„Amikor a Prada alapítója nálam választott táskát a feleségének, éreztem, hogy nagy a felelősség” – interjúnk Steixner István bőrművessel
Bár a tárgyak élete az őket létrehozó gondolattal indul, majd az elkészült darabok használatbavételével folytatódik, saját történetük csak akkor kezdődik el igazán, amikor megszólítanak, összekapcsolnak bennünket. Steixner István bőrműves munkái láttán azonnal meg szeretnénk érinteni a míves darabokat, amik kézbevéve beszélgetésre ösztönöznek. Mintha készítőjük ösztönösen tudná, hogy semmi sem lehet fontosabb a kapcsolódásnál, ami kultúránk szövetét teszi időtlenné. A Steixner bőrműhelyben az is kiderül, hogyan.
A természetben élni és az ajándékaival gazdálkodni – interjú a Zselic Kapuja Gyógynövénykert és Farm tulajdonosaival
A farm, ahol Mónika és Ricsi él, a Zselic egy szinte érintetlen darabja: most szelidítik, ismerkednek vele, tanulnak együtt élni a természettel és annak törvényeivel, hiszen mindketten a városból érkeztek. Gyakorlatilag a semmiből építettek otthont egy domboldalban, víz és áram nélkül. Ma már kerttel, állatokkal, sőt, házbővítéssel rendezkednek be egy hosszú és izgalmas kalandra: a természetközeli életformára. Lélekmelengető volt ez a délelőtt.
Élvezetes kipurcanás: a szüretek világát a ma gyerekei is megismerhetik – mutatjuk, hol!
Magyarország hat borrégiójában huszonkét borvidék pincészetei kínálják a jobbnál-jobb szüreti programokat az egész családnak.
Egy baszk nagymama receptjeinek és a magyar boroknak mesteri elegye: ez a Cut&Barrel
Az elmúlt tizenöt évben érezhetően nagyot változott a hazai borkínálat és étkezési kultúra: ezt a fordulatot szokták kulináris forradalomnak nevezni. A változás egyszerre több szálon indult meg. Egyfelől erősödtek az újjáéledő és újonnan születő családi borászatok, másfelől megérkezett a világkonyha, harmadik szálon pedig a fine dining irányába mutató kezdeményezések szaporodtak. Az argentin származású Carlos Alberto Coelho és magyar felesége, Ingeborg mindhárom területen kivette a részét a munkából.
Gyerekek által teremtett falu: riportunk a Fitos Dezső Társulat tehetséggondozó táborából
„Pörög a, forog a szoknya” miközben „egy pár lány, két pár lány” és az éppen hozzájuk való legények szaggatják cipőiket a kiscsőszi csűrben: zajlik a Fitos Dezső Társulat gyermek- és ifjúsági tagozatának nyári edzőtábora, közel százötven résztvevővel. Ropog a tánc, suhognak a szoknyák, izzik a levegő az amúgy is forró csűrben, de apraja-nagyja egyaránt érzi, hogy a szétrebbenő izzadságcseppek nem vesznek kárba: a néptáncos palánták őszi évadát kovászolják velük. Kocsis Enikő, Paár Julcsi és Fitos Dezső ugyanis igencsak feszes tempót diktál a néptáncra és népdaléneklésre edződő utánpótlásnak.
„A magyarság a Kárpát-medencében meglévő színekből új mintázatot kevert ki” – Katona Attila történésszel beszélgettünk
Augusztus 20-án a magyar államalapítást ünnepeljük, azonban a magyarság igazi ünnepelnivalója abban áll, hogy a Kárpát-medencében való letelepedése után meg tudott maradni önálló nemzetként a germán-szláv tengerben. Ahogy alakított bennünket a táj és a történelem, úgy mi is alakítottuk ezt a helyet. Vajon minek köszönhetjük megmaradásunkat? dr. Katona Attila történész, az ELTE Savaria Egyetemi Központjának docense válaszolt kérdéseinkre.
Cívisek és hajdúk öröksége – Debrecen, Hortobágy és a Tisza-tó csodája
A hamvaiból újjáéledő főnixmadár – ez Debrecen egyik jelképe, ha pedig jobban megismerjük Magyarország második legnagyobb városának történelmét, jelenét és a környéket, érthetővé válik, miért. A honfoglalás utáni kereskedelmi útvonalak kereszteződésénél jött lére, majd a 16. században vallási és oktatási központtá vált. Működésének egyik legfontosabb társadalmi hatása az, hogy felemelte a magyar parasztságot. Ez a pezsgő nagyváros a térség arculatát formáló erők esszenciája, a magaskultúra kedvelői számára ugyanúgy tartalmas programokat kínál, mint a családdal érkezőknek.
„Nem érdekes, mikor térül meg” – interjú a nőtincsi Seholsziget és Alpaka Farm építőivel
A nyár egyik legforróbb napját sikerült kijelölnünk alpakanéző sétánk időpontjaként, de nem bántuk meg. A Nőtincsen lévő alpakafarmon ugyanis igazán bájos jószágok és egy rájuk nagy gonddal vigyázó házaspár feledtették a kánikula kellemetlen mellékhatásait. Családi túránkat beszélgetéssel és egy sétával zártuk a Seholszigeten, ahol az alpakák mellett más, egzotikus állatok is élnek, játszótér és régi mesterségek várnak: még Jancsi és Juliska kemencéjébe is bekukkanthattunk. Ahol az alpakák története véget ér, ott kezdődik két különleges ember közös életmeséje, akik számára az Alpaka Farm és a Seholsziget Élménypark a szenvedély gyümölcse, amelynek értékét nem lehet pénzben mérni.
Ahol Szűz Mária is papucsban jár – Szeged és térsége
A só, az arany és a fa római kori kereskedelmi útvonalain járva szinte biztos, hogy a hajdani Partiscum, azaz Szeged városába érkezünk. A lakosságát tekintve jelenleg Magyarország harmadik legnagyobb nagyvárosa igazi piros pont a térképen: kulturális identitásunk édes-pikáns fűszereiből talán ez a vidék ontja a leggazdagabb termést. Gazdálkodása, népművészete, gasztronómiája és folklórja egyaránt tükrözi a 10. században itt megtelepedő magyarok és leszármazottaik temperamentumos karakterét, erőteljes egyéniségét.
A design szakma oscarjának várományosa: Deák Zsuzsanna üvegművész
Több magyar innováció is született az építészeti üveg területén – például Losonczi Áron építészmérnök üvegbetonja és Hegedűs Andrea üvegtextilje. Most Deák Zsuzsanna üveg- és kerámiaművész jelentkezett előremutató fejlesztéssel: a szennyezett építészeti üveghulladék és üvegiszap újrahasznosításának technikáját dolgozta ki, a Re-built Glass nevet kapott anyagot, amely belsőépítészeti és dekorációs elemekben, dísztárgyakban kaphat új életet.
