Változik a világ, de enni kell, így nem árt, ha a konyhában komfortosan, otthonosan mozgunk, akkor is, ha a kihívásunk egy nagy család ellátása, akkor is, ha csak egy-két személyre főzünk. És ugyan ma már szinte a teljes főzési folyamatot gépek segítik, mégis akad egy-két olyan módszer vagy elv, amik segíthetik a munkánkat.

Amennyiben reggelente dermedt tagokkal kecmeregsz ki az ágyból, és kell néhány perc, mire megfelelő módon mozgatni tudod kezed-lábad, ha minden lehajolásnál felszisszensz, akkor valószínűleg itt az ideje, hogy úgy igazából újra, vagy életedben először rendszeresen mozogni kezdj.

Újságíróként sok mindenről írunk: születésről, életről, küzdelmekről, nagy fordulatokról és persze olykor a halálról is. Néha egészen zavarba ejtő is lehet ez a széles spektrum, érkezhetnek olyan felkérések is, amiket adott pillanatban nem feltétlenül érzünk sajátunknak, mégis azzá válhatnak.

Amikor alapvetően egészségesek vagyunk, és úgy véljük, szokásaink se indokolják azt az állandó, ólmos fáradtságot, amely hetek, netalán hónapok óta kíséri mindennapjainkat, akkor valószínűleg nem (csak) a múló években kell keresni a probléma okát.

A legtöbb szülő megdöbben, amikor csemetéjét először csúnyán beszélni hallja, ha pedig kifejezetten a szülőnek szánja a gorombaságot, az elképedés még nagyobb lesz. De hogy kerül a csúnya szó egy kisgyerek „szájába”, szókincsébe? És miért érzi úgy, hogy a magához vett szavakkal, kifejezésekkel, gondolatokkal agresszív módon vagdalkozhat?

Abba a „köztes” generációba tartozom, akik fiatalon megtanultak tésztát gyúrni, nyújtani, és ha a réteskészítés tudományát nem is sajátítottuk feltétlenül el, az alapokat tudjuk, miközben az előre csomagolt termékek kényelmét is élvezhettük már.

Hasznos tanácsok mindenkinek!

A nagydobosi sütőtökkel mindenki találkozott már, legalábbis valamilyen terménnyel, amit ilyen néven árultak. De ahhoz, hogy az igazit megtaláljuk, tudni kell, mit keresünk. Filep László és felesége, Piroska történetét, tapasztalatát ismerve pedig biztosan nem érhetjük be kevesebbel, mint azzal a bizonyos nagydobosival. 

Szinte a teljes életemet tanyán, falun töltöttem – vidéki embernek érzem magam, és ugyan (kis)városban élek jó pár éve már, a munkáim jelentős része pedig Budapesthez köt, a lelkem azért vidéki maradt.

Az egyik közösségi oldalon küldték a kis humorosnak szánt bölcseletet, ami mielőtt hozzám eljutott, már gyorsan körbefutotta a virtuális teret: „Minden jól nevelt gyerek mögött van egy mosolygó anya, aki otthon torkaszakadtából üvölt.” És ez szerintem nagyon nem jó.

Most akkor kell a zacc vagy sem? – kérdezi minden vasárnap reggel a párom, mert egyrészt szívén viseli házi arcápolási rutinom sikerét, másrészt kissé következetlennek bizonyultam ezen a téren, és szegény sose tudja, éppen mit várok, hova tegye a zaccot. Néha a szobanövények földje miatt gyűjtögetem, máskor arcradír készítésére kell, így időről időre számonkérem rajta, ha meggondolatlanul, kérdés nélkül ki meri dobni az értékes alapanyagot.

A vágy fellobbanásához nem tökéletes idomokra, hanem játékos, adakozó kedvre és annak kölcsönösségére van szükség.