„Az én boromban nincs más, mint a szőlőfürt nedve” – magyar borhamisítási kalandok
Jókai is ismerhette a Szőlőből is lehet bort készíteni csattanójú közismert kaján viccet, melynek ha sorai mögé nézünk, igazolódni látszik, hogy a viccnek fele sem volt tréfa. Az élelmiszerhamisítás történetében külön fejezet illeti a borhamisítást, ugyanis ez az egyik legkreatívabb területe az élelmiszerek módosításának. Célja nyilván a bor szaporítása volt, és ez ma sincs másképpen.
A Szent Iván éji hagyományokra hangol az Embertánc – Kocsis Enikővel beszélgettünk
Sodró erejű történet arról, ahogyan nő és férfi áttáncol egy életet – a Fitos Dezső Társulat Embertánc című produkcióját láthatja ma a nagyérdemű a Nemzeti Táncszínházban. Mozdulatokból, dallamokból és színekből szőtt életmese ez a néptánc nyelvén, benne minden fontos tanulsággal, életbölcsességgel egy olyan világból, melyből sokat meríthetünk még. A hagyományos népi kultúra kimeríthetetlen szellemi hagyatékából kínál egy jó karéjnyit Magyarország legfiatalabb hivatásos táncegyüttese, a nyolc párból álló Fitos Dezső Társulat. Kocsis Enikő Harangozó Gyula-díjas táncművésszel és koreográfussal, az együttes művészeti vezetőjével az Embertáncról beszélgettünk.
Mi kell ahhoz, hogy egy induló étterem 14 hónapnál hosszabb ideig üzemeljen?
A fiatal generáció világviszonylatban átlagosan 13,7 órát tölt vendéglátóipari egységben. Magyarországon él Európa legtúlsúlyosabb lakossága. Egy ma nyitó étterem átlagosan 14 hónapig üzemel. A jövő vezetői képessége az önismeret. – Ilyen és hasonlóan elgondolkodtató kulcsmondatok hangzottak el a METRO Fenntartható Gasztronómiai Fórumán. Kiváló szakemberek előadásaival, gondolatébresztő beszélgetésekkel, inspiráló eredményeket elismerő díjátadóval és fenntartható fogásokkal látta vendégül az érdeklődőket a METRO budaörsi Gasztroakadémiáján.
Most nem babra megy a játék! Így termeszd sikeresen a zöldbabot!
Itt az ideje egyik kedvencünk, a zöldbab elvetésének! A május végén, június elején földbe kerülő magokat többféle technikával is termeszthetjük – a lényeg, hogy a fajta igényeire figyelve kerüljenek a talajba.
Jézus vagy A legényanya – Tudod, honnan származik egy-egy szállóige? Kvízezz!
Olykor egy-egy mondatban egész életfilozófia tömörül. Nagyjaink sok értékes mondása szállóigeként gazdagítja nyelvünket: minél többet ismerünk ezekből, annál színesebbre és annál pontosabbra tudjuk árnyalni mondanivalónkat. A szállóigék használatához azonban nemcsak pontos jelentésüket kell ismernünk, mint a közmondások esetében, de eredetüket is, tehát azt, hogy kinek a mondatával ékeskedünk. A szállóigék eredete, forrása rendszerint ismert: történelmi személyiségek, irodalmi művek, de akár filmek kiszólásai is emlékezetes, fölbemászó mondatokká válhatnak. Tedd próbára tudásodat! Pörgesd végig kvízünket, és derítsd ki, hány szállóigének ismered a szerzőjét!
Egy ehető hungarikum, amit a pásztoroknak köszönhetünk: a birkapörkölt titkai
Alföldi ízeink közül a karcagi módra főzött birkapörköltet 2014 óta hungarikumként tartjuk számon – nem elsősorban származási helye, inkább archaikus főzési technikája miatt. A Nagykunság központjában, Karcagon ugyanis a birkát egy erre alkalmas lapos aljú öntöttvas lábasban, „kaszrojban” teljes egészében megfőzik a pörkölt készítésekor. És nem ez az egyetlen titok az étel kapcsán.
Kétharmad hús, egyharmad rizs, ugye?! – A jó töltött paprika titkait kutattuk
Alig akad, aki ne szeretné. Jellegzetes illata, zamatos, savanykás íze, ínycsiklandozó látványa méltán emeli az egytálételek élvonalába. A töltött paprika a magyar gasztronómia egyik leghálásabb fogása, amit tájegységenként és családonként kis eltérésekkel ugyan, de mindannyian ismerünk és szeretünk.
Cívisek és hajdúk öröksége – Debrecen, Hortobágy és a Tisza-tó csodája
A hamvaiból újjáéledő főnixmadár – ez Debrecen egyik jelképe, ha pedig jobban megismerjük Magyarország második legnagyobb városának történelmét, jelenét és a környéket, érthetővé válik, miért. A honfoglalás utáni kereskedelmi útvonalak kereszteződésénél jött lére, majd a 16. században vallási és oktatási központtá vált. Működésének egyik legfontosabb társadalmi hatása az, hogy felemelte a magyar parasztságot. Ez a pezsgő nagyváros a térség arculatát formáló erők esszenciája, a magaskultúra kedvelői számára ugyanúgy tartalmas programokat kínál, mint a családdal érkezőknek.
Bodzavirágzáskor a zsámbéki Zárdakertben
Az 1904-től a Keresztes nővérek leánynevelő intézetének parkja, a ma Zárdakertként ismert, 2009 óta műemléki védettséget élvező zsámbéki kert az itteni lakosok számára az egyik legfontosabb közterület. A kőfallal körülvett romantikus parkban, ahol a Török-kút forrása által táplált tavacska, sétányok és öles fák között sétáltak, imádkoztak és elmélkedtek az apácák, ma izgalmas rendezvényeket tartanak. Olyanokat, mint például a bodzavirágzás ünnepeként meghonosodott Sambucus Zsámbéki Bodzafesztivált, melyre idén június 7-8. között kerül sor. Balzsamos muzsikák és jó hangulat – ezt ígéri a program.
Így illeszd a krumplit a diétádba
A második világháború végén Magyarországon 300 ezer hektáron termesztettünk burgonyát, 2019-ben már csak 23 760 hektáron termett magyar krumpli. Burgonyafogyasztásunk negyedére csökkent a háború óta, mégis a krumpli vezeti a köretek listáját a magyar konyhában. Nem véletlenül. És a tévhitek ellenére még a diétákban is megtalálhatjuk a helyét!
