Az ősz és a tél zamatai kelnek egybe ebben az ételben: az alma-hagyma-káposzta mesterhármasa ötvöződik a karakteres kacsaízzel, ráadásként egy érintésnyi rozmaring: egyszerűen fenséges! Csak össze kell rakni, és a sütő elvégzi a mestermunkát.

„Summa summarum, a saláta nagy dolog! Vannak fortélyok, meg tudományok körülötte… tudni kell elkészíteni… a többi a rendelkezésre álló fantázia és némi merészség kérdése” – így ír a 99 saláta 33 színes ételfotóval című könyv szerzője. Bevallása szerint még neki sem sikerült kétszer ugyanolyanra megkomponálni egy salátát, hiszen egy-egy tál saláta összeállítása igenis művészet. Forgassuk ezt a könyvet olyan színes olvasmányként, amelyből kiindulhatunk, és amelynek receptjeit kedvünk, lehetőségeink szerint kombinálhatjuk, változtathatjuk, továbbfejleszthetjük. Az elmúlt fél évszázad alatt a saláták már előbújtak a méltatlan háttérszerepükből, és hogy milyen magas rangra jutnak, az most már csak rajtunk múlik.

Mátra és Bükk vidékén vannak hazánk legkülönlegesebb értékei: a legmagasabb hegycsúcs, a legkülönlegesebb sóképződmény, a leghíresebb vár, az egyik legismertebb vörösbor, a legszínesebb hímzések.

Az ételből tudat lesz, tartja az ájurvéda. A hagyományos kínai orvoslás szerint az életerő egyik forrása az élelem. Környezetünkkel való kapcsolatunkban a legalapvetőbb tényező az étel, mivel a környezet étel formájában hatol be a szervezetünkbe legközvetlenebbül – vallotta Szent Györgyi Albert. Az vagy, amit megeszel, hiszen abból tudja a test felépíteni, újjáépíteni önmagát. Nem mindegy tehát, mit, és hogyan eszünk. Aki kicsit is odafigyel az egészségre, tisztában is van ezzel, a megvalósítás azonban sokkal nehezebb. Erre alapoz Az étel a legjobb orvosság című szakácskönyv is.

A húsleves, a zöldségleves nem lehet meg zeller nélkül. Süthetjük, pürésíthetjük, készülhet rakottan, bundázva, salátába, lehet belőle csatni. Egészséges, finom, sokoldalú, és gazdaságos. Ismerjük a meg zellert minden oldaláról, és kerüljön zeller minél többször a tányérba!

Bekukkantott a tavasz, a simogató napsütésben úgy éreztük, hogy muszáj megejteni az év első tekerését, már csak a deréktáji „téli szalonna” égetése okán is. Annyit olvastam pár éve átadott Etyek–Tarján kerékpárútról, hogy most erre esett a választásunk. És nem bántuk meg, sőt!

Sokan nem tudják, de a főváros körül található települések csodálatos, ráadásul igen változatos természeti adottságokkal és látnivalókkal rendelkeznek. Egyáltalán nem szükséges autóba ülni, ha kirándulni indulnánk a családdal, ugyanis a környék bővelkedik a turistautakban és kastélyokban, múzeumokban. Kitekintés a négy égtáj felé.

A carpaccio olasz eredetű előétel, amit jó ötven évvel ezelőtt alkotott meg egy velencei séf. Az eredeti változat hajszálvékonyra szelt nyers marhahúsból készült, azóta azonban sokféle ételt neveznek carpaccionak, ami valamilyen vékonyra szelt vagy gyalult alapanyagból és citromból, ecetből, olajból, fűszerekből áll össze. A kora tavaszi zöldségkínálatban előkelő helyet foglal el a retek – legyen az fekete retek, hónapos retek vagy jégcsapretek. Ez utóbbihoz rendszeresen hozzájuthatunk kedvező áron. Ebben a finom fogásban új életet lehelhetünk ebbe az zöldségbe, elkészíteni pedig tényleg gyerekjáték! A levelét se dobjuk el, jó helye lesz a carpaccioban. Nagyböjtben kincset érnek az ilyen fogások, hiszen ezekkel tudjuk változatosabbá tenni étrendünket. Nem mellesleg vegán, glutén-, tej- és minden allergéntől mentes étel.

Textúrák, színek, ízek játéka egyetlen tál főzelékben: egy tál nemszeretem-főzelékben. De csupán addig, amíg a kanál belemerül, azután a nyelven olvad szét az enyhén karamellizálódott, ha jól csináltuk, csöppet még roppanós répa és az azt körülölelő fűszeres krém. Játszik vele a gondolat: mitől ilyen selymes, mi az, amitől extra, valami más. Amitől a sárgarépa-főzelék egy szelet rántott májjal elsőrangú menüvé lép elő, a máj finom kesernyés zamata éppen jól rímel rá. Ez nem az a menzás változat, amivel sokakat ki lehet űzni a világból – érdemes kipróbálni!  Igazi böjti étel, sőt: vegán, glutén-, tej- és minden allergéntől mentes.

Tészta zöldséggel: mindig jó párosítás. Lehet színes, lehet változatos, a sajtos mártás alatt elfér a fantázia. Az a kreativitás, amivel a tél vége, a kora tavasz zöldségarzenálja mennyei ízekké olvad össze.

„A fehér asztal hagyományainak hű őrei a farsangot követő hamvazószerdán savanyú tojást és heringsmauzt fogyasztanak” – kezdi az Ínyesmester a tavasz ébredéséről szóló rövid értekezésében. Egykor nagyanyám mindig két külön tálban tette az asztalra a heringsmauzt. Az egyik hordós savanyú káposztával, főtt tojással, finomra vágott hagymával készült, köménnyel szórta, olajat öntözött rá. A másik tál nagyapámé volt, ő a bécsi változatot hozta otthonról: főtt burgonyával, ecetes uborkával, mustáros tejföllel a tetején. Hogy melyik volt a finomabb, nem tudom, de nekem úgy a legjobb, ha egy tálon ott van mind a kétféle hering, egyformán pikánsan, kellemesen savanyún. Hamvazószerdára tökéletes választás.

Hamvazószerda a farsang végét, a böjti időszak kezdetét jelenti. Hamvazószerdán a katolikus templomokban az előző év szentelt barkájának elégetéséből való hamuval a híveket „meghamvazzák”, vagyis a hamuval jelképesen megjelölik. A hamuval hintés ősi jele a bűnbánatnak, hiszen az elmúlásra, az élet végére figyelmezteti az embert. De mire is jó a még hamu?