ZónánTúl

Ezernyi fénylő lámpás csodája: itt a szentjánosbogár-rajzás

Ezernyi fénylő lámpásként repkedve nyújtanak felejthetetlen látványosságot június vége felé a szentjánosbogarak. Este 9 és 10 óra közt lehetünk szemtanúi a csodának, ha jó időben, jó helyen vagyunk.

Ilyenkor nyár közepén számtalan csoda megtörténhet, a hagyomány szerint akár még az is, hogy megnyílnak a világok közti kapuk és a tündérnép átjön földi világunkba. Ha este egy sötét erdőben sétálva imbolygó kis fénypontokat látunk, gondolhatunk erre is. Ám e figyelemre méltó természeti jelenség nem más, mint a szentjánosbogarak rajzása. 

Ha este 9 és 10 között az erdő párásabb, eldugottabb részein sétálunk, megleshetjük a fényhozó rovarok nászát. A bogarak és bogarinák a zöldes fényű jelek segítségével igyekeznek megtalálni egymást. A hímek és nőstények nagyon különböznek egymástól: a hímek kisebbek és képesek a repülésre, míg a nőstények jóval nagyobbak és csökevényesek szárnyaik, ezért röpképtelenek, így a fű között, vagy a leveleken ülve, potrohukat villogtatva várják, hogy szentjánosbogárnék lehessenek.

A szentjánosbogarak

kb. este 9-kor kezdik el játékukat és este 10-re le is kapcsolják fényeiket

– bár akad egy-két renitens, aki még ezután is világít.

Figyelembe kell venni, hogy a szentjánosbogár-rajzás időpontját a szentjánosbogarak határozzák meg, míg az egyes helyszíneken a rajzás intenzitását a természet szabályozza. Az időjárás alakulása fontos szerepet játszik az érzékeny lények életében. Esőben, viharban, zivataros időben a rajzás elmaradhat, vagy számunkra láthatatlan lesz.

Fényt a luciferin nevű pigment oxidációjával bocsátják ki, a folyamatot a luciferáz enzim katalizálja. A sugárzott sárga vagy zöld fény hullámhossza 510 és 670 nanométer közötti. Nemcsak az imágók, de a lárvák, bábok és tojások is bocsátanak ki fényt, ráadásul a világítás hullámhossza és a felvillanások mintázata fajokra jellemző.

Mécsbogár-séták

A séták célja eme természeti tünemény megtekintése, de a résztvevőknek az adott területet jól ismerő szakvezető bemutatja a térség természeti és kulturális értékeit is.

Az Alcsúti Arborétum nem csak a tavaszi hóvirágmezőiről híres: évről-évre júniusban szemtanúi lehetünk annak a különleges varázslatnak, amikor alkonyat után a kis világító mécsesként elindulnak a szentjánosbogarak. Érdemes korábban érkezni, hogy sötétedés előtt tehessünk egy jó sétát a méltóságteljes fák közt, élvezve a vízpart élményét is.

A Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben a Bogármester vezetésével, előzetes regisztrációval gyönyörködhetünk a látványban. Az aljnövényzeten várakozó röpképtelen nőstények világítva várják párjukat. A séták elsődleges célja eme természeti tünemény bemutatása, de természetesen szakvezetők segítségével megtapasztalhatják a Botanikus Kert éjszakai hangjait, hangulatát is.

A Budakeszi és az Agostyáni arborétumban is lesznek esti séták, ezekről a honlapokon lehet tájékozódni. Ugyanígy szerveznek a Pilisben, a Bakonyban, a Bükkben és Börzsönyben is olyan eseményeket, ahol gyönyörködhetünk e különleges látványban.

Sajnos, jóelőre nem lehet megmondani, pontosan mikor lesz a mécsbogár-rajzás csúcspontja, és az is lehetséges, hogy elmarad. Erős szél, vihar, zivatar esetén e természeti csodában nem részesülhetünk. A szervezők azt sem tudják garantálni, hogy biztosan sok-sok bogár fénye fog tündökölni: lehet, hogy csak egy-két szentjánosbogár bújik majd elő.

De a nyáresti séta a természetben mindenképpen különleges élmény lesz!

Nyitókép: Wikimédia / Mikhail Kapychka

Ajánljuk még:

A legendás pesti mulatók világát idézik meg a Cziffra Fesztivál programjai

Hamisítatlan bárzenében és a 20-as 30-as évek hangulatában lehet része annak, aki a következő hónapokban ellátogat a Hegyvidéki Kulturális Szalonba, illetve a MOMkult Színháztermébe. A négy alkalmas bárzongorista sorozat és az egykori lokálok hangulatát megidéző Bárest Cziffra György zongoraművész bárzongorista korszakát idézi meg.