Miért jó minél többet kihozni önmagunkból? – Nedeczky Júlia pszichológus és hegymászó
Szenvedély – ez a kulcs nyitja a rejtélyt Nedeczky Júlia magashegyi hegymászó, zenész és pszichológus életéhez: az első magyar nőként ért föl nyolcezer méter fölé Erőss Zsolt oldalán, őt láthattuk a Magasságok és mélységek című filmben, Tankó Erika megformálásában. Miközben Suhajda Szilárd drámáját követtük, többek között arról is beszélgettünk, mi az igazán morális kérdés a hegymászói szenvedély megítélésében, hogyan lehet az álomból valóságot formálni, és hogyan érdemes élni az életet.
Aki hamarabb ismerte Ady verseit, mint a meséket – Hegedűs D. Gézával beszélgettünk
Szenvedéllyel megélt repülés – teljes fesztávval: tömören így is lehetne jellemezni Hegedűs D. Géza Kossuth-díjas színművész ötven évnyi pályafutását, amiben a legszélesebb spektrumot kirajzoló szerepfeladatok igazolják vissza tehetségét, szinte minden színpadi műfajban. Egész lénye egyetlen hatalmas ölelésként vonzza a közönség figyelmét, jelenlétével megemel, beszédével az élet természetes ritmusát kéri ki – nemcsak magának. Hetvenéves születésnapja alkalmából beszélgettünk.
„Csúszunk bele a társadalmi demenciába” – szinte senki nem tanítana természettudományokat, és ez fájni fog még nekünk
Most múlik pontosan, és mi engedjük, hadd menjen tönkre az egyik legfontosabb hivatás, a tanári szakma, amelynek színvonala – és természetesen a pályán lévők száma – társadalmi és kulturális létfeltételünk. Apokaliptikus jövőt ígérnek a számok, és ezt csak egy nagy horderejű, komoly oktatásszakmai, társadalmi és politikai összefogással tudjuk megakadályozni. Vajon képesek leszünk rá? Ha nem, mire a mostani óvodások felnőnek, a Mengyelejev-féle tábla retró dekorációvá züllik az iskolákban, és nem ez a legkínosabb része a történetnek.
Egyszerre egészséges, gluténmentes és hazai is lehet: ezért nem mindegy, milyen zabot vásárolsz
A méltatlanul elfeledett zab manapság kezdi visszanyerni a becsületét a gasztronómiában, amit többnyire a gluténérzékenységnek és a reformkonyhának köszönhetünk. De még mindig keveset tudunk erről az élelmiszerről: pedig minden család asztalán ott lenne a helye! Mutatjuk, miért.
Mit gondol a magyar borról a világ? – Gál Helga borszakértőt kérdeztük
Mitől különleges a magyar bor és a hazai borvidékek, miért érdemes behatóbban megismerkedni a magyar borokkal, és mit jelent a minőségi borfogyasztás? Gál Helgával kerestük a választ ezekre a kérdésekre, ugyanis ő az első magyar nő, aki sommelier-ként kezdett el borokkal foglalkozni, és a nemzetközi borpiacot is behatóan ismeri.
Régi kincs került elő gyerekkoromból: újra beleszerettem az íróba, ami egy nagyon értékes tejtermék
Gyerekkorom legkedvesebb emlékei között maradt meg, ahogy a nagyanyám éppen vajat köpülni tanít. A művelet elsőre nem volt túl sikeres: a köpülőt elejtettem, a vaj kiborult, a savó és az író a padlóra ömlött. Akkor még nem tudtam, miért keseredett el annyira Irén mama, de ma kincset érne, ha visszapörgethetném az időt. A szeretet mellé – amellyel tanításait a szívem közepébe írta – felbecsülhetetlen tudást is kaptam, amit csak később kezdtem el igazán értékelni. Így kezdődött kapcsolatom az íróval is, ami ma már az egész családunk mindennapi étele és hűsítő itala.
„Soha ilyen szabadnak nem éreztem magamat” – Születésnapi interjú Endrei Judittal
A magyar televíziózás aranykorának összetéveszthetetlen egyénisége, Endrei Judit, aki közel ötven évvel ezelőtt került képernyőre, ma Korhatártalanul című műsorával, könyveivel és előadásaival köti le figyelmünket. Miért éppen a médiaszakmát választotta? A műsorkészítés legfontosabb és egyben legizgalmasabb „hozzávalója” maga az ember, akivel és akiért érdemes elkezdeni a beszélgetést – vallja Judit, mi pedig egyszeriben megértjük, honnan az a természetes üdeség, léleknyitogató kíváncsiság, amellyel vendégeit és bennünket, nézőket is lenyűgöz. Hetvenedik születésnapja alkalmából az idő életgömbölyítő finomságairól is beszélgettünk.
„Nem a pénz boldogít, hanem a boldogság hoz gazdagságot” – Oláh Attila boldogságkutató professzorral beszélgettünk
Legelemibb szükségleteink egyike a harmónia és a boldogság állapotának elérése, és sokszor kiderül: ez az egyik legnehezebben teljesíthető célunk. Az utóbbi időben több nemzetközi felmérés is napvilágot látott, amelyek lehangoló képet festenek – a különböző nemzetek körében éppen a fiatalabb generációk a legmagányosabbak és a legboldogtalanabbak. Oláh Attila pszichológus professzorral, boldogságkutatóval a magyarok helyzetéről beszélgettünk.
Mézből olvassa a múltat egy magyar kutatócsoport – Dr. Baranyai Edina mesélt úttörő felfedezésükről
Méhecskék – így becézzük rovarvilágunk egyik legértékesebb faját, amely folyékony aranyban képes konzerválni környezetünk történetét. A méz közismert gyógyhatásai mellett ugyanis valóságos időkapszulaként működik, és ezt a felfedezést egy fiatal kutatókból álló magyar tudóscsapatnak köszönhetjük. Dr. Baranyai Edina debreceni kémikussal a méhek napjának alkalmából beszélgettünk.
„Nem érzem, hogy számíthatnék az oktatási rendszerre szülőként”
Az oktatás orrunk előtt zajló, már nem is olyan csendes pusztulása szülőként régóta nemcsak szomorúvá, de rendkívül dühössé is tesz. Harmadikos a kislányom, az első két iskolai évét tönkretette a pandémia, a harmadikat az egyelőre sehová nem vezető pedagógussztrájkok – és még ki tudja, mi következik. Eszter ugyancsak harmadik éve rajong a tudományos kísérletekért, különösen a kémiáért, és bár sok mindent megteszünk, hogy kiélhesse szenvedélyét, nem tudom, lesz-e kémiaszakos tanár, mire odaér, hogy tantárgyként is tanulhasson majd a témáról az iskolában.
