„Az üveg volt a pszichológusom” – interjú Móró Barbarával, aki húsz év katonasági munka után lett üvegművész
Színes tinták helyett színes üvegekkel álmodott, s bár az élet a reáliák felé sodorta, az álom felülkerekedett a hétköznapok praktikumán: Móró Barbara ma már üvegművészként osztja meg anyag és forma játékából született alkotásait. Az Üveg Nemzetközi Éve alkalmából hozzá látogattunk el, hogy megértsük, mitől olyan különleges az anyag, ami Barbara életét is felforgatta.
„Vörös apácáknak hívtak bennünket” – életútinterjú a 92 éves Kontra Éva testvérrel
Legtöbbünk feleúton visszafordult volna, vagy egyszerűen feladja: Kontra Éva viszont a kegyelem szárnyával suhant át egy sűrű, megpróbáltatásokkal teli életen úgy, hogy közben sokak számára nyújtott valódi menedéket. Teremtő erő, természetes tisztaság és a titok feltétlen tisztelete árad a szépkorú szerzetes nővér szavaiból. Bárcsak mindannyian részesülnénk e példátlan életbátorság töredékéből legalább!
Ezeket a süteményeket az elfogadás tartja össze – nehézsorsú asszonyok műhelyében jártunk
Ha segíteni akarsz valakin, ne halat adj neki, hanem tanítsd meg halászni – örök bölcsesség ez. A monori szegregátumban létrehozott, 2018 óta működő Elfogadás Sütöde pontosan ezt teszi: munkát, életcélt és megbecsülést ad a helybéli roma asszonyoknak, akiknek aligha volna más lehetőségük az érvényesülésre. Az eredmény: egyre több egészséges házi sütemény, egy boldog, családias hangulatú közösség és felbecsülhetetlen értékű minta a felnövekvő generációk számára. Másolni ér!
Az első világhírű magyar karmester volt, nevét mégis alig ismerik: elolvastuk a Richter János életéről szóló könyvet
Ritkán olvasunk zeneművész-monográfiákat, pedig izgalmas történeteket tartogatnak laikusok és zenerajongók számára egyaránt, nem utolsósorban pedig egy korszak kulturális látleletét nyújthatják. Az első világhírű magyar karmester, Richter János életrajzát 1996-ban írták Angliában, idén pedig az átdolgozott kiadásának fordítása is megjelent, a Győri Filharmonikusok gondozásában. Mindenkinek ajánlom. Mondom, miért!
„Szerelmes bolond vagyok” – interjúnk Szélyes Ferenc székelyföldi vitézzel, aki Csűrszínházat épített
Az erdélyi Mikháza a világ közepe. Többek között azért, mert ferences hagyományai révén a Kis Szentföldnek nevezett vidék központja, az Erdélyi Helikon egyik meghatározó íróegyéniségének, Kacsó Sándornak szülőfaluja, de Mikházán látott napvilágot a székelyek Hofi Gézája, Széllyes Sándor is. És ma is fontos hely: itt zajlik jelenleg a Csűrszínház éves kulturális rendezvénysorozata, melyet ugyancsak a falu szülöttje, Szélyes Ferenc színművész alapított és vezet immár huszadik éve. A nemrégiben vitézzé avatott Jászai Mari-díjas színművésszel az élet dolgai mellett a ma már tömegeket vonzó Csűrszínházról beszélgettünk, no meg arról, mit jelent a világ közepén élni és alkotni.
Formába önteni a lelket – Pap Lajos kőfaragó műhelyében jártunk
A szentendrei Kőzúzó köz 1. szám alatt „értelemszerűen” egy kőszobrászműhely működik, nem is akármilyen: az ország egyik leghíresebbike. Többek között itt készült a Kossuth-tér vaktérképének talapzata, a szentendrei Trianon-emlékmű, a MÜPA előtti Cascade és lépcsőzet és számos kül- és beltéri épületelem, de Albert Flórián és Andy Vajna síremléke is. A Pap Kőfaragó, Kőszobrász Műhely nem ismer lehetetlent – az ősrégi mesterség klasszikus tudását a mai technikai lehetőségekkel emeli művészi magasságokba.
„180 ezer gyerek született a járvány bizonytalanságában, tudnunk kell, ez mit okozhat” – interjú Czeizel Barbarával
Harmincéves Magyarország első és máig egyetlen olyan módszertani fejlesztő központja, ahol a születésükkor már hátrányból induló csecsemők, eltérő fejlődésű kisgyermekek és családjaik rendszeres szakmai és emberi támogatást kaphatnak. A Budapesti Korai Fejlesztő Központot megalapító és azóta is vezető Czeizel Barbara gyógypedagógussal e küldetés emberi és szakmai oldaláról beszélgettünk, valamint arról, mit jelent „normálisnak” lenni egy társadalomban, ahol a tökéletlenség még mindig tabu.
„Az élet túl rövid ahhoz, hogy rossz bort igyunk” – az erdélyi borról beszélgettünk Balla Géza borásszal
Milyen az erdélyi bor, és miért nem ismerjük annyira, mint kellene? Többek között erről beszélgettünk egy Erdélyben élő, szőlészvilágot ismerő, azt megújító borásszal.
„Ötezer fekete hívő tapsolt egy baseballsapkás fehér nőnek” – interjú Dr. Fodor Réka Afrékával
„Kint arról beszéltem, hogy én ide csak pénzt, tudást és tapasztalatot hoztam, de hitet, hálát és szeretetet viszek a népemnek cserébe. (...) És tudom, hogy mi járunk jobban.” Dr. Fodor Réka orvos-misszionárius mondatai az Afréka 2. – Tűzön-vízen át Afrikában című könyvből megragadtak, megkerestem hát a szerzőt. Számítottam rá, hogy a szabálytalan életet élő szabálytalan személyiség szabálytalan interjút ad, arra már kevésbé, hogy olyan szerencsém lesz, hogy a beszélgetés vége felé Trinity-t, az Afréka Alapítvány és a Hungary Helps által támogatott nigériai lányt is megismerhetem.
Világhírű magyar celeb kapott múzeumot: Gábor Zsazsa csillaga tovább ragyog
„Hollywoodot a magyarok alapították” – bizonyára ismerősen cseng ez a mondat. Zukor Adolf (a Paramount Pictures alapítója) és Fried Vilmos (William Fox, a 20th Century Fox alapítója) azonban „csak” az alapokat tette le, kellettek még hozzá Korda Sándor, Kertész Mihály (Michael Curtiz), George Cukor filmrendezők, Rózsa Miklós zeneszerző, Steiner László (Leslie Howard) és Löwenstein László (Peter Lorre), Tony Curtis színészek és még sok más magyar tehetség. Ilyen csillag Gábor Sári is, aki nem érte be kevesebbel: önálló kategóriát teremtett a filmiparban. Ő mutatta meg, mit jelent híresnek lenni, a celebség legteljesebb értelmében. Öt évvel halála után a világ legelső Gábor Zsazsa-múzeuma nyílt meg Budapesten, az Origo Filmstúdióban.
