Így, szeptember első napjaiban minden évben felsejlenek „paradicsomi” élményeim. De arra aztán még én sem számítottam, hogy egy meleg szeptemberi vasárnapon a paradicsom befőzésének mikéntjét kell elbeszélnem telefonban, miközben épp a tűző napon gyalogolok hazafelé.

Egykor nálunk sokfajta alma termett, egész évben volt a pincében zöld, sárga, bordó meg piros gyümölcs – és ezerféle módon készült belőlük finom étek. A töltött almák hol vacsoraként, hol pedig egy ünnepi ebéd fénypontjaként kerültek terítékre. A kivájásához alkalmas, több mint százhúsz éves karalábévájó ma is szolgálatban van, az almák üregét hasítom vele.

Az almatorták nyáron indulnak hódító útjukra, és kitartanak egészen tavaszig. Annyi változatuk van, hogy minden hétre juthat belőle valami új! Nálunk szinte almatorta-verseny van: minden háznál sülnek ezek az egyszerű vagy rafinált, furfanggal varázsolt ínyencségek. A délutáni kávé mellé vagy a hétvégi vendégségre tökéletes választás az egyik kedvencem, a napraforgómagos, mézes változat.

Szilvaszezonban a sütikből sem maradhat ki ez az édes gyümölcs. Amikor megsül a pite, tetején lesz benne valami kesernyés árnyalat, amiben benne van már az ősz, az édes gyümölcshúsban pedig az indián nyár édes öröme. A mentás cukor a tetején üde üzenet, frissességével jólesik a napsütésben. Ezt az aromás, zöld cukrot bármilyen mentával kipróbálhatjuk, variálhatjuk citromfűvel vagy bazsalikommal, a kerti sarkantyúka zsenge leveleivel. Mozsárban dörzsölve vagy aprítógépben egybezúzva, izgalmassá tesz minden falatot. Amíg van friss zöld fűszer a kertben vagy a párkányon, ne fukarkodjunk vele!

Semmi se vesszen kárba – ez lehetne a mottója a magmentő akciónak, amibe nem egy gondos háziasszony belefog nyaranta. Mert a kidobásra szánt maradványokból igenis hasznos tárgyak készülhetnek: mutatunk is rögtön hat felhasználási módot!

Természetes, hogy akinek kiskertje van, feltétlenül ültet néhány tő cukkinit. Könnyű termeszteni, a kezdő kertész is örömét leli benne. Olyan jó nézegetni május elején, amikor felpattan a mag, amikor kibújnak az első kis sziklevelek, ahogy szárba szökken a pici palánta. Azután, ha jó helyre talált, elkezd nőni, növekedni a cukkini, és augusztus végére felér a garázs tetejére. Vagy ellepi a komposztot, befutja a magaságyást, szétterül a virágoskertben.

Egy dinnye súlyának legalább harmada a héja. Míg édes, szaftos gyümölcshúst falatozzuk, érdemes ezen elgondolkodni. Ha már megtermeltük, vagy valaki más megtermelte, mi pénzt adtunk érte és hazacipeltük, akkor csak jó volna valamire hasznosítani! Íme, 7 tuti ötlet, ami mind dinnyehéjból készül, hogy semmi se vesszen kárba!

Jóízű beszélgetések és finom kóstolók fűszerezték a kertvárosi „Muti, Mit Termelsz!” programot, amelynek a mátyásföldi Civil Ház árnyas kertje adott otthont. A nyár végi terménybemutatók közt unikumnak számít az, amikor egy fővárosi kerületben kerül sor arra, hogy a kertek kincseit a közönség elé tárják. Immár 5. éve, hogy előadásokkal, workshopokkal, játékokkal, zöld tanulókörrel, kincskeresőkkel, pályázattokkal hívják fel Budapesten, a XVI. kerületiek figyelmét a természet helyi kincseire, a környezet védelmére a szervezők.

A koktélparadicsom nem csak a gyerekek meg a saláták, hidegtálak kedvence. Amikor egész koktélparadicsom-rengeteg nőtt a kertben, akkor pattant ki a gondolat a fejemből, hogy készülhetne belőle gombóc. Anyukám kapva kapott az ötleten, és nagy hamarjában meg is alkotta. Kicsit fényesítettünk a recepten, de azóta is a nyárvége elmaradhatatlan fogása a sok-sok zöldfűszerrel gazdagított tésztába bújt koktélparadicsom, olívaolajon megforgatva, bazsalikommal és sajttal a tetején.

Lendva azt mondja magáról, a hagyományok és a lehetőségek városa. Nekünk maga az élő történelemkönyv: bármerre nézünk, kalandos történelmünk egy-egy fontos pillanatával találjuk szembe magunkat. Az otthonos dimbes-dombos táj, az ismerősnek tűnő homlokzatot mind azt üzenik: itt otthon vagy. És amikor kiderül, hogy Lendva a bogrács fővárosa, amiről eddig azt hitted, hogy ez csak az Alföld tengersík vidékén lehetséges, akkor láthatod meg, hogy itt tényleg sok-sok magyar szív dobog.

A bor és a virág különös kettőst alkotnak: a bor megszínezi a virágot, máskor a virág a bort, színük mindenképpen egybekel. Egyes virágokat a bor kitűnően tartósít, míg más fajták aromája a borban teljesedik ki igazán! Most a körte kap színt és bársonyos aromát a vörösbortól, ehhez társul a lángvirág, harmonikusan, simogatnivaló, kedves szirmaival, lágy aromájával.

A naptár tévedhetetlenül mutatja, hogy  vége felé ballag a nyár. Hűvösebbek a hajnalok, hosszabbak az árnyak, ám a meleg még nem enged. Olyan jó kihasználni ezeket a lágyabb estéket arra, hogy hódoljunk a természetben való sütés-főzés szenvedélyének! Jó lesz feledhetetlen nyári ízekkel teletömni az emlékezés tarisznyáját!