Bertényi Miklós füvészkert: egy alig ismert csodahely a Visegrádi-hegység szívében

ZónánTúl

Bertényi Miklós füvészkert: egy alig ismert csodahely a Visegrádi-hegység szívében

A Dunakanyarban való kirándulások egyik legnépszerűbb szereplője Visegrád, nem véletlenül. A Fellegvár tetejéről elképesztő panoráma nyílik a Duna kanyargó vonulatára, amit nehéz felülmúlni. Érdemes azonban Visegrádon járva egy másik helyet is felkeresni, a Bertényi Miklós füvészkertet. Kevésbé ismert, ám annál lenyűgözőbb helyről van szó, ami a természetközeli élményeket kedvelők és kisgyerekes családok számára is garantált feltöltődést nyújt.

Aktív kéktúrázóként és természetjáróként gyakran átszeltem már a Visegrádi-hegység ösvényeit, ám mindezidáig a visegrádi füvészkert valahogy elkerülte a figyelmemet. Pedig autóval és tömegközlekedéssel is egyaránt jól megközelíthető, amely az Apátkúti-völgyben tett barangolásainknak üde új színfoltja lehet.

Az előttünk álló pünkösdi hosszúhétvége is remek alkalmat ad arra, hogy ha rossz idő, ha jó, ne múljon el ez a tavasz kirándulás nélkül. Ha virágillatokra, friss levegőre és nyugalomra vágyunk, ez a sokak által még fel nem fedezett füvészkert nem okoz majd csalódást. 

A füvészkert bejáratát az Ördögmalom Erdei Étterem mellett keressük, ahol egyben belépőjegyet is tudunk váltani a sétára. Bár a kissé avítt kunyhó és sorompó nem épp bizalmat keltő, ne hagyatkozzunk az első benyomásunkra. A füvészkert ugyanis hazai viszonylatban is nagyon különleges és gyönyörű kertnek számít.

A 16,5 hektáros arborétum különlegessége, hogy a környező hegyek növényzetétől teljesen eltérő természeti környezet fogadja a látogatókat. Az 1960-as évek második felében kezdődtek meg itt a faültetési munkálatok. A tönkrement akácosok helyébe az erdészek egy igazi csodavilágot terveztek a Visegrádi-hegység szívében.

Fotó: Szombati Orsolya / traveladdict.hu

Az itt honos gyertyán, akác és kocsánytalan tölgyek mellé Eőry Gyula erdőmérnök luc-, erdei- és vörösfenyő-ligeteket telepített, de találhatunk itt Atlasz-cédrusokat és más különleges fenyőfajtákat is. Az erdő fái közül meghagyták a különlegesen szép és értékes példányokat, ennek köszönhetően ma is gyönyörködhetünk 200 évnél is idősebb tölgy-, illetve bükkfákban.

 

A füvészkert legidősebb fája egy 350 évesre becsült kocsánytalan tölgy – Fotó: Szombati Orsolya / traveladdict.hu

1978-ban kezdődött a terület füvészkertté alakítása, amelynek egyik irányítója Bertényi Miklós erdőmérnök volt, akinek nevét a hely ma is viseli. Ekkor kerültek a kertbe olyan különleges dísznövények, mint a madárbirs, a babérmeggy vagy a japán cseresznyefa, amelyek tavasszal színes foltként és ligetekként törik meg az erdő zöldjét.

 

A fenyőerdők igazi magashegyi hangulatot idéznek – Fotó: Szombati Orsolya / traveladdict.hu

A természet képeskönyve, a Bertényi Miklós Füvészkert tetszőleges irányban és önállóan is felfedezhető. A 4500 méter hosszan kanyargó ösvények bár néhol emelkednek, de széles kialakításuk miatt babakocsival is bejárhatóak.

Összesen tizenkilenc útvonal közül választhatunk, amelyet érkezéskor egy nagy térképtáblán jelölve is látunk. A táblát érdemes lefényképezni és digitálisan magunkkal vinni, ugyanis a felsőbb szakaszokon már csak kevés helyen van kitéve. Bár nem olyan nagy a terület, hogy elvesszen benne az ember, de jó, ha be tudjuk magunkat tájolni, bármerre is járunk.

 

Fotó: Szombati Orsolya / traveladdict.hu

A füvészkert egyik legizgalmasabb része számomra a szurdoktúra volt, amely a kis tó partjáról, a 16-os vonalról indul. Ez a szakasz tetszőlegesen akár ki is hagyható, de ha valakiben van egy kis kalandvágy, megfelelő cipőben érdemes átszelni az Erdőanyai-szurdok völgyét. Az első pár lépést követően egy igazán vadregényes környezetbe érkezünk meg, ahol egy kicsi, ám annál hangosabb patakon kell átkelnünk, híd híján kavicsokon egyensúlyozva.

 

Fotó: Szombati Orsolya / traveladdict.hu

Ezt követően a szurdok egyre keskenyebbé válik, majd teljesen érintetlen környezetben találjuk magunkat, ahol a felettünk magasodó sziklafalak és buja növényzet igazi dzsungellé varázsolja az erdőt. Bár a kövek néhol csúszósak és némi egyensúlyérzék, illetve túrabot is jól jöhet az alig egy kilométer hosszú szurdok bejárásához, ám nem kell Indiana Jones-nak lennünk ahhoz, hogy végigmenjünk rajta. A völgy végén egy sziklalépcső vezet fel a való világba, ahova megérkezve ismét a tölgyerdőben találjuk magunkat.

Képgalériánk a helyszínről:

A Bertényi Miklós Füvészkert felkeresése után jóleshet egy kiadós ebéd. Ezt a Telgárthy-réten a fűben elnyúlva, piknik formájában is megtehetjük, vagy beülhetünk a füvészkert melletti erdei étterembe. Ha ez utóbbit választjuk, ne hagyjuk ki a helyben tenyésztett pisztráng megkóstolását sem, amely a kulináris élvezeteket kedvelők számára a kirándulás méltó megkoronázása lehet.

Nyitóképünk: A Bertényi Miklós Füvészkert bejárata – Fotó: Szombati Orsolya / traveladdict.hu

Ajánljuk még:

Egy szakrális falu itthon, ahol nincs hűtő, mikró, és kézzel mosnak: a Krisna-völgy titkai

A Krisna-tudatú hívőkkel először Budapesten találkoztam több évvel ezelőtt, ételosztás keretében. Majd néha-néha megállítottak az utcán is, hogy könyvet ajánljanak és a vallásukról beszéljenek. Kitűntek a tömegből színes ruhájukkal, és a pöttyel a homlokukon. Látszott rajtuk, hogy nem ide tartoznak, és csak átutazóban vannak a fővárosban. De ha nem itt élnek, akkor mégis hol az otthonuk? A válasz Somogyvámoson keresendő, a Krisna-völgyben, amelyet legutóbbi országjáró túrám során fel is kerestem.