Vannak gyerekek, akikkel a reggeli rutin felér egy földkörüli utazással. Mert se ébredni, se öltözni, se enni, se indulni nem akarnak. A szülők tehetnek erről?

Évek óta próbálom a műanyaghulladék-termelésemet visszaszorítani. Ennek egyik alapköve volt, hogy elhagytam a tusfürdők használatát, amire már egyébként is szüksége volt a bőrömnek is.

Jóval többször foglalkozunk az időskorú emberek nehézségeivel, mint azokkal szépséges pillanatokkal és megélésekkel, amelyek számukra megadatnak.

Kinek neveljük az elsőt, és hogyan a sokadik gyereket?

Nem én vagyok a legpedánsabb háziasszony a környéken, de a molyok se azért támadták a lakást, mert sok volt a por, vagy nem raktam sorba a magazinokat az asztalon. Bárhova beveszi magát, ahova befér, az ablakon keresztül, szellőztetés közben is berepül, és ha rést talál, nyugalmat, akkor bizony petézni fog. Ráadásul igen szapora ez az istenadta teremtmény.

Zene füleimnek az élet minden hangja. Akkor is, ha kevés, ha szinte nincs. Például télen, amikor hiánycikk a zümmögés.

Sok olyan közmondásunk van, aminek aligha törődünk a jelentésével – de olykor nem is az elsődleges jelentés a lényeg, hanem hogy felismerjük-e annak üzenetét a saját életünkben. Összeszedtem néhány jól ismert közmondásunkat, és próbáltam azokat a saját életemre vonatkozóan lefordítani.

Nagyon szeretnék egy kertet magamnak. Ha az valamikor ismét megadatik, akkor az egészen biztos, hogy a veteményes mellett tartanék egy tucat néma kacsát is – úgy, ahogy egykor tettük.

Nem elég megvenni és járni-kelni a lábbelikben. Érdemes azokat megbecsülni és anyagfajtájához igazodva úgy ápolni őket, hogy évekig tudjanak bennünket szolgálni.

Az anyai habitus nem egyforma: van, aki állandóan félt, túlfélt, míg más képes átlépni saját félelmein, és szélesebb teret hagy a gyermeki próbálkozásoknak. Nekem valamiben sikerült meghaladnom magam, másban viszont közel sem kerültem ehhez... és hogy bánják-e a gyerekeim? Megkérdeztem!

Ülök a konyhában, jószagú gőzök tekeregnek körülöttem. Főzök, dolgozom. Számomra teljesen természetes, hogy egyszerre legalább kétféle dolgot csinálok. De csodálattal adózom annak, régen milyen okosan, időhatékonyan szervezték a munkát a ház körül. Ma zseniális időmenedzsmentként tekintenénk arra a remek logisztikára, ahogy adott idő alatt száz dolgot végeztek el. 

Nők és férfiak sora ég ki az online randizásban – ezt már kutatások bizonyítják. Naponta hallom ismerősöktől az olykor izgalmas, máskor félelmetes történeteket újabb és újabb kalandokról, delikvensekről. Aztán egyre csak azon gondolkodom, valahogy megoldottuk az ismerkedést net nélkül is, és mintha kevesebb, másabb lett volna a randidráma is. Mégis „abszurd” abba belegondolni, hogy egykor a metrón szólított le egy srác, akivel aztán szerelmesek lettünk.