Kerámiaművész és népdalénekes, de ami ennél is fontosabb: egy nemzeti ügy örökös nagykövete – Petrás Mária vállalását nem lehet tömörebben kifejezni. Az idén 65 éves alkotóművésszel egész életművét meghatározó gyermekkori örökségéről, a csángókat ért veszteségekről és a megtartó reményről beszélgettünk, otthonában, a pomázi Mesélő-hegyen, ahonnan lélekben mindig ellátni az igazi otthonig, Csángóföldig.

Emberkereskedelem-szakértő: ezt a címként szokták De Coll Ágnes neve mellé tenni, aki a Baptista Szeretetszolgálat keretében küzd a modernkori rabszolgaság változatos formái ellen. Bármennyire is megdöbbentő számunkra, a kereslet-kínálat elvén működő bűnözési formák igen széles tárházát meríti ki az emberkereskedelem, és afelől se legyen illúziónk, hogy saját környezetünkben is élnek ilyen kiszolgáltatott emberek. Beszélgetésünk célja rávilágítani a legfőbb jelekre, hogy felszámoljuk a morális közöny kényelmét és magunk is belépjünk a jelzőrendszerbe szükség esetén.

A házasság hete van. Ez a pár nap olyan, mintha egy nagyítóval életünk egyik legmeghatározóbb társas élményére, a párkapcsolatunkra irányítanánk a figyelmet: miközben emlékezünk és tervezünk, önvizsgálatra is kényszerülünk. A Bízd Rá Magad portál különleges játékkal kapcsolódik a házasság hete programsorozathoz: Élménytér – ahol együtt játszunk címmel virtuális társasjátékra hívja a párkapcsolatban élőket, jegyeseket és a házasokat, kortól függetlenül.

Fotókiállítással indította a házasság hetét a Sukorói Hagyományőrző Egyesület: a Velence melletti falu több mint 100 évnyi esküvői emlékei elevenednek meg a Kultúrházban kiállított fényképeken és tárgyi emlékeken. 

Eredeti vagy hamisítvány? – a leggyakoribb kérdés műtárgyvásárlás fontolgatása közben, és mindig jogos, akkor is, ha az adott műtárgy rendelkezik már eredetiségigazolással. Van azonban egy hely Budapesten, ahol még a „legbiztosabb” eredetikről is kiderülhet, hogy hamisítványok: a Festményvizsgálati Laborban műszeres elemzések eredményei mutatják meg az igazságot. Végvári Zsófiával, a labor alapítójával és vezetőjével beszélgettünk.

A mátészalkai Képes Kávéházba lépve mintha a történelem egy fejezetébe nyernénk bebocsátást, egy régen letűnt korba, amikor még a társasági élet zsivaját művészek, irodalmárok, tudósok és a városi élet különc figurái hangolták, amikor a polgári erényekből még nem hiányzott a lovagiasság és, amikor még a kávéházi asztalok mellett egész sorsok dőltek el.  A 19. századi polgári szalonok hangulatát idéző miliő viselkedésre, beszélgetésre, kapcsolódásra késztet, olyan érzelmi húrokat is képes megpendíteni, amelyeken addig talán nem is mertünk játszani. 

Hogy fordulhat elő, hogy el nem követett bűncselekményekért kerülnek börtönbe és töltenek ott éveket ártatlan emberek? Egyáltalán miként lehet kibírni lelkileg és persze fizikailag a megbélyegzést, a bebörtönzést úgy, hogy közben tudjuk, nem szolgáltunk rá a bűnhődésre? Mitől vallja valaki bűnösnek magát, ha közben tudja, hogy nem követett el semmi terhelőt? Mi kell ahhoz, hogy mégis kiderüljön az igazság? Fel lehet-e épülni egy ilyen trauma után? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Janecskó Kata Ártatlanul elítélve című könyvében.

Jó modor, illem, etikett és protokoll – vajon hogy látja a két különböző generációt képviselő protokollszakértő mai viselkedéskultúránkat? Görög Ibolya könyvei és előadásai nemzedékek számára alapozták meg nem csupán a protokollszakmát, de az illemtani alapokat is, Dr. Kibédi Varga Katalin pedig, aki ugyancsak a nemzetközi protokoll világában dolgozott, a kamaszok illemtani oktatásában teljesíti ki ezt a hivatást. Magyarország két vezető szakértőjét ültettük egy asztalhoz, hogy a számunkra, laikusok számára legfontosabb kérdésekről beszélgessünk.

Több mint 40 országban koncertezett négy kontinensen, gyorsasági világrekordot állított fel billentyűleütések számában, és gyakorlatilag a hangszer minden porcikájából kicsalogatja a zenét, Péter Bence zongoravirtuóz számára mégis csak most jön az élet java! Vajon, ha a csillagász pályát választotta volna, abban is ennyire sikeres lenne mára? Többek között erről beszélgettünk!

Mi kell a nőnek? A klasszikus kérdésre, amelyre Mel Gibsonnak is csak komoly áldozatok árán sikerült – korántsem teljes – választ találnia az azonos című filmben, kétségtelenül csakis a nők adhatnak pontos feleletet. Éppen ezért született meg Szentendrén a Nők Szentendréért Egyesület, és ezért működik immár második éve. A nő ugyanis, aki egyszerre feleség, anya, háziasszony, munkavállaló és olykor a hétköznapok forgatagából ki sem látszó logisztikus, a mindennapi elfoglaltságoknál olykor sokkal többre vágyik: értelmes együttlétre, lélekemelő kulturális programokon való feltöltődésre és – ami a szentendrei nők példájából tanítható – a női erőforrások közösségi kamatoztatására is. Mutatjuk, hogy működik ez a gyakorlatban!

Oscar-díjas magyar rendező új nagyjátékfilmje kavarta fel az állóvizet január elején: egy ország beszédtémájává vált Az unoka, amelynek apropójául egy országhatárokat nem ismerő bűncselekmény szolgál. Az unokázós csalás azonban tényleg csak ürügy valami sokkal fontosabbnak a kibeszélésére: a mozitermet elhagyva alaposan nézzünk körbe, de elsősorban magunkba nézzünk. Deák Kristóf rendezővel és alkotótársával és feleségével, Nina Kov koreográfussal, társ-forgatókönyvíróval beszélgettünk.

Magyarország legidősebb aktív színésznője 95. évében jár, de a feleennyi időseket is megszégyenítő lendülettel dolgozik – ahogy azt tőle megszokhattuk, egyszerre több műfajban. Titokzatos szövetségben a múló idővel Békés Itala művésznő majdnem egy évszázad szemtanújaként nyíltan beszél koráról, hiszen vallja: csakis a teljes őszinteségben megélt életből fakadhat emberi és művészi érték a színpadon is. Mozgás, természetesség, egyszerűség, őszinteség és fegyelmezett munka – világlátásának kulcsszavai. Aktuális feladatai mellett többek között ezekről is beszélgettünk.