
Botanikus kert, füvészkert – nem csak a növények menedéke
A botanikus kertek (magyarul füvészkertnek hívjuk ezeket) olyan növénygyűjtemények, „amelyben a növényeket oktató, tudományos és/vagy ismeretterjesztő céllal, különféle szempontok (földrajzi elterjedés, genetikai rokonság, életmód stb.) szerint csoportosítva mutatják be. A botanikus kert fás szárú növények bemutatására szakosodott fajtája az arborétum”– írja a tudós lexikon. Valójában ezekben a kertekben nem csupán tanulhatunk, hanem pihenhetünk, sétálhatunk, feltöltődhetünk bennük.
Élvezhetjük a történeti kertek és az épített örökség meséit, megcsodálhatunk művészeti alkotásokat a növények közt.
A környezeti nevelés, a kertkultúra-közvetítése szintén a botanikus kertek célja – olyan formában, hogy szinte észre sem vesszük, mennyit tanultunk egy séta során. Hazánkban legalább ötven botanikus kert és arborétum várja, hogy felfedezzük őket! A teljesség igénye nélkül mutatjuk, hol!

Botanikus kertek Budapesten
Az ELTE Füvészkertjét A Pál utcai fiúkból ismerhettük meg. A házak közé ékelt oázisban tavasszal japáncseresznye-ünnep, nyáron tündérrózsák varázsolnak el. Rendszeresek a gasztro- és gyerekprogramok is.
A Soroksári Botanikus Kertben úgy érezhetjük magunkat, mintha nem is egy nagyváros, hanem egy távoli vidék dzsungelébe pottyantunk volna.
Zuglóban a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium Japánkertje kínál igazi feltöltődést.
A Városligetben a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert még Kneipp-ösvénnyel is várja azokat, akik rekreációs céllal keresik fel.
A Budai Arborétum a Feneketlen-tó szomszédságában, gazdag flórával gyönyörködtet.

Botanikus kertek a főváros közelében
Budakalászon a Gyógynövénykutató Intézet Botanikus Kertjében sok-sok gyógynövényt figyelhetünk meg, különleges elrendezésben. „Kemotaxonómiai Botanikus Kertünk elrendezésének alapjául a növényekben termelődő kémiai anyagokat veszi figyelembe. Ez Magyarországon egyedülálló, de még világszerte is csupán néhány kemotaxonómiai alapú élőnövény-bemutatót ismerünk” – olvashatjuk a MATE által létrehozott és fenntartott kert honlapján.
A Budakeszi Arborétum azoknak is jó választás, akik csak sík terepen sétálnak szívesen! Ősszel színes pompába öltöznek a fák, mindig csodájára járok a fenyőfélék fajtagyűjteményének.

Gödöllőn a Szent István Egyetem Botanikus Kertje mellett az Erdészeti Arborétum kínál látnivalót. Különleges fákat szemlélhetünk meg, és ha szerencsénk van, egy rövid utat kisvasúttal tehetünk meg.
Visegrádon
a Bertényi Miklós Füvészkert az erdőbe rejtve található, érdemes túrázással összekötni az élményt!
Az Alcsúti Arborétum tavasszal hóvirágmezőiről, júniusban a szentjánosbogár-rajzásról nevezetes. Nyáron az árnyas fák, a vizes élőhelyek igazi felüdülést nyújtanak.
Az Agostyáni Arborétumban is árnyas utakon sétálhatunk, ősz elején izgalmas erdei gasztronómiai programok keretében kerülhetünk még közelebb a természethez.

A Nemzeti Botanikus Kert Vácrátóton egész évben várja a látogatókat. Nyári időszakban koncertek, vezetett túrák és gyerekfoglalkozások is színesítik az ott töltött időt.
A Dunától nyugatra fekvő botanikus kertek
Fehérvárcsurgón a kastély parkja egy szabadon látogatható közpark, ahol számos faóriással és különleges növények gyűjteményével ismerkedhetünk meg. Rendszeresek a vezetett séták, amikor elhivatott szakvezetővel merülhetünk el a fák és virágok rejtelmeiben.
A csöndesebb helyet kedvelőknek Sárvár, Szeleste, vagy az eldugott Budafai Arborétum nyújthat életre szóló élményt.

A Zirci Arborétum meglátogatása egész napos program lehet, ha egybekötjük az apátság, a sörfőzde és a zirci múzeumok megtekintésével – írtunk is egy külön cikket erről a programról, mert mindenkinek sok szeretettel ajánljuk!
Szintén szakrális környezetben, Pannonhalmán is betekintést nyerhetünk a gyógynövények termesztésébe, az illóolajok lepárlásba, a szerzetesek gyógyfüveinek titkaiba.
A Pécsi Tudományegyetem Botanikus Kertjében ismerkedhetünk a növényvilággal, vagy a Pintér-kert Arborétumba látogathatunk. Ez utóbbit azoknak ajánlom, akik a növények mellett a város panorámájában is szívesen gyönyörködnek, és jól bírják a lépcsőzést.

Hasonlóan a 120 éves Folly Arborétum a Balaton fölé kapaszkodva, elképesztően szép háttér előtt mutatja meg növényi bájait.
A Jeli Varázskert, a Szombathelyhez közeli Kám mellett található, s a legjobban akkor járunk, ha májusban, a rhododenronok virágzása idején keressük fel.

A Dunától keletre fekvő botanikus kertek
Valamikor kastélykert volt hazánk egyik legnagyobb arborétuma, a Tiszakürti Arborétuma. Hosszú meditációs sétákat tehetünk a fenséges fái között.
Az Erdőtelki Arborétumban egy pici, ám annál hangulatosabb gyöngyszemre lelhetünk. Az egri vagy tokaji borozást útközben érdemes megspékelni egy erdőtelki sétával.
A Szarvasi Arborétumba érdemes vinni az aprónépet, és hosszabb időtöltésre készülni, annyi látnivalóval és élménnyel várják a gyerekeket (is). Varázstanya, csodaösvény, Mini Magyarország, ökojátékpark és még számos attrakció segít abban, hogy jobban megérthessük a természet csodáit.
A Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje minden évszakban pompás, de a nyári lótuszvirágzás kiemelkedő ünnepe a kertnek.

Nagyaron a Luby-kastély körül található Magyarország legnagyobb, meseszép rózsakertje, melyet Luby Géza, a Rózsakirály építtetett.
Egerbe, Miskolcra vagy Nyíregyházára látogatva is beiktathatunk egy-egy kisebb botanikai sétát, de Kecskeméten sem kell kitennünk a lábunkat a városból, ha arborétumi sétára vágyunk.
Állatkertbe vagy füvészkertbe menjünk?
Ha ez a dilemma, akkor lehet kettő az egyben: a Nyíregyházi Állatpark vagy a Bábolnai Arborétum és Állatpark jó választás ehhez.
Debrecenben a Nagyerdei Kultúrparkban szintén állat- és növénypark is színeseti a kínálatot. Emellett itt még két botanikus kert növényei közt merülhetnek el a viráglelkűek.
„Nézz a természet mélyére, és mindent jobban fogsz érteni!”
– üzente az utókornak Albert Einstein. Ezt legjobban ezekben a gyűjteményes kertekben tehetjük meg, ahol az élményt szakértők nyújtják nekünk, a növényeken keresztül, minden érzékszervünket kényeztetve.
Nyitókép: Nemzeti Botanikus Kert, Vácrátót – Fotó: Krisztics Barbara
