Figyelem a gyerekeket, a hozzám tartozókat, más kicsiket is. Milyen természetes módon, azonnal reagálnak, ha a másik bajba kerül: futnak, segítenek, hajolnak, adnak gyógypuszit, ne fájjon. Csak ne fájjon semmi a másiknak.

A hűtlenség – ha fény derül rá – egészen biztosan feldúlja egy pár, akár egy egész család életét. A megcsalt nők jelentős része pedig jellemzően nem a hűtlenre, hanem az ellenfélre, a szeretőre haragszik.

Egy gyermek fantáziája egész világot teremthet, amelyet kedve szerint alakíthat. Betöltheti azt tárgyakkal, eseményekkel, akár élőlényekkel is, és igen: gyakran megesik, hogy a fantáziája teremt számára csodás barátot.

Nemrég azt kérdezte tőlem valaki, hogy nem érzem-e úgy, hogy túl sok tanfolyamra járok? Minek nekem ennyi tudás? Erre ott helyben nagyon sok mindent tudtam volna felelni, de nem tettem, mert úgy éreztem tanulnom kell még sok mindent, hogy erre a kérdésre megfelelő választ tudjak adni.

A gyerekek fantáziavilágában minden megtörténhet és annak az ellenkezője is, így félelmeik tárgya lehet ennek a fantáziavilágnak bármely eszköze, lénye is. Gyakorlatilag bármi okozhat félelmet a gyerekekben: akár olyan helyzetek, jelenségek is, amelyekre szülőként egyáltalán nem gondolunk.

Nemrég futottam bele egy olyan posztba, ahol a bejegyzést író hölgy, egy nagymama és anyós azon mérgelődött, hogy nem főznek a fiatalok.

A köröm, ahogy a bőr és a hajunk is, árulkodik életmódunkról és egészségünkről. Ráadásul a köröm ugyanúgy szem előtt van, mint az arc. Amikor valaki ránk pillant, nagy valószínűséggel ezeket is észreveszi, önkéntelenül is megfigyeli.

Manapság kétféle dologra is utalhat a párkapcsolati szerződés kifejezés: sok embernek azonnal az Agymenőkből ismert bogaras tudós, Sheldon Cooper párkapcsolati szerződése ugrik be, más meg a nem olyan rég felkapott rendszerre gondol, amiben a felek egymással tíz évre szóló kapcsolati szerződést kötnek a házasság helyett.

Olyan jó lenne úgy súgni a másik nemnek, hogy ne érezzék azt tolakodásnak, ne érezzék úgy, hogy eddig aztán bakot lőttek, és most már minek az igyekezet. Olyan jó lenne megnyugtatni őket, hogy a legtöbb nő lelkéhez vezető út tömött pénztárca nélkül is elérhető, és a menő járgány is felesleges.

Igen kevés embert áldott meg a sors tökéletes külsővel, sőt talán nincs is olyan ember ezen a Földön, aki tökéletesnek gondolhatná magát. Van azonban, aki kicsit jobban eltér az átlagtól, nem annyira szabályos, ahogy mások a szabályos külsőt elképzelik. A nem átlagos emberek sorsa pedig az, hogy akkor is a figyelem középpontjába kerülnek, amikor ők azt egyáltalán nem akarják.

Nagyon sokáig úgy gondoltam, hogy a kisgyerekeknek hároméves korig az édesanyjuk mellett a helyük. Ezt a véleményemet részben továbbra is fenntartom, de a Covid azért ezzel kapcsolatos magabiztosságomat is megtépázta egy kissé. Mostanra sok tézist felülírt bennem (is) a járvány.

Azt hiszem, a legtöbb ismerős nyugodt és kiegyensúlyozott embernek lát engem. Néha túl nyugodtnak is gondolnak, olyannak, akinek fát lehet vágni a hátán, aki soha nem kapja fel a vizet. Szívesen mondanám azt, hogy igazuk van. De nincs. Csak mára tudom, hogy lehet kezelnem a feszültséget.