A nőiesség elleni egyik legalattomosabb merénylet az emlőrák. Nem egyszerűen fizikai egészségünket teszi tönkre, de önbecsülésünket is képes apró szilánkokra zúzni. De innen is fel lehet állni, ahogy interjúalanyunk, Kata is tette.

A méhek különleges képességeiről, ember és méh szimbiotikus viszonyáról sokat hallottunk már, de kevesen ismerik a témát olyan mélyen, mint Kutasi Tamás. A Magyar Apiterápiás Társaság alelnökével, a Brunner Méhészet tulajdonosával a rendszerint április 30-án tartott Méhek napja alkalmából beszélgettünk.  

„A halál a vastagbélben kezdődik.” Elie Mechinoff Nobel-díjas orosz biológus mondata évszázados figyelmeztetésként lebeg fölöttünk. Emésztőrendszerünk és az azt érintő betegségek tükrözik leghívebben civilizációs ártalmainkat – ráadásként pedig olyan érzelmi terhekkel is nyomasztanak, mint a bűntudat, a szégyenérzet vagy a kontrollvesztés érzése. Betegségeink mindegyike érzelmi lenyomatokat hagy bennünk, így gyógyulásunk sem csupán a gyógyszereken múlik.

A sokak számára érthetetlen mondatra diákújságíró koromból emlékszem: egyik szerkesztőtársam ezzel a címmel közölt cikket az iskolaújságban, hogy felhívja a figyelmet az idegen nyelvi hatás veszélyeire. Így hangzik magyarul: „Kitettük a plakátot, hogy csábítsa a népet.” Nem is a mondat értelme volt a lényeg, hanem az idegen szavak erőltetett asszimilálásának érzékeltetése. Ezeket az idegen szavakat pedig meg kell tanulni helyesen használni.

Belső tenger – Rozi igaz története: erre a könyvre kapta fel a fejét a szakma és a szélesebb közönség a tavalyi év végén. Ebben olvashattunk ugyanis először hiteles beszámolót arról, milyen érzés sönttel (shunt) élni, és ez az első könyv, ami KÉK-összefoglalót tartalmaz a szövegértésben akadályozottak számára. Sok minden magyarázatra szorul az előző mondatból – ebben lesz segítségünkre Kováts Laura Rozália, a kötet szerzője, akivel mi is az alapoktól kezdjük a témával való ismerkedést.

Imádságos vidékről származom, ahol a hit a falu mindennapjainak formálója volt, így húsvétkor is szorosan egybefonódtak a szent és a profán készülődés elemei. Minél távolabb kerülök tőle, annál elevenebbé válik bennem a gyermekkor. Különösen az ünnepi időszakok: a lázas készülődés, a mindennek értelmet adó magyarázatok, a közös várakozás és az a belső pompa, amivel lelkünk valóban ünnepi fénybe borult. 

A húsvét ünnepének jellegzetes ételei szimbolikus jelentéssel bírnak, egyben a gazdasági év praktikus ritmusának mérföldkövei is. Keresztény kultúránk hagyományainak alapjai ugyanakkor sok közös vonást őriznek a mitikus-mágikus világképpel. Így alakult ki húsvéti ételeink egyetemes szimbolikája.

Húsvét. Tartjuk, de tudjuk-e, miről szól? A kevésbé ismert, eredeti funkciójukban ma már kiveszett vagy csak elvétve fellelhető húsvéti szokásokról beszélgettünk dr. Verebélyi Kincső szokáskutatóval, az ELTE Néprajzi Intézetének nyugalmazott professzorával.

Magyarország finom – széltében, hosszában. Ezt az evidenciát ünnepeink alkalmával mindig megerősítjük: a legfinomabb falatok hagyományaink jellegzetes ízvilágát teremtik újjá. A magyar nyelvterület szélein, határainkon túl is őrzünk sajátos helyi fogásokat, amelyek húsvétkor kerülnek az asztalra.

A pokoli látomások és a túlvilág fantasztikus festőjének eddigi legjelentősebb közép-európai tárlata nyílt meg a Szépművészeti Múzeumban. A 15-16. századi németalföldi festőzseni, Hieronymus Bosch aligha remélhette, hogy művei ötszáz év múltán is ennyire aktuálisak lesznek. A nemzetközi múzeumi világban is az elmúlt fél évszázad legszéleskörűbb Bosch kiállításán látható közel 90 mű félszáz köz- és magángyűjteményből érkezett Magyarországra.  

A kifinomult elegancia sokféle formát ölthet. Olykor minimalista, máskor hagyománytisztelő, bátrabb tervezőknél extravagáns, a legbátrabb alkotóegyéniségek víziójában viszont örökérvényű, időtlen. Kortalan, kényelmes öltözetekben tükrözi vissza viselőjük személyiségének markáns vonásait. A Magyar Érdemrend tisztikeresztjével elismert Zoób Kati haute couture divatvilága ilyen időtlen találkozásra hív – minden ruhája egy-egy történet, melyet viselője fejezhet be, saját személyes mondanivalójával kiegészítve. Jelképe az egyik legerősebb egyetemes szimbólum, a geometrikus rend és egyensúly, az ellentétek harmóniája – az időtlenség alapfeltétele.

A hagyományos társadalomban a húsvét a megtisztulás, az újjászületés, az újrakezdés és az új gazdasági év kezdetének ünnepe, így legnagyobb sátoros ünnepünk előkészületei is e gondolatok mentén szerveződnek.