Amikor az újhagymák kidugják a kis zöld periszkópjaikat a földből, az már a tavasz csalhatatlan jele. Ilyenkor mindig türelmetlen vagyok, szinte húzom a szememmel a hagymanövendékeket, hogy csak gyorsabban, csak egyre magasabbra! Amikor pedig már bőven van a hagymán mit aprítani, amikor a piacokon is már halmokban áll az újhagyma, akkor nem csak a vajas kenyér mellé kívánkoznak oda, hanem a salátákba és a sós süteményekbe is.

Van máj hetente legalább egyszer az étlapodon? Vagy tartasz tőle valamiért, esetleg nem a legjobbkor ismerkedtél meg vele? A máj egészséges, teli van vitaminokkal. Nem véletlen, hogy amikor a vadállatok elejtik zsákmányukat, elsők közt falják fel a májat. Régen a kisgyermekek hozzátáplálásáról szóló ajánlásokban is első helyen említették a késsel finoman elkapart májat.

Már a levegőben érezzük a tavasz közeledtét. Akinek kertje van, aki zöldséges kertet vagy veteményest művel, abban már bizsereg valami, sőt, szép időben már neki is látott a munkának. Aki viszont most tervezi a házi zöldségtermesztést, annak sokszor szüksége van némi útmutatásra is. Hogyan tervezzük meg a zöldséges kertet? Egyáltalán, szükség van-e tervekre? Erről beszélgettem V. Topor Erika kertészmérnökkel, a Gourmet & Delicious Manufaktúra egyik tulajdonosával, aki saját gazdaságában szerzi tapasztalatait és ezt a tudást ötvözi az általa tervezett kertekben és kisgazdaságokban is a Kertportál Kerttervező Irodával. 

A Bakony és a Mecsek népszerű célpontok a medvehagyma-rajongók körében, a Gerecse azonban kevéssé ismert. Kerekedjünk fel, látogassuk meg a Gerecsét, de jusson eszünkbe, hogy az ide vonatkozó Erdőtörvény szerint naponta és személyenként 2 kg medvehagyma gyűjthető – és nehogy gyökerestül tépjük a növényt! Aki bizonytalan, vagy kételyei vannak, hogy felismeri-e, netán összetéveszti valamivel, inkább ne gyűjtse, csak gyalogoljon egy jót. Látnivalóban nem lesz hiány!

„Lyányom, takarékosan és mégis ízletesen kell megtanulni főzni, a könyvekből hívságokat elkészíteni bárki tud, akinek dagad az erszénye” – mondta sokszor a néném, és hallgattam minden szavára. A májas galuska receptjére a Filléres főzés, hústalan napok receptes füzetben leltem rá réges-régen, hiszen a májhoz olcsón lehetett hozzájutni. 

Hazánk legkisebb középhegysége mellett sokszor elsiklunk vagy elhajtunk, pedig sok apró csodát rejt. Félnapos, egynapos, kétnapos kirándulások célpontja is lehet, találunk benne barlangot, erdőt, várromot, borospincét, tanösvényeket – vagyis a Vértes mindenkinek kedvére tud tenni!

A Vízivárosról gyerekként azt képzeltem, hogy ott patakok csordogálnak, és csónakokkal közlekednek az emberek. De nem kellett csalódnom a valóságban: a 150 éves főváros különös ékszerdoboza ez a Várhegy és a Duna közé ékelt terület. Kanyargós utcákkal, hosszú lépcsősorokkal, parlamentre néző sétánnyal és tengernyi történettel várja, hogy felfedezzük.

„Áhítatosan nekiveselkedett a farsangi fánknak. Beszerezte a hozzávalókat száz főre: 5 kg lisztet, 6 tojást, 6 dkg vajat, 5 dkg porcukrot, 4 liter tejet, 1 liter rumot (csak 2 dl kerül a fánkba), 8 dkg élesztőt és 1 liter olajat. Lekvárral nem kellett gondolni, mert az erdélyi barát nagymamája küldött nyolc üveg csipkeízt” – így szól Bächer Iván farsangi fánk receptje az Íz-lelő című szakácskönyvben, amely nem is igazi szakácskönyv. Vagy mégis? 

Mióta világ a világ, próbálja az ember a virágokból elcsenni az illatot, hogy a maga bőrén érezhesse. Csodálatos az az út, amit bejárnak az illatok a csöppnyi virágkelyhektől a míves üvegekig, hogy aztán hódításra, csábításra használja fel őket nők sokasága. Bepillantani a parfümgyárba annyi, mint elmerülni a virágok titkos rejtekeibe. 

A könnyű, gyümölcsös desszertek mindig jólesnek. Ilyentájt sokszor kedvező áron lehet narancsot kapni, ám ezek a gyümölcsök néha nagyon savanyúak. Átvarázsolhatjuk gyümölcssalátának, tehetjük mézes-vaníliás joghurtba, vagy készíthetünk mennyei habos narancskrémet is, több-kevesebb méz hozzáadásával.

Nemszeretem-főzelék, megtűrt levelek a levesben? Vagy éppen a téli zöldségkínálat favoritja? A kelkáposzta ősszel olyan szemet gyönyörködtető, ha kézbe vesszük, és alaposan megfigyeljük, akár egy rózsa. Egymásra boruló, fodros levelei egymás után terülnek szét, ahogyan a rózsabimbó feslik a fényre, és még a színe is egy üde kavalkád, a zöld megannyi árnyalata. A haragoszöld külsők ölelik körbe az egyre haloványabb s így egyre zsengébb társaikat. Egész tavaszig lehet azután rájárni a télire eltárolt kelkáposztákra – addigra zamatosra érik vajszínű „szíve” is.

Felvágott helyett sokféle zöldségkrém kerül nálunk a kenyérre, de télen szeretjük a házi húspástétomokat. A kocsonyafőzésnél megmaradt bőrkét, zsírosabb, kocsonyás, kollagénnel teli részeket jól felhasználhatjuk a zöldségekkel gazdagított húspástétomhoz.