Szeretem a madárcsicsergős reggeleket. Beleugrok ilyenkor a gumicsizmámba, lebaktatok a kert végébe, az almafák alá, leülök az öreg padra, míg elszürcsölöm a kávémat. A fű most már térden túl ér, sőt, a combomon sistereg, harmatgyöngyök csilingelnek rajtuk. Énekelnek a madarak, olykor már megszólal a kakukk is – igen, már nyílik a kakukkfű illatos virága! És aztán felbőgnek a motoros kaszák az idilli reggelbe. Jó reggelt, világ!

Színes, illatos, szemet gyönyörködtető – minden virágról tudunk szépet mondani, pláne általánosságokban. De kevesebbet tudunk róluk, már ami a tárgyi tudást illeti. Ha viszont kertet művelnénk, nem árt, ha okosodunk kicsit a témában! Új sorozatunkkal ebben segítenénk: minden héten összegyűjtünk 5x5 tudnivalót egy-egy virágról, ami a kerted, az otthonod dísze lehet! 

Imádom a kutyákat, és a kertet. Voltak kutyáink, volt kertünk. Most álmaim virágoskertjét építgetem, a kutyámat jó ideje a barátnőmnél tartom. Ez persze úgy igaz, hogy neki van kutyája, nekem van kertem. Ha kutyázni szeretnék, meglátogatom, kielégítem kutyuskahiányomat, azután hazamegyek a virágaimhoz.

Különleges fogás, különleges formában!

Az egész a bodzás palacsintával kezdődött. Nagyanyám sütötte mindig, amint odaértünk hozzá a nyári szünetre. Később aztán Lujzi Tante jóvoltából megismerkedtem az ibolyás, a százszorszépes palacsintával, a vajas-zamatos turbolyással, és onnan már nem volt megállás. Mert a palacsintát mindenki szereti, és mindig van valamilyen friss vadvirág, ízes vadnövény, amit bele lehet sütni.

Vendégségbe virágot illik vinni – régi időkben írott, ma már inkább íratlan szabály. És lássuk be, néha kicsit sablonos, már-már unalmas is. Kivéve, ha feldobjuk egy kicsit!  Csokor, doboz, egy szál, vagy van más alternatíva is jöhet, jól tálalva mind szuper!

Pontos, de mégis kicsit lohasztó a megnevezés: egynyári virág. Mert már amikor elülteted, benne van az elmúlás pillanata. És éppen ez a szép is bennük: az a pár hónap, amíg veled vannak, amíg kibontakozik szépségük, beragyogják a kertet – és az első faggyal véget is ér diadalútjuk. E kérészéletű virágrengetegből a kedvenceimet mutatom be, itt az idő, hogy a földbe kerüljenek az egynyári növények!

Lélekvidámító finomság

Halmos Monika receptje

A buja, egzotikus szobanövények a trópusi paradicsomokat idézik, amiket most csak fotókon csodálhatunk. Ha a koffert nem csomagolhatjuk, varázsoljuk városi dzsungelt a szobába!

Anyukám ott született, ahol fehér nárciszok borították a hegyoldalt. A sziklabércek alá simuló rétek nárciszai kecsesen ringtak a szélben, a béke hírét hozva a messzeségből. „A semmi ágán ül szivem” – énekelhette a virágba borult almafa, s talán ez volt a hívójel, ami hazaszólította a családot Magyarországra.

Ha a nagyhéten (vagy bármikor máskor) egy különleges húsmentes levesre vágynátok, ezt a virágos verziót próbáljátok ki!