A búzadara régebben a kamra elengedhetetlen tartozéka, a konyha rendszeresített alapanyaga volt. Abból készült a tejbegríz, a napköziből jól ismert grízes tészta, a húslevesbe való daragaluska. Mára megkopott a fénye – lehet újra trendi? A pirított, sós dara egyes vidékeken köretként is megjelenik, máshol pedig pudingot készítenek belőle. Érdemes kipróbálni süteménybe is: négy receptet hoztunk, mert nagyon szeretjük az állagát.
Ebben a vadpástétomban az a jó, hogy bármikor elővehetjük a hűtőből: reggelire, uzsonnára, vacsorára, akár meleg szendvicsre is. Olykor kíván mellé hajszálvékonyra szelt lilahagymát, finoman sózott fekete retket vagy haragos zöld csípős paprikát és egy pohár csöndes vörösbort. Benne az erdő íze, a természet zamata, vadűzés és erdőzúgás – ahogyan azt Széchenyi Zsigmond vadász-író írta –, még ha gazdaságos vad-apróhúsból készült is.
Volt egyszer egy kis patak. Források vizéből született a Margita aljában, kanyargott falvak között. Többször tóvá terebélyesedett, malmokat hajtott, tiszta vize rákokat ringatott, majd a Vizafogónál egybekelt a Dunával. Később betonba foglalták, föld alá rejtették, de azért a medret övező zöld folyosó fogva tartja az egykori buja természetet. Kövessük a Rákos-patakot!
Az erdő ízei mindig visszaröpítenek a természetbe. Ahhoz, hogy elkészítsünk egy erdőt idéző fogást, nem kell vadaskertbe menni. Fácánt, erdei gombát a piacon vagy a szupermarketben beszerezhetünk, gazdagítjuk aztán füstölt szalonnával, finomítjuk vajjal, tejföllel, adunk hozzá az erdő füveiből, és választunk mellé egy ígéretes köretet.
Egy asszonynak azért van nagy köténye, hogy elrejthesse benne a bánatát – mondták eleink. Nem így van ez, sőt tévútra visz egy másik mondás is, mert nem azért viselik e darabot, mert ha a világ rigó lenne, akkor beleférne. Én ezeknél sokkal kevésbé prózai okokból bújok köténybe majd’ minden nap – és neked is javaslom!
Dobos C. József nevét tortájában tette halhatatlanná. Majd’ 1000 oldalas Magyar-franczia szakácskönyvét senki sem fogja egy szuszra elolvasni. Ám ha megnézzük A szenvedély íze című filmet, azután nem találunk felemelőbb szellemi táplálékot, mint receptjeit böngészni. Ha jól olvassuk, akkor folytatódni fog a mozi szemeink előtt, nem kell a könyv rajzocskáira hagyatkozni, és akár hetekig ringathatjuk magunkat a XIX. század vége Európájának elképesztően gazdag kulináris élvezeteinek leírásában. Aztán főzni fogunk, sütni, és újra alkotni valami magyart, franciát.
A januári szürkeség is lehet ragyogó. Olyan ezüstösen fényes. Csak meg kell látnunk az egyhangúságban a megunhatatlant, a színtelenségben az életet.
Egy szuper recept liszt nélkül, amelyben ott a nyári erdő gyümölcseinek igézete. Könnyen elkészíthető, a máktól és a diótól zamatos, a tetejére kanalazott gyümölcsös ragu pedig különösen szaftossá teszi.
Hideg időben mindig jólesik valami fűszeres, valami nagyon zamatos, valami csípős. A gyömbér, a kurkuma, a chili, a fahéj belülről is melegítenek, egy könnyű és színes egytálételnek pedig elképesztően finom ízt adnak. A sütőtöknek még nem járt le az ideje, amíg csak lehet, fogyasszuk sütve, levesnek, rakottan vagy akár egy fenséges curryben!
Egészséges konyhámba újonnan érkeztek a hidegtűrő levélzöldségek évekkel ezelőtt, először csak zacskóban, konyhakészen. Majd biokertész barátnőm palántákkal érkezett: ültessem csak el, próbáljam ki. A hó alól salátának valót szedni, friss zöldséget enni fagyos februárban, a legjobb, ami a téli, alvó kertben történhet. Magaságyásban, balkonon, teraszon ládában is nevelhetjük a hidegtűrő, vitaminban gazdag levélzöldségeket. Jó alternatívái a télen gyakran távoli országokból importált, növényvédő szerekkel terhelt salátáknak.
A holdnaptár szerinti újév, vagy más néven a tavaszünnep, a kínaiak számára a legfontosabb ünnep, melyet a világ népességének egynegyede ünnepel. December 6-án felkerült az UNESCO emberiség szellemi kulturális örökségének listájára a „kínai emberek tradicionális újévi ünnepléséhez kapcsolódó társadalmi szokásai”, ami nem csak dicsőség, hanem egy lehetőség, hogy minél többen megismerjék és átélhessék ezeket a hagyományokat. Az ünnep szerencsét, gazdagságot és boldogságot hozó szimbolikus jelentésű ételeinek nyomába eredtünk a budapesti kínai negyedbe, hogy hiteles forrásból ismerjük meg kínai újév finomságait.
Csöpög a csap. Kit érdekel? Nem nagy ügy! Vagy mégis? Talán felmérjük, milyen súlyú kérdésről van szó, ha egyszer kiszámoljuk, mennyi pénz, mennyi energia folyik el a vízzel háztartásunkban. Mutatjuk, hogy járj utána!