Rozmaringos-olívás sajtgolyók pisztáciakéregben
A utóbbi időben reflektorfénybe került a pisztácia íz, bár leggyakrabban édességekben mutatja meg erejét. Azonban sajttal és rozmaringgal együtt is érdemes kipróbálni, mondjuk egy jópofa sajtgolyóban. Kiváló vendégváró, bor- és sörkorcsolya, de sült zöldségek mellett is aranyat ér!
A Hirlap szakácskönyve és a részeg svihák
A második világháború után a fényes jövőbe vetett hittel nyújtja át a recepteket A Hirlap szakácskönyve. Nagy neveket vonultatott fel, többek közt Gundel Károly, Csáky Sándor, Móra Ferencné, Magyar Elek ételleírásaiból válogattak. Csupán a recepteket olvasva nem egy romokból éppen újjáépülő ország képe rajzolódik ki, sokkal inkább a boldog békeidők újragondolt, tudatos konyhai kincsestára.
Dara vagy gríz, egyre megy – 4 sütemény grízből
A búzadara régebben a kamra elengedhetetlen tartozéka, a konyha rendszeresített alapanyaga volt. Abból készült a tejbegríz, a napköziből jól ismert grízes tészta, a húslevesbe való daragaluska. Mára megkopott a fénye – lehet újra trendi? A pirított, sós dara egyes vidékeken köretként is megjelenik, máshol pedig pudingot készítenek belőle. Érdemes kipróbálni süteménybe is: négy receptet hoztunk, mert nagyon szeretjük az állagát.
Borókás vadpástétom
Ebben a vadpástétomban az a jó, hogy bármikor elővehetjük a hűtőből: reggelire, uzsonnára, vacsorára, akár meleg szendvicsre is. Olykor kíván mellé hajszálvékonyra szelt lilahagymát, finoman sózott fekete retket vagy haragos zöld csípős paprikát és egy pohár csöndes vörösbort. Benne az erdő íze, a természet zamata, vadűzés és erdőzúgás – ahogyan azt Széchenyi Zsigmond vadász-író írta –, még ha gazdaságos vad-apróhúsból készült is.
A Margitától a Vizafogóig kanyargó zöld szalag mellett Pest tüdeje: kövessük a Rákos-patakot!
Volt egyszer egy kis patak. Források vizéből született a Margita aljában, kanyargott falvak között. Többször tóvá terebélyesedett, malmokat hajtott, tiszta vize rákokat ringatott, majd a Vizafogónál egybekelt a Dunával. Később betonba foglalták, föld alá rejtették, de azért a medret övező zöld folyosó fogva tartja az egykori buja természetet. Kövessük a Rákos-patakot!
Gombás-tejfölös fácán
Az erdő ízei mindig visszaröpítenek a természetbe. Ahhoz, hogy elkészítsünk egy erdőt idéző fogást, nem kell vadaskertbe menni. Fácánt, erdei gombát a piacon vagy a szupermarketben beszerezhetünk, gazdagítjuk aztán füstölt szalonnával, finomítjuk vajjal, tejföllel, adunk hozzá az erdő füveiből, és választunk mellé egy ígéretes köretet.
Zsebében ott lapul a fél világ: kis köténytörténelem, hogy ne szégyelld hordani
Egy asszonynak azért van nagy köténye, hogy elrejthesse benne a bánatát – mondták eleink. Nem így van ez, sőt tévútra visz egy másik mondás is, mert nem azért viselik e darabot, mert ha a világ rigó lenne, akkor beleférne. Én ezeknél sokkal kevésbé prózai okokból bújok köténybe majd’ minden nap – és neked is javaslom!
A szenvedélyek ízei a Magyar-franczia szakácskönyvben
Dobos C. József nevét tortájában tette halhatatlanná. Majd’ 1000 oldalas Magyar-franczia szakácskönyvét senki sem fogja egy szuszra elolvasni. Ám ha megnézzük A szenvedély íze című filmet, azután nem találunk felemelőbb szellemi táplálékot, mint receptjeit böngészni. Ha jól olvassuk, akkor folytatódni fog a mozi szemeink előtt, nem kell a könyv rajzocskáira hagyatkozni, és akár hetekig ringathatjuk magunkat a XIX. század vége Európájának elképesztően gazdag kulináris élvezeteinek leírásában. Aztán főzni fogunk, sütni, és újra alkotni valami magyart, franciát.