„Egyszerre kell élni a nappal, a holddal, a vizek áradásával, a hideggel és meleggel: soha nem ellene, mindig belesimulva a világ összhangjába, a teremtés és pusztulás teljes rendjébe” – olvashatjuk Márai Füveskönyvében, és lassan, de biztosan egyre többen jönnek rá: valójában csak így lehet, csak így érdemes. Bezárt világunkban a növények közt örömre és békességre lelünk, és nem mindegy, mikor ültetünk, milyen lélekkel.
Egykor minden kisleány már óvodás korában elsajátította a csokorkötés tudományát. Virágot szedtek, mint a mesében, és az apró kezek hamar átadták magukat a csokorkötés játékból lett természetességének. Akinek ez nem adatott meg, itt az idő, hogy bepótolja. Mert szép és felemelő dolog!
Vágott vesszők, metszett venyigék avagy kincsek, amikből dekoráció születhet!
Téltemető csodavirág: mindent a hóvirágról
A tél végén megjelennek a kertészeti árudákban és a szupermarketek polcain a kis cserépben hetykén üldögélő hagymácskák. Nem kerülnek túl sokba, szinte kínálják, hogy vigyük haza őket, hogy egy kis tavaszt csempésszenek a télbe. A téli zöldségfélék szintén azt szeretnék, hogy látványként is élvezzük őket!
A 2021-es év színei a szürke és a sárga. Februárban könnyen találhatunk szürkét, ha nélkülöznünk kell a havat és a napsütést. A sárgát pedig hazavihetjük a virágüzletből akár egy szál mimóza formájában.
A téli dekoráció nem egyezik meg a karácsonyi díszítéssel. Decemberben várjuk a fényt, a betlehemi csillagot, a pompás ünnepet, januárban pedig már a tavasz felé kacsingatunk. De akár hóval kecsegtet, akár csak szürke licspoccsal, Vízöntő havában élvezzük ki mindazt, amit az év ilyenkor kínál.
Neve nem azért havasszépe, mert a januári hóesésben virágzik, hanem mert a havasokban érzi jól magát, ott, ahol a fenyvesek a legelőkkel találkoznak. Nem túl meleg, párás helyen – mert hazája Kína, Délkelet-Ázsia, ahol a nőiesség szimbóluma is az azálea.
A januári szürkeség is lehet ragyogó. Olyan ezüstösen fényes. Csak meg kell látnunk az egyhangúságban a megunhatatlant, a színtelenségben az életet.
A négylevelű lóhere a természet egy különös játéka, aminek varázserőt tulajdonítunk. Egyiptomban a szkarabeuszbogár, a Távol-keleten a lótuszvirág, vagy a vörös denevér, Harry Potternél speciális szerencsefőzete, nálunk a lópatkó, a kéményseprő meg a lóhere az, ami az újév kezdetén jókívánságaink mellől nem maradhat el. De miért is?
A karácsonyi kaktusz sokak otthonába beköltözik ilyenkortájt, mégis olyan sok minden van, amit nem tudunk erről a szép, többre érdemes növényről!
Az ünnep előtt a boltokban és a piacon cserepes ciklámenek bontogatják szirmaikat.Talán néha úgy érezzük, farkasszemet néznek velünk, ám mégsem: a ciklámen lesüti szemét, lehajtja virág-fejét, hogy mint kis tündérszárnyakat, színes szirmait csodálhassuk.
