„Magikat az Isten sok jóval megáldja!” – karácsonyi áldáshozó köszöntések a múltból
Középkori liturgikus hagyományok, újkori keresztény népi szokásréteg és a profán ünneplés tájegységenként változó formái határozzák meg a karácsonyi ünnepkört a magyar nyelvterületen. Hagyományosan a húsvét számított nagyobb ünnepnek, azonban a XIX. század vége táján – a magyar nyelvterület keleti részén ez a XX. század első felében, a világháború után következett be – ez megfordult: nagyobb figyelmet kapott a karácsony. Gazdag szokásvilágának egyik központi motívuma az áldáshozó köszöntés, ami a teljes karácsonyi időszakra jellemző – te ismered őket?
Hajdani karácsonyokról álmodom: mennyország a Kelemen-havasokban
Ropogós, hófehér gyermekkori karácsonyok hangjai kísértenek ilyentájt, s illatok, miket az egyre komorabb idő sem volt képes kiszellőztetni orromból. Szikkadt arcú, huncut szemű nagyapám nyikorgatja a kamara ajtaját. Egy lépés, és előkerül a bekecs, a viseltes báránybőr sapka, s egy pár gyapjúkesztyű, amit nagyanyám Isten tudja, melyik karácsonyi angyaljárásából őrizget. Miközben a posztószárú bőrcsizmával bíbelődik, nekem már vörösödik a fülem az izgalomtól: szánkózni megyünk, a hegyre.
Borbás Marcsi: Mintha védőangyalok terelnének – Exkluzív interjú

Borbás Marcsi személyiségének és több évtizedes televíziós munkájának esszenciájából született meg egy évvel ezelőtt az egy.hu online magazin és portál, hogy a legszélesebb közönség számára kínálja fel azt a tematikus sokszínűséget, mely egy kihívásokkal teli, rendkívül gazdag életpálya öröksége. Advent kezdetén erről, és sok másról is beszélgettünk vele.

Lelkünk adventje, szívünk karácsonya
Megérkezés: ezt jelenti a latin adventus, amit elsősorban a római katolikus liturgiából ismerünk, innen került át a magyar köznyelvbe. Gazdag jelentésrétegekből szőtt szeretetteljes várakozás, melyben méltó módon készíthetjük elő legbensőségesebb családi ünnepünket, a karácsonyt. Az idők során az adventi szokások is sokat változtak, ám a lényeg örökké ugyanaz marad: a felkészülés öröme a szeretet ünnepére való megérkezésben teljesedik ki.
„Égig érő tantermek” – avagy miért kellene minden suliba egy iskolakert
A tudás lehet érdekes, hasznos, de lehet szórakoztató, izgalmas, sőt még finom is. Pedagógusaink legjobb szándékai szerint sem mindig ez derül ki az iskolapadban – és ezt már a régi „öregek” is tudták. Ahogy a mindennapi élethez szükséges önfenntartást, úgy a környezetünk iránt érzett felelősséget és gondoskodást sem az iskolai oktatás nevelte belénk a tradicionális társadalomban, úgy ezeket az értékeket ma is csak a gyakorlatban lehet átadni a gyermekeknek. Pontosan ezért jöttek létre az iskolakertek – más néven: tankertek –, de a városokban az utóbbi években népszerűvé vált közösségi kertek is.
Koncertélmény koronavírus idején: csatlakozz a hazai zeneipar feltámasztásához!
Világszerte falhoz állította a szórakoztatóiparban dolgozókat, különösen a tömegrendezvényekre alapozó előadóművészeket az elhúzódó járványhelyzet. Zene füleinknek az a magyar kezdeményezés, mely főként a hazai fesztiválzenekarok számára kínált lehetőséget a pandémia korlátjai közül való kitörésre. Raktárkoncert-sorozat címen közel 300 koncertet élvezhetünk a magyar éterben a mindig TV GO alkalmazásában – különböző műfajokból.
Az ezer papírdaruval eltemetett lány emlékére – Ma van az Origami Világnapja
Gyermekkorunk kedvencei közül sok tiszta, egyszerű játékkal ma is szívesen bíbelődünk. Szentimentálisabb lelkületűek meg is őriznek párat a hajdani kedves darabok közül, főként, ha olyasvalakitől kapták, akinek bérelt helye van szívükben. Különösen értékesek, amelyeket együtt készítettünk: valóságos érzelmi ragasztó szülő, nagyszülő és gyermek között például a közös tátikahajtogatás, papírhajó-úsztatás vagy a szélforgós bicajozás. Ezeket az apró csodákat mind a japán papírhajtogatásnak, az Origaminak köszönhetjük. Ma, az Origami világnapján idézzünk fel pár gyermekkori emléket, melyek főszereplője egy-egy Origami-figura!