Ha a XX. század második felének legnépszerűbb szakácskönyve Horváth Ilonáé, akkor Pelle Józsefné könyvei állnak a dobogó második fokán. Sokan esküsznek, hogy az ő receptjeit követik a mai napig is, az ő háztartási tanácsadóját olvasták rongyosra. Nem boszorkányság! Háztartás takarékon című könyvének sikere nem véletlen.

A legfestőibb tavat gyalog érdemes körüljárni, a legismertebb tó városát „ellopták” a kínaiak, a legmélyebb tavon vitorlázhatunk, az „udvari halastóban” kellemeset csobbanhatunk. És ez csak a kezdet! Ausztria tóvidéke kristálytiszta vízzel, a tavak tükrében mosolyogva hívogató hegycsúcsokkal vár.

A selyemakác árnyat adó, hosszan virágzó kincsünk. Nyáron illatos virágpamacsokkal, ősszel színes lombbal, télen a fán maradó termés-díszekkel örvendeztet. Mediterrán hangulatot áraszt, odavonzza a döngicsélőket. Lehet kisebb, terebélyesebb, zöld- vagy bordó lombbal. A több mint 150 féle selyemakácból biztosan van egy, ami a te kertedbe való!

Van, aki nem is tudja a kertet elképzelni vizes elemek nélkül. A víz éltető erő, látványa, hangja, párája üdévé teszi a kertet, megnyugtatja a lelket. Pláne, ha ilyen gyönyörű kompozíciókban kap helyet! 

A pampák királya, a tekintélyt parancsoló pampafű évről-évre jobban érzi magát nálunk. Ha van elegendő tere, ha éri a napfény, robosztus bokorrá neveli éles szélű leveleit, és hatalmas pasztell bugáival lengén integet a szélnek. Összegyűjtöttünk most róla 5x5 érdekességet.

Levendulafesztivál, rózsaszüret, nárciszünnep, tulipánsokadalom: ugye, van, amikor egy virág kedvéért útra kel az ember? De másztál-e már meg hegyet azért, hogy megnézz egy virágot? Hogy lencsevégre kapj vagy csak saját szemeddel láss egy ritka virágcsodát, elmerülj az illatában?

Amikor a tavasz szárba szökken, apró virágokkal örvendeztet – még nem volt sok idő arra, hogy a nagyobb szirmok, a hosszabb szárak kifejlődjenek. Érdemes lehajolni ezekért az apró kis csodákért: gyönyörűségeket alkothatunk belőlük. Ehhez ajánlok néhány egyszerű virágos dekorációt.

Divatba jöttek a színes zöldségek: lila burgonya, piros színű zöldpaprika, narancssárga édesburgonya, lila sárgarépa, bordó-zöld márványozott mángold levelek. Egyik szebben mutat a tányéron, mint a másik. Vajon csak szépek, vagy van más is, amiért érdemes színes zöldségeket enni?

Az első pillanatban szokatlannak és meglepőnek tűnhet, hogy az Ó- és az Újtestamentum az étkezésről mesélhet nekünk valamit. Aztán eszünkbe jut a kenyérszaporítás csodája, a tál lencse, amelyért Ézsau eladta elsőszülötti jogát, a bor, az alma, a mindennapi kenyerünk, a mezőnek minden füve, a tenger halai, és feléled a kulináris kíváncsiság.

A cserepek titkokat rejtenek, ahogy az alpesi házak leomló muskátlis ládái és a hajlott hátú dédik apró virágágyásai is. De nem olyanokat, amit ne lehetne megfejteni! A cserép egy parányi kert. Egy mini bolygó. Együtt él, lélegzik a növénnyel. Tehát egészben kell gondolkodni, a mikrokörnyezettel együtt, amikor a cserepeket beültetjük az oly vágyott növénykéinkkel. Nap mint nap figyelni, gondozni, szeretni, mert a gazda szeme is hizlalja.

Egy kisváros a Duna bal partján: van benne bútorvásár, diadalív, múmiák, székesegyház, mocsári tanösvény, karikatúra-múzeum, híres cukrászda, keresztül fut rajta a Duna menti kerékpárút – ez Vác. Kell ennél több egy hétvégi barangoláshoz?

Vidrákat lesni, gyors folyóban megfürdeni, nézni, amint méhek szállnak a réten, ezeréves romok felett csodálni a távolból a Balatont, mesét hallgatni ritka madarakról, lopakodó vadakról, békés mezőkön, csendes erdőkben bolyongani – Somogyország vár, ha nyugodt és felemelő élményekre vársz.