Versenyeztetés iskolában, munkahelyen: eredményt hozhat, vagy csak haragot és csalódást szül?
A neten ahhoz kért ötleteket egy frissen felsővezetőnek kinevezett hölgy, hogy az alatta dolgozó embereket hogyan tudná összekovácsolni, illetve motiválni a minél hatékonyabb munkavégzésben. Első körben arra gondolt, hogy kirak egy afféle eredménytáblát, ami mutatná, ki volt az adott időszakban, feladatban a legeredményesebb. Magyarul jól megversenyeztetné a dolgozókat.
„Másképp ragozta a sós és az édes ételeket” – színtiszta logikán alapuló, alig értelmezhető rendszer a babanyelv
Hammatahemm – mondta a fiam, ha megéhezett. Brummataként nevezte az autót, drinnata volt a motor és drinnamata a traktor. Ragozta is a szavakat, másképp a négy- és kétkerekűt, ahogyan a sós és édes ételek elnevezése, ragozása is sajátos logikát követett nála. Megtanultam, mert ez volt a feladatom, és most, az unokám jelzéseit fejtegetve örülök csak igazán, hogy ismét ilyen édes terheket rótt rám az élet.
Mózespecsenye vakarccsal – ételeink vicces nevei is a régi világ józanságáról tanúskodnak
Enni jó, és ételünk nemcsak az életünk alapja, hanem lehetőség is a játékra. Tudták ezt eleink, akik változatos nevekkel gazdagították a gasztronómiát. Néha talán azért, mert a nem annyira finom ennivaló is ízletesebb, ha becézik azt!
A boldog jövő szép ígéret, de a boldogabb jelent választom – ezért is tanulok folyamatosan
Egy nagyon kedves ismerősöm húsz év után lépett ki a munkahelyéről. Ha nem is ugyanazon a helyen húzott le húsz évet, de ugyanabban a szakmában és pozícióban. Nem féltem, sőt: vele, érte izgulok, mert pontosan tudom, hogy olykor ez a lehető legjobb döntés.
Nekem a jégmadár viszi át az életet egyik télről a másikra
Mivel a Balaton partján élek, én pontosan tudom, hogy a nyár elmúltával nem áll meg az élet a Balatonon. Csak a fürödni vágyóknak nem kedvez az időjárás.
„Anya a család gördülékeny mindennapjaiért küzd. Más szóval: az életéért”
Két perc énidő, csak ennyire vágyom naponta – sóhajtott egy fiatal anyuka nemrég, és én teljesen meg tudtam érteni a sóhaj okát.
Így használhatod újra és újra az ajándéktasakot és csomagolópapírt
Évek óta nem vásárolok csomagolóanyagot. Se tekercses színes papírokat, se tasakokat, se táskákat. Ha van otthon olyan, ami másoktól érkezett be a háztartásba, akkor természetesen felhasználom, de jellemzően nem készítek szoros csomagolást. Mások azonban nem feltétlenül gondolkodnak így, ezért az ünnepek környékékén mérhetetlen mennyiségű csomagolóanyag került hozzám, amiket sajnálok szemétre hajítani. Mutatom, mire használom inkább!
Akinek a szívében mindig süt a nap – interjú Németh Lajos meteorológussal
Ahányszor beszélek vele, azt hallom, hogy nevet a hangja. Annyi derű árad belőle, hogy attól talán a legzordabb időjárás is megváltozik – de annak az embernek a hangulata, aki a közelében lehet, egészen biztosan!
„Ezer karácsonyfát és minden ragyogást odaadtam volna boldogan, hogy anyámat visszakapjam” – egy árvalány karácsonya
Ti emlékeztek még az első karácsonyi ajándékotokra, vagyis arra, hogy mi az első élményetek a karácsonyi ajándékotokról?
Úriember akkor alszik, amikor álmos – de korlátozza-e a szülő, hogy mikor aludjon az utód?
Úriember akkor alszik, amikor álmos – Így mondta ezt mindig Dédó, ha a gyerekek nem akartak akkor aludni, amikor én azt szerettem volna, hogy aludjanak. Persze mindig többször akartam én, hogy időben aludjanak, mint azt a gyerekek szerették volna. Nem hiszem, hogy ismerte volna Dédót az a manchesteri édesanya, aki hasonló mód vélekedik a gyerekek alvásáról. Ő szintén azt támogatja, hogy gyermekei akkor aludjanak, amikor azok természetes módon elfáradtak – rendszerint este kilenc és hajnali egy óra között.
