Sokak számára ismerős és kedves A csók, Gustav Klimt legismertebb és legtöbbet reprodukált festménye. Ám azt már kevesebben tudják, hogy a bécsi szecesszió mestere igazi kertrajongó volt. Szívesen inspirálódott a természetben, lenyűgözte a szenvedély szimbóluma, a rózsa. Bécsi villájának rózsákkal ékes kertje április közepétől áll nyitva a látogatók előtt. Akit pedig virágos tájképei nyűgöznek le, annak az Attersee környéke nyújtja azt az érzést, amit Klimt festményeiről megismertünk. Ott motívumkeresővel akár saját Klimt-tájképet komponálhatunk.

Kisgyerekként sokat gondolkodtam azon, mit jelent az, hogy „mint a tüdő a fazékból, kidagadok én”? Igaz, kicsi voltam, és aztán csak megnőttem, de nem akartam sehonnan se kidagadni, és miért is kerül a tüdőm a fazékba? Sejtelmes és furcsa dolognak tetszett – ha lehetett, nem is énekeltem az óvodában a többiekkel. Sok évnek kellett eltelni, és hosszú út vezetett oda, hogy megtudjam, miért dagad ki a tüdő a fazékból. Azt még persze most sem tudom, miért került bele a gyermekdalba.

Mindent a szemnek, semmit a szájnak: a hortenzia nem ehető virág, ám annál pompázatosabb fürtökben vonzza tekintetünket, ezért sokunk szívesen látott kerti vendége. Víz- és munkaigényes cserje, de bőven meghálálja a törődést.

Sörösdobozokból, raklapokból, maradék szúnyoghálóból készül és egész nyáron nélkülözhetetlen – mi az? Már most érdemes elkészítenünk kerti aszalónkat, hiszen már nyílnak a szárítható virágok, és nemsokára itt az eperszezon is.

Amikor hazatérünk egy túráról egy nagy kosár friss medvehagymával vagy zamatos turbolyával, amikor a kertben virít a kakukkfű, a vízimenta meg a tyúkhúr, máris megfordul a fejünkben, hogy de jó is lenne ezekből eltenni későbbre. Persze, a legjobb a friss, de ha a megfelelő megoldást választjuk, akkor később is élvezhetjük a természet kincseinek áldását. Mert nem mindent, és nem minden formában lehet tartósítani, van, amit pedig nem érdemes.

Nyílik a rét és a virágoskert, ideje előszedni a legjobb ehető virágokat tartalmazó recepteket! Mert vadnövényekkel főzni trendi – vagy csak néhány növénybolond hóbortja?

Sokszor elképzeltem, milyen jó lenne Fiuméban üldögélni, lógatni a lábamat a tengerbe, élvezni illatát és elmerengeni, milyen csuda dolgok készültek abban a tengerre néző házban, ahol a recepteket rótták cirkalmas betűkkel a hozzám került, aranyfedeles füzetbe.

A Velencei-tó déli csücske egész napra való csemegét kínál az egész családnak, kicsinek és nagynak. A Madárdal tanösvény, a susogó nádas élővilága csuda titkok rejteke. Lehet, hogy a felnőtteknek is újdonság a vöröshasú unka, a kígyószisz, a barkóscinege vagy a gilisztaűző varádics? Barangolhatunk várak makettjei közt, mint egy régi mesében, megismerhetjük hagyományos mesterségek eszközeit, ódon munkagépeket csodálhatunk, és közben előkerülhetetlen családi történetek is.

A szlovák konyha jellegzetes étele a juhtúrós burgonyapéppel töltött tésztaféle, a bryndzové pirohy. Szlovákiában járva vétek volna kihagyni! Egyesíti magában mindazt, amit északi szomszédunk konyhájától várunk. Az egyszerű alapanyagok adta, fantáziával megálmodott ételben ott van a nagy hegyek illatos legelőinek üzenete, a brindza és a sűrű tejföl. Benne a serény kezek gyúrta tészta, a zsírban reszkető, ragyogó szalonnakockák, a ropogós pörc, olykor az édes illatú pirított hagyma. Nem lehet róla nem elragadtatva beszélni, nem is tudnék, mert a töltött tésztafélék mindegyike nagyon közel áll a szívemhez.

Ezúttal egy olyan eldugott, kedves helyet szeretnék megmutatni, amely egészen közel van Budapesthez. Körülölelik az autópályák – épp ezért a madárdalba olykor autóburrogás vegyül. Lassan hozzá kell szoknunk, hogy – ha nem húzunk hétmérföldes csizmát vagy bakancsot –, akkor bizony lépten-nyomon a civilizáció és az urbanizáció nyomaiba akad bele a túrabotunk. Ám ha a keltikék nyomába eredünk, akkor bizony fel kell húzni a nyúlcipőt!

A túrógombóchoz engem gyöngéd érzelmek kötnek. Bármikor örömmel készítek leheletkönnyű gombócot, aranyra pirított morzsával. Májusban pici eperszemekkel töltve olyan, mint egy szerelmi vallomás. Júniusban finomra vágott kaporral, finoman sózva tökéletes köret egy jó paprikáshoz. Kánikulában nem kerül rá morzsa, édes tejföltengerben mártóznak a gombócok. Ha a helyzet úgy kívánja, készül kölesből, gluténmentesen. A kezdő házitündéreknek javasolt főzés nélkül készíthető gombócból is könnyen lehet szerelem, mert biztosra lehet vele menni. Aki eszik, szerelmet vall az ételnek – írta Kosztolányi. Tehát lehet túrógombóc-szerelem, nem csak a költő olvasatában.

A húsvéti sonka levét vétek volna kiönteni. Jó alapja lehet a bablevesnek, a savanyú káposztás ételeknek. Készület felhasználásával krumpligombóc- vagy sonkagaluska-leves. Nálunk a tormaleves örvend jó ideje nagy népszerűségnek, ami a legfinomabb, ami a sonkaléből elképzelhető!