Paár Julcsi zeneterapeuta lemezei kiragyognak a mezőnyből. Műfajteremtőnek is nevezhetjük, hiszen népzene és világzene találkozását a mese udvarában szervezi meg, azon a helyen, ahol a felnőtt lélek is visszanyeri gyermeki őszinteségét, tisztaságát. Nem lehet beskatulyázni, és éppen ettől olyan erős. Paár Julcsi valami egészen újat mutat – nézzétek, hallgassátok!

Csak az élet napos oldala számít: ez az érzésem, miközben Oszvald Marikával beszélgetek. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas operett-szubrett vitalitása a legfáradtabb emberben is felszítja az energiát, és ehhez még énekelnie sem kell. Ám, amikor felcsendül a hangja a színpadon, úgy érezzük, „szép a világ, gyönyörű a világ és nincs hiba benne”. Sokáig szeretnénk még hallgatni!

A legnagyobb tehetségek alakulása is kérdéses, ha nem áll mellettük egy emberfaragó mester. Virág Emese Liszt Ferenc-díjas zongoraművész és korrepetitor számára éppen ez a pálya, a tehetséggondozás bizonyult a legizgalmasabbnak. Tanítványok sokasága köszönheti neki azt az őszinte, elmélyült önismeretet, műveltségbeli és technikai tudást, amit a professzionális énekesi pálya megkíván. Sokat hallhattunk róla a Tár című film kapcsán, amelyben az ő munkáját dicséri Cate Blanchett zenei játéka. De nem csak e mű kapcsán érdemes megjegyezni Emese nevét – ő egész lényével tanít, nemcsak zenét, de életszemléletet is. Hálás vagyok ezért a beszélgetésért.

A majd’ 20 000 éves anyag a természet ajándékából lett az emberi alkotókedv és fantázia egyik legkedvesebb és leghasznosabb játékszere. Különleges tulajdonságai révén pedig minduntalan emlékeztet az élet törékenységére, fényáteresztő képessége által pedig örök eszköze a nézőpontváltásnak. Esztétikai minőségei mellett az üveg figyelemre, gondoskodásra tanít. Honnan ered, mire alkalmas ez az éteri anyag? Hogy néz ki ma az egyik leghíresebb hazai üvegműves központ? Hogyan emlékszik a parádsasvári üveggyár fénykorára Horváth Géza üvegfúvó?   

Szenvedély – ez a kulcs nyitja a rejtélyt Nedeczky Júlia magashegyi hegymászó, zenész és pszichológus életéhez: az első magyar nőként ért föl nyolcezer méter fölé Erőss Zsolt oldalán, őt láthattuk a Magasságok és mélységek című filmben, Tankó Erika megformálásában. Miközben Suhajda Szilárd drámáját követtük, többek között arról is beszélgettünk, mi az igazán morális kérdés a hegymászói szenvedély megítélésében, hogyan lehet az álomból valóságot formálni, és hogyan érdemes élni az életet.

Szenvedéllyel megélt repülés – teljes fesztávval: tömören így is lehetne jellemezni Hegedűs D. Géza Kossuth-díjas színművész ötven évnyi pályafutását, amiben a legszélesebb spektrumot kirajzoló szerepfeladatok igazolják vissza tehetségét, szinte minden színpadi műfajban. Egész lénye egyetlen hatalmas ölelésként vonzza a közönség figyelmét, jelenlétével megemel, beszédével az élet természetes ritmusát kéri ki – nemcsak magának. Hetvenéves születésnapja alkalmából beszélgettünk.

Most múlik pontosan, és mi engedjük, hadd menjen tönkre az egyik legfontosabb hivatás, a tanári szakma, amelynek színvonala – és természetesen a pályán lévők száma – társadalmi és kulturális létfeltételünk. Apokaliptikus jövőt ígérnek a számok, és ezt csak egy nagy horderejű, komoly oktatásszakmai, társadalmi és politikai összefogással tudjuk megakadályozni. Vajon képesek leszünk rá? Ha nem, mire a mostani óvodások felnőnek, a Mengyelejev-féle tábla retró dekorációvá züllik az iskolákban, és nem ez a legkínosabb része a történetnek.

A méltatlanul elfeledett zab manapság kezdi visszanyerni a becsületét a  gasztronómiában, amit többnyire a gluténérzékenységnek és a reformkonyhának köszönhetünk. De még mindig keveset tudunk erről az élelmiszerről: pedig minden család asztalán ott lenne a helye! Mutatjuk, miért.

Mitől különleges a magyar bor és a hazai borvidékek, miért érdemes behatóbban megismerkedni a magyar borokkal, és mit jelent a minőségi borfogyasztás? Gál Helgával kerestük a választ ezekre a kérdésekre, ugyanis ő az első magyar nő, aki sommelier-ként kezdett el borokkal foglalkozni, és a nemzetközi borpiacot is behatóan ismeri.

A magyar televíziózás aranykorának összetéveszthetetlen egyénisége, Endrei Judit, aki közel ötven évvel ezelőtt került képernyőre, ma Korhatártalanul című műsorával, könyveivel és előadásaival köti le figyelmünket. Miért éppen a médiaszakmát választotta? A műsorkészítés legfontosabb és egyben legizgalmasabb „hozzávalója” maga az ember, akivel és akiért érdemes elkezdeni a beszélgetést – vallja Judit, mi pedig egyszeriben megértjük, honnan az a természetes üdeség, léleknyitogató kíváncsiság, amellyel vendégeit és bennünket, nézőket is lenyűgöz. Hetvenedik születésnapja alkalmából az idő életgömbölyítő finomságairól is beszélgettünk.

Legelemibb szükségleteink egyike a harmónia és a boldogság állapotának elérése, és sokszor kiderül: ez az egyik legnehezebben teljesíthető célunk. Az utóbbi időben több nemzetközi felmérés is napvilágot látott, amelyek lehangoló képet festenek – a különböző nemzetek körében éppen a fiatalabb generációk a legmagányosabbak és a legboldogtalanabbak. Oláh Attila pszichológus professzorral, boldogságkutatóval a magyarok helyzetéről beszélgettünk.

Méhecskék – így becézzük rovarvilágunk egyik legértékesebb faját, amely folyékony aranyban képes konzerválni környezetünk történetét. A méz közismert gyógyhatásai mellett ugyanis valóságos időkapszulaként működik, és ezt a felfedezést egy fiatal kutatókból álló magyar tudóscsapatnak köszönhetjük. Dr. Baranyai Edina debreceni kémikussal a méhek napjának alkalmából beszélgettünk.