A legszerencsésebb alkattal megáldott, tudatos életmódot élőkkel is előfordulhat, hogy bizonyos életszakaszokban szervezetük nem engedelmeskedik: gyorsabban felszaladnak a kilók és nehezebben lehet tőlük megszabadulni. A bosszantó jelenség hátterében olykor életkorbeli sajátosságok is állhatnak, amelyeket szinte minden esetben az életmód is befolyásol.

Sztármanöken, szupermodell, az 1970-es évek második felétől kezdve a szépségipar egyik meghatározó egyénisége, akit először a Fabulon márka arcaként ismerhettünk meg. Azóta a szakmai tehetséggondozás és utánpótlás missziójával saját modelliskolájában adja tovább tapasztalatait, tudását: Sütő Enikő mégsem ezekről a témákról szeret a legjobban beszélgetni. „Ne annyira rólam szóljon, inkább arról, amiben hiszek, hogy egymásból tudjunk merítkezni” – mondja, és ezzel csak megerősíti iránta érzett csodálatomat.

Eredetileg kutyás família volnánk, aztán szépen megmacskásodtunk két mentett cicával. A gombszemű apróságok egy éve kerültek hozzánk egy külvárosi üres telekről, ahol a cicamama hatosikreket hozott a világra. Így költözött be Madzag és Ében a belvárosba és minden más fészkünkbe, ahol még lakunk mozaik-életünk tarkaságában. Mikor már kezdtük elhinni magunkról, hogy nem is vagyunk rossz macskagazdik, egyszer csak kezdtek eltünedezni a lábasjószágok, és egy hét leforgása alatt végleg nyomuk veszett belvárosi lakásunk udvaráról.

Kilépni a nagy ember árnyékából, saját világot építeni – alapvetően meghatározta Karinthy Ferenc sorsát, akit elsősorban a tudomány és a sport érdekelt, mielőtt még íróként befutott volna. 100 éve, 1921. június 2-án született Cini – ahogy a család és később a barátok is hívták–, az ezüst- és két bronzérmet nyert vízilabdázó, aki végül mégsem kerülhette el a művészi pályát. Sorban a harmadik Karinthy, aki beleírta nevét a magyar irodalomtörténetbe.

Mindjárt egy éve, hogy hozzáláttunk nem túl nagy társasházi lakásunk felújításához, és bár akkor is ismertük a mondást, hogy „jó munkához sok idő kell, a rosszhoz még több”, sosem gondoltuk volna, hogy ezt éppen nekünk kell majd példával statuálnunk. Most már világos: Mekk Elek országában nem érdemes ezen csodálkozni.

Nem elég beszélni a környezettudatosságról, mindannyiunk személyes felelőssége tenni is érte. Az igazi változásokhoz apró lépéseken keresztül vezet az út, és az első lépéseket éppen a saját háztartásunkban érdemes megtenni. Szerencsére egyre többen vagyunk, akik így gondolkodunk, és egyre több vállalkozás szakosodik a fenntartható életformák támogatására. Mertl Eszter az egyik közülük.

Lelkes kezdés, kitartás és az előírások pontos követése: nem biztos, hogy mindez elegendő a hatékony fogyókúrához. Elég gyakori jelenség, hogy az ideig-óráig súlyvesztést eredményező diétában egyszer csak leáll a fogyás, és bármit teszünk, nem billen tovább a mérleg nyelve. Mi okozhatja ezt? Nem biztos, hogy mi csináljuk rosszul, lehet, hogy egy alaposabb orvosi vizsgálat szükséges, hogy kiderüljön, mire reagál rosszul a szervezetünk, esetleg milyen hormon űz kegyetlen tréfát velünk.

Családilag van tele a hócipőnk a moralizáló, a jótanácsok aranyesőjét szóró „szakértői véleményekkel” a képernyő előtt töltött idővel kapcsolatban. Eszembe nem jutna recepteket felírni másoknak, cserébe megmutatom, mi hogyan próbáljuk elkerülni a túlzások csapdáját, hogy a gyerekek is, mi is túléljük valahogy képernyőmérgezés nélkül.

Háromszoros világbajnok, kétszeres olimpiai bajnok, háromszoros Európa-bajnok, Világkupa-győztes, Universiade-győztes, hússzoros mesterfokú magyar bajnok, A nemzet sportolója. Nyolc alkalommal választották Az év magyar tornászává és háromszor Az év magyar sportolójává – a Prima Primissima díjas Magyar Zoltán neve örökre beleégett a nemzetközi tornasportba. Rendkívüli teljesítményei közül a Magyar-vándor, a szökkenő-vándor és az orsó figurák nélkül ma már elképzelhetetlen a sportág olimpiai „táncrendje”.

Dr. Vizi András gyermeksebész Szegedről, Kovács Tibor Orosházáról, Lengyel Róbert Érdről és Milutinovity Adrián ugyancsak Szegedről: ők a 4en a Kéken csapata, akik péntek reggel 6.00-kor Írott-kőről indulva hétnapos kihívást vállaltak a balesetet szenvedett gyermekek gyógyulásáért. A rendkívüli teljesítménnyel nem egyszerűen a sport fontosságára, az egészség védelmére és Magyarország világhírű Kéktúra útvonalára hívják fel a figyelmet, ennél sokkal fontosabb missziójuk van. Az orvoslás „szürke zónájában” kapcsolják fel a villanyt, hogy észrevegyük: a gyermek-traumatológiai ellátás fejlesztése életeket menthet.

A szavak ablakok vagy falak: kinyílhatunk általuk, befogadóbbakká válhatunk, de egy-egy beragadt mondat akár hosszú időre is bezárhatja lelkünket. A legnagyobb sebeket sokszor nem a fizikai bántalmazás okozza, hanem a meggondolatlan kiszólások, amelyek nagyon elevenünkbe találnak, mély, sokáig vérző sebet okozva. Aki mondja, rendszerint nem, vagy csak később érzékeli, hogy megbántott, és hiába a bocsánatkérés, azért a „betalált” és „beragadt” terhet tovább cipeljük.

A Barnahus annyit jelent, mint gyermekek háza, ahol minden az abúzust elszenvedett gyermekekért történik. Az izlandi Barnahus-modell alapvető sajátossága, hogy minden körülmények között hisznek a gyermeknek. Jó hír, hogy ma már Magyarországon is elismert módszernek számít az igazságszolgáltatásban: a büntetőeljárásról szóló törvény idén január 1-től érvénybe lépett módosítása lehetővé teszi, hogy igazságügyi szakpszichológus, vagy a gyermekvédelmi törvényben meghatározott szaktanácsadó kérdezze ki a büntetőeljárási kihallgatásban érintett gyermekeket.