Inspiráló divattippek a kortalan csinosságért – nem kell láthatatlanná válni ötven, de kilencven felett sem!

Irritálnának a hangok, amelyek arra utalnak, hogy a nő egy bizonyos életkor fölött (és az már mindegy is, hogy ki hol húzza meg a határt) jobban teszi, ha láthatatlan marad. Szerintem nem kell láthatatlanná válni ötven, sőt, akár kilencven év felett sem. Igenis azt kell mutatni a világnak, a társadalomnak, a környezetnek és a nálunk fiatalabbaknak, hogy nem kell félni. Az élet nem áll meg, ha átlépjük egyik vagy másik x-et. Nem áll meg az ősz hajtól, nem áll meg az arc ráncaitól, nem áll meg attól se, ha nehezebben mozdul reggelente a kéz és a láb.

Az élet színei számítanak, azok visznek előre, azok tartanak lendületben és minden olyan nő, aki meg meri mutatni önmagát, nőiességét, egyéniségét és egyediségét, egytől egyig példaértékű. Ugyanis bátran szembe mennek a társadalomnak az idősebbeket sújtó, negatív megítélésével. És ez tényleg vagány! Fityiszt mutatni a lesajnáló pillantásokra, a korlátozó mondatokra, a lekezelésre – ez több mint puszta bátorság.

Remélem sokan, egyre többen lesznek olyanok, mint Renate G. M. McSherry, az ötven feletti blogger, aki e cikk megírására inspirált: csodálkozzatok rá egyedi stílusára, életvidámságára és ragyogására! A következő képeket tőle válogattam, gyakran megnézem az oldalát, ha az életével elégedettnek tűnő, önmagával jóban lévő nőtől akarok egy kis energiát kölcsönözni. Meg persze ötleteket is lopok tőle sokszor. 

Azért kezdem ezzel a ruhával, mert szerintem az ötven feletti életstílus eszenciáját ragadja meg – és csak kicsit túlzok –, a hatására megmásznám az Everestet. Most nézzétek meg, mennyi csodás szín kavarog a levegőben, majdnem lerepülnek az anyagról. Nyár végén, egy barátnőkkel való kávézásra simán fel lehet venni, de akár egy randit is bárki bevállalhat benne. Azt fogja üzenni a randipartnernek, hogy a viselője imádja az életet.

Sokáig idegenkedtem a nagyon elütő minták keresztezésétől, de ennek vége. Annyira szembetűnő, mégis olyan szépen kiegészíti egymást a piros kockás szűk(!) nadrág a állatmintás cipővel! A cipőről először azt hittem, hogy magassarkú, annyira elegánsnak tűnt, de aztán láttam, hogy a lábtartása az elegáns Renatének és a cipő kényelmesen lapos. Igazi szaladgálós kis topánka. A napszemüveggel, a laza hullámos hajjal nagyon belevaló látvány az egész, úgy ahogy van.

Türkiz vagy fekete? Mi kell ahhoz, hogy felragyogjon a nap, ha nem a türkiz? Én a magam részéről a türkizre szavazok, de nekem mindkét ruhához nyaklánc illene – sok-sok csörgő-börgő nyaklánc.

Szemmel láthatóan magától él ez a ruha, csupa szín, csupa virág. Egy ősz eleji kis partira bárki magára ölthetné, de egy városnéző sétát is el tudok képzelni benne.

Olyan ez a szett, mint amikor váratlanul kisüt a nap egy borongós délelőttön. Vidám leszek tőle. Ahogy a fehér szigorúságát hirtelen megszelídíti az a lenge sárgás kendő, mellé a nagyonsárga táska! Szerintem telitalálat.

Ezzel az elegáns és sportos kis zölddel zárom az anyagot. Üde, mintha csak egy fodormentát nevelgető réten sétálnék. Csupa illat, frissesség. Csupa talány és találékonyság. Talán így érdemes nézni mindazt, amit ez az ötven feletti blogger is képvisel: élénk, élni akaró derűvel és elfogadással.