellelni a könyvespolcokon, a konyhaszekrényeken. Kicsit megsárgulva, kissé szakadt lapokkal, viharverten, teli mindenféle hasznos jegyzettel, hozzáfűzött tudnivalóval.
Úgy tízéves lehettem, amikor a kertészetből megmentett néhány növénnyel a belvárosi udvar sarkában lévő ablakpárkányunkon városi kertészkedésbe fogtam. Hiányzott a kert, a nagyanyám kertje, az udvarba legfeljebb a nyári napéjegyenlőségkor kukkantott be a nap, az én zöldjeim mégis meghálálták a gondoskodást. Ez a párkánykert a balkonkertészkedés csírája volt bennem.
A Fête du Citron, vagyis a citromok fesztiválja a világon egyedülálló esemény, amely 15 napon át várja az érdeklődőket, akik el szeretnének merülni az azúrkék tenger partján a citrusfélék aranyló sárga bűvöletében. Káprázatos alkotások, karneváli forgatag, vezetett citrusliget-túrák, finom falatok és remek italok citromból – olyan felejthetetlen élmény, amiért feltétlenül érdemes ellátogatni Mentonba.
A Bodrog-parti Athénba készülve hihetetlenül izgalmas könyvet lapoztam fel, és hamar arra jutottam, hogy Lorántffy Zsuzsanna, Sárospatak híres úrnőjének négyszáz évvel ezelőtt kelt írásai ma is remek útmutatók. A receptek pedig egytől-egyig különlegességek, érdemes kipróbálni őket!
Azt, hogy a kelt tészta kiváló a füstölt hússal együtt, azt egyetlen gourmandnak sem kell bizonygatni. Ha együtt sül e két remek alapanyag, még izgalmasabb ízeket fog szülni! Faszénparázs felett, vagy sütőben is megsüthető, családi vagy baráti összejövetelen, akár a farsangi mulatságban is biztos sikert arathatunk vele!
