Nyári napok izzása mellé gyújtsunk fényeket mi is!
Hiába süt a nap erősen, és izzik a fejünk felett úgy, mintha sose akarná abbahagyni, a nyári esték is megkívánják a fényeket: de másként lobog az a tűz, amit mi keltünk életre.
Hasznos táplálkozási szabályok régről – pénteken bableves, vasárnap hús
Köztudott, mennyire egyszerű, de okos, mértékletességet adó szabályok alapján tervezték a heti menüt az asszonyok a régi világban. De mik is voltak ezek pontosan?
Olyan könnyen megszokja az ember a jót, észre se veszi, milyen kivételes dolga van!
Nem minden nap a nyaralásról és a boldogságról szól, de minden napban van olyan jó, amit értékelni kell, ami boldoggá tehet.
Beszéljünk a női hasról. A csíkos anyahasról – mert azt is lehet nagyon szeretni!
Éveken keresztül takargattam a hasam, sose hordtam bikinit. Nem szerettem mutogatni magam, mert az első várandósság megtépázta bőröm szépségét.
„A tanácsokat osztogató anyákkal szembe menni fárasztóbb volt, mint maga a gyereknevelés”
Szeretettel, öleléssel nem lehet elkényeztetni egy gyereket – stabilan hiszek ebben, dacára annak, hogy tucatnyian akartak meggyőzni az ellenkezőjéről, mikor gyerekeimet gondoztam.
A lelket érlelő pillanatokat lopja el az örök online jelenlét a kamaszoktól
Csalogassuk ki a gyerekeket a digitális csigaházakból – ez lesz nekik a legjobb, és ezért nekünk is. Még ha egy időre meg is haragszanak, és nem is értenek egyet velünk.
Ami teljesen felesleges és környezetszennyező: az öblítő
Amióta csak ruhát öltött magára az ember, el is kezdett mosni. Valaha csak vízzel mosott és vízzel öblített, más lehetőség nem volt. Most meg azt gondoljuk, az a ruha nem is tiszta, ami nem illatos. Biztosan szükség van öblítőre és van-e környezetbarát változata?
Merj kiragyogni, merj sárgának lenni a bézs tömeg közepén!
Sárga ruhában ragyogni egy bézsbe öltözött tömegben erőt igényel. De ha meglépjük, amit meg kell, mi magunk is lendületet nyerünk.
Közhelynek tűnik, de nincs ennél igazabb: a gyerekek számára a mese épp olyan édes és tápláló, mint az anyatej
Milyen mesét meséljünk a gyerekeknek? Meseíróként a népmesékre teszem a voksomat, életre-halálra azt ajánlom, mert a népmeséknél jobb, befogadhatóbb és gyengéd üzenetekkel tanítóbb formát nem ismerek.
„Soha nem éreztem olyan magányt, mint ott, az esőtől lucskos csalános szélén”– Az én Caminóm, az én utam
Harminckilenc éves voltam, amikor úgy döntöttünk egy szintén újságíró barátnőmmel, hogy nekivágunk a Caminónak, Szent Jakab zarándokútjának, ami Santiago de Compostelában ér véget. Félig munka, félig kaland, félig meg spirituális kiruccanás lett az utazás. Máig merítek az ott megélt tapasztalatokból.
