Egy az élet - ezt kell jól csinálni Egy.hu logó
Friss
Halmos Monika
Halmos Monika fitoterapeuta, virág- és borsommelier, író

A konyhában és a kertben érzem jól magam: gyógyító füvek, ragyogó zöldségek, jóízű gyümölcsök és szép virágok társaságában. Sütök-főzök a nekem kedveseknek és népes családom gyönyörűségére, természetes virágdekorációkat komponálok. 1991 óta publikálok magazinokban, írok ételről, italról, utazásokról, világunk apró csodáiról. Cikkeimet, megjelent könyveimet saját fotóimmal illusztrálom. Szeretem járni az ország zegzugait, gyűjteni élményeket, recepteket, ízeket, illatokat, kapcsolatokat. Tapasztalataimat, tudásomat élményszerű oktatás keretében osztom meg másokkal, növénysétákon, kóstolókon, közös örömfőzésen.

Olyan sokféle befejezése lehet a címben szereplő mondatnak! Kertészkedni gyerekekkel öröm és kihívás egyben. Legyen vonzó nekik a kerti munka: mutassunk meg mindent: a magvetéstől a palántázáson át az összes kerti tevékenységet! Sosem tudhatjuk, kit, melyik rész fog éppen megfogni. Lehet, hogy a kártevők lesznek érdekesek számára, vagy a pillangók, de van, akiket a talajlakók csigáznak fel, mások pedig a gyümölcsszedésben jeleskednek. A kert mindenkinek ad örömet és feladatot, akkor is, ha a lurkók inkább online művelik a földjeiket, virtuális növénytermesztést és állatgondozást folytatnak legszívesebben.

Országszerte piros pipacsmezőket ringat a szél. Olyannyira kívánatosak, olyan szépek, hogy szinte lehetetlen elmenni mellettük úgy, hogy ne akadjon meg rajtuk a szemünk. Tőlük piros a táj, íme, itt van a nyár, írja Váci Mihály. De mire jó a pipacs? Csokorba gyűjtöttem pár ötletet – és néhány fontos tiltást!

Tavasz végén jelenik meg a piacokon csinos kötegekbe fogva, a pirosas-zöldes levélnyelek tömege, a rebarbara. Sokan szinte észre sem veszik, mások nem ismerik, elmennek mellette, nem tudják, mi mindenre lehetne felhasználni. A friss, roppanva törő rebarbaraszárak közül a pirosas színűeket válasszuk, ezek általában ízesebbek, mint a zöld fajták! A rebarbara íze kellemesen savanykás, üdítő, ám akárcsak a birset, a rebarbarát is csak főzve élvezhetjük. Gyümölcsként bánunk vele leginkább, sós fogásokban ritkán találkozunk vele.

Hétköznap az egyszerű ételeket részesítjük előnyben. Kevés alapanyag, csak összekeverem, beöntöm a tepsibe, megsütöm, készen van – az ilyen sütemények a nyerők. A régi magyar konyha kedvelt tejpitéje jó választás, és annak sem kell nélkülöznie, aki nem fogyaszt tejet, vagy lisztet! Lehet diétás, vagy egy kis furfanggal akár ünnepivé válhat. Elronthatatlan – kivéve, ha sokáig hagyjuk a sütőben!

Az Európán átívelő Sisi-út bővelkedik látnivalókban. A kertkedvelők számára is varázslatos élményeket tudnak nyújtani e kulturális útvonal ikonikus helyei: a Császárvilla kertje, a Trauttmansdorff kastély Meranban, a parkok Bécsben. Ezek közül mutatok be néhányat, a kedvenceimet, amelyek nemcsak Erzsébet királyné emlékét, hanem lábaim nyomát is őrzik.

A zsemlegombóc az Alpok konyháiban olyan, mint nálunk a paprikás krumpli: minden valamirevaló háztartásban bármikor elkészíthető. Ahogy nálunk mindig van otthon burgonya, zsiradék, paprika és hagyma, úgy a hegyi házakban is mindig akad zsömle vagy kenyér betárolva. A finom, laktató és pénztárcabarát gombócok nyomába eredtünk!

Vidéki étterem – vajon mit jelent ez a kifejezés nekem, neked, bárki másnak? A kis, kockás abroszos vendéglőt akácfák árnyékában? Egy útszéli fogadót, ahol sofőröknek sütik a hatalmas rántott szeleteket, és kondérban mérik a pörköltet? Csárdát, amit annyi nótában is megénekeltek? Ismersz olyan vidéki éttermet, ahová bármikor szívesen visszamennél? Vagy olyat, amelyiknek jó szívvel adnál egy-két-három csillagot is? 

A virágok királynője, a rózsa nem csak színével, illatával bűvöl el. Mennyei finomságokat készíthetünk belőle, amivel megkoronázhatjuk az ünnepi étkezéseket. Most a legfinomabb krémes, habos, bársonyosan simogató finomságokból nyújtok át egy csokorra valót. Fontos, hogy csak tiszta, vegyszermentes, permetezetlen rózsákat szabad felhasználni étkezési célra!

Kincstár, illatokkal, színekkel és örökséggel teli – az acsádi Márk Rosarium világviszonylatban is egyedülálló gyűjteményét csodálhattuk meg. Van benne valami elbűvölő vidéki báj, ami a virágok királynőjét, a rózsát itt egészen más megvilágításba helyezi. A Márk Rosariumban nem csak a neves rózsanemesítő emlékét ápolják, rózsáit szaporítják. A kert hangulata, a nemes egyszerűséggel kialakított részleteket elvarázsolják az ide ellátogatót. Hogy mit tud a rózsa, amit eddig még nem vettünk észre rajta, azt itt mind megtapasztalhatjuk, akár minden érzékszervünket egyszerre bevetve is. A rózsakert megálmodójával, Pócs Margittal beszélgettem, akit rózsás körökben Macuként ismernek.

Kertészeti kiállítást számos helyen rendeznek országszerte. A fehérvárcsurgói Károlyi kastély viszont immár 20. éve ad otthont hazánk legkülönlegesebb kertészeti kiállításának. Már a tekintélyt parancsoló környezet is sejteti, hogy itt nem mindennapi seregszemlére kerül sor – kertrajongóknak, kertbarátoknak, virágkedvelőknek szinte kötelező minden évben eltölteni itt egy napot. Ez az élmény az egész szezonra feltölti a résztvevőket.

2024 május 18.

Árnyékliliom a tányéron

Magam nem csodálkoztam, amikor barátnőm – Japánból hazaérkezve – hatalmas lelkesedéssel ecsetelte, hogy a sokféle különleges fogás közt bizony volt árnyékliliom (árnyliliom) is. Olyan sokféle elkészítési módot tanult meg vendéglátóitól, muszáj volt kifaggatnom, hogy újabb receptekkel gazdagodjon a gyűjteményem. Eddig is került olykor árnyliliom hajtás a tavaszi tányérra, de a tiszta forrásból származó, autentikus receptek még nagyobb változatosságot, új ízeket hoznak.

Egyszer régen, valamikor az idők kezdetén, egy színes szakácskönyv került a kezembe. Németországból érkezett, és csábító szép reggeli ajánlatokkal volt teli. Lapozgattam, nézegettem, közben meg a mi sovány, sebtiben bekapott reggelinkre gondoltam. Volt benne vasárnapi és ünnepi reggeli, pezsgős reggeli a teraszon, angol reggeli babbal és bajor reggeli pereccel, fehér kolbásszal, és pünkösdi piknik-reggeli a zöldben.

Ugrás az oldal tetejére
Menü