Reméljük, hogy így lesz. Ha elképzelünk egy régi, ötven- vagy száz évvel ezelőtti kertet, abban a képben bizonyára sokféle, színes virág jelenik meg. Olykor nemesen egyszerű összevisszaságban, máskor pedig szépen gondozott ágyásokban.
A vidéki előkertekben szebbnél szebb virágok pompáztak, hiszen ez védjegye is volt egyben a ház asszonyának.
Az ő kezeit dicsérte a tavaszi nárcisz- vagy illatos jácintmező, a nyár elején pompázó sásliliom, a rózsabokrok, az ősszel ragyogó krizantémok. Most, hogy egyre nagyobb figyelem fordul a természet, a beporzók védelmére, egyre inkább felértékelődnek a virágos kertek.
Ami régen teljesen természetes volt, ma újra divatba jött. Jó érzés látni, hogy a kertészetekben nem csak a paradicsom- és paprikapalánták után van érdeklődés, hanem ugyanúgy fogynak a virágpalánták is.
Sokan a saját magok elvetését tartják a jó megoldásnak, az egynyári virágokból így lehet szép ágyásunk, virágokkal ékes kisebb-nagyobb területünk.
Az én kedvenceim a pillangóvirág, a körömvirág, a bársonyvirág, a sarkantyúka, a búzavirág, amelyeket mindig magam vetek, az előző évben gyűjtött magokból.
A szeszélyes időjárás miatt először ládában, kis hollandi házban növekednek, és amikor megerősödnek, és elmúltak a fagyok, akkor kerülnek ki a végleges helyükre.
A sarkantyúka erősen fagyérzékeny, ezért mindig csak Orbán-nap után ültetem ki a szabadba.
Néha olyan szép idő volt, felbátorodtam, és bizony, az utolsó fagyosszent megcsípte őket, visszavetette a fejlődésben. Tehát mindenképpen érdemes óvatosnak lenni, akármilyen csábító is a május eleje!
Az elhullott magokból is kelnek ki virágok, ezeknek különösen örülök, hiszen ők jó erős növénnyé fognak cseperedni. Idén, úgy tűnik, a borágó akarja elvinni a pálmát, mindenfelé apró borágók törnek elő, és már húsvét előtt megörvendeztettek kis kék csillagjaikkal.
Kevés kék színű virágunk van, ezért a borágó és a búzavirág nagy becsületnek örvend!
Akinek nincs kedvenc virágja, annak a különféle vegyes magkeverékeket kínálnak. Érdemes jól megfontolni ezeknek a használatát! Olykor olyan magok kerülnek a csomagba, amelyek különböző mikrokörnyezetet kívánnak. Ha elvetjük ezeket, nem biztos, hogy minden mag jól fog kelni, és a várt hatás elmarad. Ugyanígy a most oly trendi „magbombákkal” is bánjunk kesztyűs kézzel. Ez jópofa ötlet, de a mindenfelé gerilla módon elhajigált virágmagos golyócskákból biztosan nem lesz hosszútávon fenntartható, mindenki számára hasznos és elfogadható virágos rét, vagy méhlegelő.
Ha az elképzelésünk a vadvirágos rét, vagy méhlegelő, akkor az is gondos tervezést igényel. A talaj, a környezet, az éghajlati tényezők tükrében válasszuk ki a megfelelő növényeket. Ehhez akár szakember segítségét is igénybe vehetjük, hogy tényleg jól sikerüljön!
Tapasztalatom szerint az ilyen vadon-szerű területeket jól kijelölt határok közt kell tartani.
Éppen azért, hogy ne kerüljünk célkeresztbe, hogy a környezetünk is megértse, hogy ez egy tervezett beültetés, nem a lusta asszony dudvaföldje, és egy bátor hajnalon lekaszálják.
Gondoljunk csak arra, hogy az utóbbi években hányszor került a sajtó címlapjára több budapesti közterület elhanyagoltsága miatt! Ezek a területek eleve városi méhlegelőknek készültek, ám sokakhoz a hír és az elgondolás lényege, maga a cél, nem jutott még el. Ők csak a rendetlenséget, a gondozatlanságot látják a biodiverz „összevisszaságban”, nem a természet színes összhangját.
Most viszont a fővárosban megkétszerezik a méhlegelők számát – olvashattuk a legfrissebb híradásban.
A Fővárosi Kertészet által a nyár végétől mindenkinek rendelkezésére áll majd a megfelelő magkeverék, hogy saját méhlegelőt hozhasson létre.
A Főkert zöldfelület-fejlesztési főosztály vezetője úgy nyilatkozott, hogy azokon a méhlegelőkön, vagyis természetközeli gyepeken, amiket a Főkert üzemeltet, kutatást folytattak.
Az Ökológiai Kutatóintézettel együttműködve, kialakítottak négyféle fajtakeveréket: egy budai, hegyvidéki jellegű, egy pesti, homoki élőhelyre való, egy Duna menti, kicsit láposabb területre való, és egy univerzálisabb jellegű, Budapest bármely területén elvethető variációt.
Terveznek kis workshopokat, ahol a magvetés apró kulisszatitkait osztják meg a lakossággal, és készítenek videós útmutatót is, hogy a lehető legjobb időben, a legjobb helyre kerüljenek a magok.
Ahogy beleolvastam a rovarcsalogató növénylistába, hevesebben dobogott a szívem, mert
a vadmurok, az erdei mályva, a ligeti zsálya, a pusztai cickafark, a tejoltó galaj mind itt pompázik a kertben, a vasvirágok már arasznyiak, tehát a kertem jó irányba halad,
a jó anyatermészet által, színes és szép összhangban. És a szomszédokkal is egyre közelebb kerül egymáshoz a véleményünk arról, hogy mi a szép, mi a rendes, mi a követendő és jövőbe mutató.
Nyitókép: 123RF
